(Tápió-), l. Tápió-györgye.
1. kisközség Kolozs vármegye kolozsvári j.-ban, (1891) 1582 magyar és oláh lak. - 2. Csicsó-Gy., l. Csicsó-Györgyfalva.
1. Baden-Durlach őrgrófja, II. Károly őrgrófnak fia, szül. 1573 jan. 30., megh. Strassburgban 1638 szept. 24-én. Atyjának halála után 1604. átvette az atyai örökséget. 1608. a protestáns unióhoz csatlakozott és a harmincéves háboruban hősiesen harcolt a protestantizmus érdekében. országát 1622. Frigyes fiának adta át.
2. Gy., brandenburg-ansbachi őrgróf, szül. 1539 ápr. 5., megh. 1603. Atyja, kegyes Gy., ansbachi őrgróf, kinek egyetlen fia vala, gondosan neveltette. 1556. kezdett Ansbach fölött uralkodni és 1557. (Albrecht Alcibiades halála után) Bayreuthet örökölte. 1577. gyámnoka lett az elmebeteg Albrecht porosz hercegnek és egy évvel utóbb Báthory István lengyel királytól a porosz hercegséget kapta mint hübérbirtokot. Erélyes kormányt vitt és nem volt barátja a rendi alkotmánynak. Kemény tusákat vivott, kivált a porosz nemesekkel, kiknek ellentállását Báthory István és a polgárság támogatásával megtörnie sikerült. A Hohenzollern-család hatalmát tetemesen megszilárditva hagyta örököseire.
3. Gy. gróf, később Waldeck hercege, l. Waldeck.
(Györgyháza), kisközség Torontál vármegye bánlaki j.-ban, (1891) 1069 német és magyar lak., vasuti állomással és táviróhivatallal.
(növ.), l. Georginavirág.
magyar születésü pap, ki Németalföldön alkalmasint Gröningenben tartózkodott és 1499. egy aritmetikát adott ki, melynek kéziratát a hamburgi városi levéltárban őrzik. ott Hellebrant Árpád 1893. felfedezte, az akadémiában pedig Szily Kálmán közelebb ismertette (l. Akadémiai Értesítő 1893. 47. füz.). Gy. ezen műve a legrégibb matematikai munka, melyet magyar ember irt; 80 évvel korábban jelent meg, mint az 1577. Debrecenben megjelent aritmetika, melyet eddigelé a legelsőnek tartottak e szakban.
1. Bajor: szt. György házi és lovagrend. Alapította Miksa Emanuel, bajor választó-fejedelem, felujítva a régi szt. György lovagrendet. Alapszabályait Miksa fia Károly Alberttől (a későbbi VII. Károlytól) nyerte 1729 ápr. 24., XIII. Benedek pápa megerősítette, 1778. Károly Tivadar választó-fejedelem ujból megerősítette, épp ugy IV. Miksa József választó-fejedelem, ki a bajor rendek között a II. helyre állította. 1827 febr. 25. uj szabályokat nyert. Ezek szerint a rend nagymestere a király, első nagyperjele a koronaherceg, a második a következő kir. herceg. A rend 6 nagyparancsnokból, 12 parancsnok és lovagból áll. A rendnek egy papi osztálya is van. 1871 ápr. 14. uj alapszabályokat nyert, melyek szerint az irgalmassággal szerzett érdemekért adományozzák. A rend tagjainak katolikus vallásuaknak, 21 évesnek kell lenniök, azonfelül régebben 34 alapítványképes őst kellett kimutatni, kivéve a rend idegen nyelvü tagjait, kik az ősszám 1/3-át tehették. 1871 óta csak 8 őst kell kimutatni. A rendjellel együtt idegen rendjelt csak nagymesteri engedéllyel lehet hordani. a rend ünnepe: ápr. 24. és dec. 8. Jelvénye: fehérszegélyü, égszinkék kereszt, négy sarkában a bajor ruta, valamennyi csúcson arany gombocskákkal. A kerek középpajzson az előlapon az immaculata conceptio képe. A négy rutában a következő arany betük. V(irgini) I(mmaculata) B(avaria) I(mmaculata). Hátlap vörös-fehér szegéllyel, szintén a négy kék bajor rutával, melyekben a jelmondat kezdőbetüi aranyban: I(ustus) U(t) P(alma) F(lorebit). A medalion hátlapján zöld koszoruban szt. György képe aranyban. A kereszt fölött oroszlánfő aranyból, a félhold és a többi ékítmények kéke. Szalagja világoskékből sötétkékbe átmenő fehér széllel.
2. Orosz katonai érdemrend. Alapította II. Katalin cárnő 1769 nov. 26. (dec. 7.), tengeren és szárazon szerzett katonai érdemek jutalmazására. 1807-ig a rend csak négy osztályból állott, a mondott évben I. Sándor cár még egy ötödiket, a György-keresztet csatolta hozzá. Jelvénye aranyszegélyü, fehérzománcos, végén széles kereszt, aranyszegélyü vöröses középpajzzsal, rajta a fekete sárkányt ölő szt. György képe fehér lovon. Pajzs és sisak világoskék, toll, köpeny, ruházata és a lótakaró vörös; hátlapján a szent monogrammja, ugy mint a csillagon, csak fekete.
3. Hannoverai rendjel. Alapította 1839 ápr. 2. Ernő Ágost király, egyuttal hannoverai házirendnek nyilváníttatott. Csak egy osztálya volt. Jelvénye aranyszegélyü nyolcágu sötétkékzománcu kereszt, sarkain golyókkal, négy sarkában oroszlánok en face. Középpajzsa kerek, aranyszegéllyel, előlapján világos alapon a zöld sárkányt ölő szt. György képe acélkék pajzs és sisakkal, vörös köpennyel, vörös szerszámos fehér lovon, hátlapján arany alapon E. A. R. monogramm. Szalagja 10 cm. széles, sötétvörös, hordták a kereszttel a jobb vállon át a baloldalon. Csillagja ezüstből volt, a kereszt középpajzsával, és vörös gyürüben az arany jelmondattal: Nunquam retrorsum.
4. Sziciliai érdemrend, melyet Napoleon József népolyi király 1808 febr. 24. alapított 3 osztályban. Jelvénye: kereszt. A kereszt vörös, szegélye, a kardok, felirat aranya, fehér középpajzsban szt. György képe. A rendjel ma már megszünt.
5. Angol érdemrend, l. Térdszalagrend.
a XVI. sz. óta a katonák által amuletként viselt, különböző értékü ezüstpénz, melynek egyik oldalán a sárkányt megölő szent György képe, a másik oldalán pedig Jézusnak az apostolokkal a viharból való menekülése látható. Bübájos célra legalkalmasabbnak vélték a XVI. és XVII. sz.-ban Magyarországban és a Mannsfeld gróf által veretett Gy.-okat; ezeket utánozták is azóta folytonosan és majd babonából, majd divatnak hódolva, főleg lovas-katonák óraláncon most is viselik: a vágás, döfés és lövés ellen megóvó Gy.-okat.
Waldeck hercege, György Henrik herceg fia, szül. 1831 jan. 14. Atyjának halála után anyjának gyámsága alatt kezdett uralkodni (1845 máj. 15.). Miután a fejedelemasszony az 1848-iki demokratikus alapelveken nyugvó alkotmányt a reakció szellemében módosította, kihirdette az uj alkotmányt s egyuttal Gy.-t nagykorunak nyilvánította (1852 aug. 17.). 1866. Gy. határozottan Poroszország pártjára lépett s a háboru után megkötötte Poroszországgal 1867 jul 18. az u. n. Accesion-szerződést, 1867 aug. 6. pedig azt a katonai szerződést, melynek értelmében a kormányzás Waldeckben (az egyházi ügyek kivételével) tényleg Poroszországra szállott. Mindkét szerződés 1868 jan. 1. lépett életbe. A rendek különösen pénzügyi indokokból helyeselték e szerződéseket. 1853. nőül vette nassaui Ilonát (szül. 1831 augusztus 12.,), akitől öt leánya és egy fia született. Harmadik leánya, Emma (szül. 1858 aug. 2.) Németalföld királynéja lett. Gy. legidősebb fia, a trónörökös, Frigyes herceg, 1865 jan. 20. született.
1. brandenburgi választó-fejedelem, János Zsigmond fia, szül. 1595 nov. 3., megh. Königsbergben 1640 dec. 1. Atyját 1619. követte az uralkodásban. Gyenge, ingatag, tékozló, az ország ügyeivel nem törődő fejedelem volt, miből óriási kár háramlott amugy is szegényes országára. Békés lábon akarván maradni II. Ferdinánd császárral (mire tanácsosa, Schwarzenberg Ádám gróf nagyban befolyt), eltürte Wallenstein és hadának zsarolásait, Gusztáv Adolf sógorát ellenben nem támogatta. 1631. azonban a svéd király fegyveres kézzel kényszerítette Gy.-t, hogy vele szövetkezzék; de a császár elleni háboruban csak kelletlenül vett részt, és miután 1635. békét kötött a császárral, a boszus svédek országát szörnyen elpusztították. Neje pfalzi Erzsébet Sarolta volt, kitől Frigyes Vilmos, a «Nagy választó» született.
2. Gy. Vilmos, braunschweig-lüneburgi herceg, György hercegnek és Anna Eleonora hessendarmstadti hercegnőnek másodszülött fia, szül. 1624 jan. 26., megh. 1705 aug. 28. Frigyes nagybátyjának halála után (1648) a kahlenbergi fejedelemséget kapta Göttinga városával együtt, azonban 1665., uj családi osztozkodás alkalmával, e helyett Celle hercegséget és Hoya-Diepholz grófságokat kapta osztályrészül. Az 1647 és 1675-iki francia hadjáratokban személyesen részt vett s hősiesen harcolt a konzi hidnál (1675 aug. 11.). Később Alsó-Szászország csapatainak élén a svédek ellen küzdött. hogy a lüneburgi birtok föl ne daraboltassék, megfogadta (Ernő Ágost öccsének érdekében), hogy nem nősül s midőn később D'Olbreuse Eleonora francia kalandornőt, akit Harburg és Wilhelmsburg grófnővé tett, mégis nőül vette, szerződésileg biztosította öccsének az uralkodást. Mondott házasságából született aztán Zsófia Dorottya nevü leánya, Ahlden hercegnő (l. Zsófia). 1685. segélycsapatokat küldött I. Lipót császárnak a törökök ellen; 1688. hathatósan támogatta Orániai Vilmost II. Jakab angol király ellen, 1689. pedig Szász-Lauenburgot szerezte meg. Unokaöccse, György Lajos, Ernő Ágost választó-fejedelemnek fia lett utóda s örököse.