l. Gyujtóelegy.
1. Izabella, irónő, l. Fanghné.
2. Gy., Károly (Szepsimartonosi), osztrák ellentengernagy, szül. Nagy-Enyeden 1803-ban, megh. Grazban 1885. A hidászok zászlójából 1824-ben lépett mint ideiglenes tengerészhadapród az osztrák hadi tengerészet szolgálatába, hol fokonkint előléptettetvén, 1848. mint fregatta-kapitány, Velence blokirozásánál, a Queriera fregatta parancsnoka volt. 1854. sorhajó-kapitányi rangot viselvén, a velencei tenger kerületi parancsnokságnak volt főnöke és később mint ellentengernagy Velence kikötőjének parancsnoka. 1857. nyugállományba lépett, de 1859. ismét a tettleges szolgálati viszonyba helyeztetett.
v. gyufa, rendesen 50 mm., ritkán 30 mm. vagy 100 mm. hosszu, 2 mm. vastag hengeres, recés, négyzetes vagy lapos négyszögü pálca, viaszkkal bevont pamutbél, ujabban papirhenger is, melynek egyik vége paraffinnal vagy kénnel, majd pedig foszforral (esetleg amorf) van fölszerelve. A Gy.-hoz használt fának, a Gy.-szálnak puhának, szivacsosnak hasadékonynak, amellett azonban elég szilárdnak és rugalmasnak és lehetőleg fehérnek kell lenni. Legalkalmasabb erre a jobb fajta nyárfa, másodsorban a lucfenyőfa, végre kivételesen még a bükkfa.
A gyujtószálka különböző módon készül. Nevezetesen: Kézi gyaluval, az u. n. Romer-féle gyaluval, mely alul kisebb szög alatt beállított 2-3 csőből álló szerszámmal van ellátva. Az Anton-féle váltakozó mozgásu gyalugéppel, mely nem más, mint a Romer-féle kézi gyalunak gépre való alkalmazása, hol azonban, ha a szerszám egysoros, 25-30, ha kétsoros, 50-60 cső van egymás mellett, illetve fölött elhelyezve. Ez a gép, a szerint, amint egy vagy két szerszáma van, 26 millió darab szálkát készíthet 10 óra alatt. A fát ehhez (rendesen fenyőfarönkök hulladékaiból származó fa) körfürészeken 50 mm. hosszu és máskép is kellően méretelt hasábalakra készítik. - Hámozzák a fát külön erre a célra épített esztergákon. A munkafolyam ennél az eljárásnál a következő: a Gy.-ra alkalmas nyárfarönköket friss állapotban harántos kézi fürésszel, félkeretes-, szalag- vagy nagy körfürésszel a hámozó eszterga szögtávolságának megfelelő, rendesen 400-500 milliméter, tehát 8-10 Gy.-szálka hosszuságának megfelelő hosszu darabokra fölvágják, az esztergába befogják, amely aztán megindítás után a fahengerről a Gy.-szálkáéval azonos vastagságu (2 milliméter) lemezeket lehámoz. A gép kétféle késsel van fölszerelve, vannak elülvágó kések, melyek a Gy.-szál hosszuságának (50 milliméter) távolságában vannak egymástól elállítva és melyek a fát 2 mm.-nyi mélységre behasítják. Ezen kések alatt pedig van a széles hámozó kés, mely aztán a fát szalag alakjában lehámozza. Ezeket az 50 mm. széles szalagokat lehámozás után 1-2,0 mm. hosszuságig eltépik és rendezve egymásra fektetik. Ezekből a Gy.-szálkákat most már ugy nyerik, hogy 50-60 lemezt egymásra és 7-10 csomót egymás mellé az ugynevezett nyakalógép asztalára fektetnek. Ennek a gépnek tápláló szerkezete a szalagokat a Gy.-szálka szélessége mértékében 2-4 mm. sebességgel előre tolja és egy az asztal végén levő függőleges váltakozó mozgásu szerszám (széles kés) felülről lefelé haladva az egész szalagcsomót átteszi. Egy ilyen gép képes 10 óra alatt 20-28 millió szálkát levágni. van ilyen kézi nyakaló gép is, mely a szecskavágó módjára működik, de 10 óra alatt csak 1 milliót készít.
Gyalulják is a Gy.-szálkákat. A gyalugép a szálkákat csak pallófából készítheti. A pallókat 310 mm. hosszu, 310 mm. széles és 75 mm. vastagságig készítik. Ez a gyalugép háromféle szerszámmal dolgozik. Az egyiknek elölmetsző kései harántosan hasítják be a fát a Gy.-szálka hosszuságában, a második a farostok hosszában a Gy.-szálka szélességében, végre a harmadik egy hosszu kés az előzetesen kellően behasított faréteget kellő vastagságban legyalulja. Hogy a szálkák finomak, sima felületüek legyenek, az utóbbi késnek a haladó mozgás mellet még oldalmozgást is kölcsönöznek, a kés tehát nyes, mint midőn kenyeret v. hust vágunk. Csakis a finomabb Gy.-szálkát készítik ily módon. Egy ilynemü gép nagysága szerint 2-5 millió szálkát gyárt 10 óra alatt. Az első két eljárás szerint tetszőleges keresztmetszetü Gy.-szálkát, utóbbi két eljárás szerint csak szögleteseket gyárthatni. A kész Gy.-szálkákat aztán még rostálni és rendezni kell. Erre szolgálnak rezgő mozgásban levő különleges gépek, melyek elseinél a hulladék és a hiányos szálkák a rostán átesnek, java pedig a lejtős rosta alsó szélén levő ládába esik. A rendező gépnél pedig a jó szálkák egy lejtőbe beeresztett apró fiókba hullanak, a hulladék pedig, melynél a rezgő mozgás folytán forgási nyomatékok lépnek föl, forogva, táncolva a rendezőgép alsó szélén tul átmenetnek leesik. A rendezett szálkákat összegyüjtik és miután erre való sajtóban 200000-enként összeszorították, dróttal kerek tárcsa alakban összekötik. Ezeket a tárcsákat végre 10 mm. vastag falemezekből készült hordószerü burkolattal látják el és igy csomagolva szállítják. A fából készült skatulyák forgácsát szintén a fönt említett hámozó, ritkán a gyalugépen készítik. A skatulya kávájának és tolós fiókjának összeállítását s papirral való körülragasztását gyáron kivül asszonyok és gyermekek, gyakran pedig önmüködő gépek végzik. A kénes gyujtóknál használt szalmapapirosból való skatulyát szintén gépek készítik egészen automatikusan. Kitünő Gy.-szálkát gyártó gépeket készít a volt Sebold-féle gépgyár Durlachban, a Roller-féle Berlinben és a Prunner-féle Badenben. Hazánkban ez ma már elég tekintélyes iparág, mely részben önállóan, részben más faipari telepekkel kapcsolatban üzetik. Ez idő szerint van az országban 8 önálló gyujtószálka-gyár, melyek mintegy 200 munkást foglalkoztatnak. Némelyek közülök igen tekintélyes kivitellel birnak.
A legrégibb Gy. az 1815. feltalált u. n. Congrev-féle. Ezen a Gy.-n 3 sr. klórsavas kálium, 1 sr. kén- és gummi arabicumból álló keverék volt mely keverék kénsavba mártva, meggyuladt. hozzá szükséges kénsavat ázbeszttel bevont kis palackokban tartották. 1832. Trevani és Romer bécsi cég első, dörzsölés által meggyuló Gy.-t klórsavas kálium és antimonkénegbők készítette. 1833-35 között terjedt el a foszfor-Gy., melyet a debreceni születésü Irinyi János talált föl. Ezt a találmányt Romer szabadalmaztatta és forgalomba hozta. Az első Gy., mely foszfor, klórsavas kálium, antimonkéneg és gummiból készült igen gyulékony volt s azért a klórsavas káliumot nemsokára salétrommal, későbben pedig salétromsavas ólom és ólomhiperoxid keverékével helyettesítették. A mérges, sárga foszfort ujabban az alaktalan, vörös foszforral helyettesítették (svéd Gy.). Foszformentes Gy.-t is készítettek, de ezek a foszforos Gy.-t még nem pótolhatják.
A legtöbb Gy.-gyár a Gy.-szálkákat készen veszi. A szálkákat mindenekelőtt az u. n. rámákba rakják. A ráma rovátkás falécekből áll, melyek vasrudakra tolhatók és ékkel összeszoríthatók. A ráma megtöltése akképpen történik, hogy a munkás egy csomó pálcikát a lécen végighuz, mialatt a rovátkák megtelnek. jelenleg a berakásra leginkább a Sebold-féle gépet (l. Berakó gép) használják. A Gy.-kon alkalmazott gyulékony foszforkeverék oly gyorsan ég el, hogy a fa tőle nem gyuladhat meg, azért a pálcikákat előbb valami gyulékonyabb közvetítő anyagba mártják. Rendszerint ként alkalmaznak (kénes gyujtó, de mivel az kellemetlen szagu kéndioxidot fejleszt, a finomabb Gy.-t sztearin és kolofonium keverékébe mártják. A ként v. a sztearint lapos vasüstben megolvasztják. Hogy a pálcikákra mártáskor sok kén- v. sztearin ne ragadjon, megmelegítik a pálcikák végét ugy, hogy a rámát rövid ideig meleg vaslemezre teszik. A fölmelegített végü pálcikákat ezután bemártják és a felesleges ként lerázogatják. A Gy.-okon alkalmazott gyujtószer foszfornak, oxigént elbocsátó anyagoknak, valami ragasztóanyagnak és esetleg holt anyagoknak keveréke. Az utóbbi közé sorozható a teljesen fölösleges festőanyag is, melyet finomabb Gy.-okon találunk. Az oxidáló anyag lehet klórsavas kálium, salétrom, salétromsavas bárium, krómsavas kálium, barnakő, salétromsavas ólom, ólomhiperoxid stb. A klórsavas kálium és a salétrommal készített gyujtókeverék könnyen robban. Jelenleg leginkább csak a salétromsavas ólom és az ólomhiperoxid keverékét alkalmazzák, melyet akképen nyernek, hogy miniumhoz addig adnak salétromsavat, mig vörös szine barnává nem lesz. Ez a keverék körülbelül 19 % oxigént bocsát el és nem hat oly hevesen, mint a klórsavas kálium és a salétrom. Holt anyagokat, u. m. üvegport, horzsakövet stb. már csak ritkábban alkalmaznak. A ragasztó anyag lehet enyv, gummi arabicum és cextrin. Az enyves keveréknek az a hátránya, hogy mártogatáskor föl kell melegíteni, a gummi arabicum pedig drága, azért leginkább az olcsó dextrinnel pótolják. A keverékek összetétele nagyon különböző. Jó keverékben csak 5-7 % foszfor van és robbanás nélkül, lassan ég el. A holtanyagok és a festőanyagok fölöslegesek. Egyszerü gyujtókeverék készül: 4 lit. vizből, 5,6 kg. dextrinből, 1.8-2,0 kg. foszforból és 22,5 kg. ólomkeverékből (salétromsavas ólom és ólomhiperoxid). A közönséges ólmos gyujtókeverék barnaszinü a benne levő ólom-hiperoxidtól, azért a szines keverékeket salétrommal, salétromsavas báriummal, v. klórsavas káliummal készítik, p. kék keverék: 15 sr. Szenegalgummi, 5 sr. foszfor, 15 sr. klórsavas kálium, 10 sr. üvegpor, 5 sr. ultramarin.
A szines Gy.-hoz régebben ásványi festékeket használtak, jelenleg anilinfestékekkel szinezik. A gyujtókeveréket a vizfürdőn elhelyezett üstben készítik. Mivel a foszforgőzök egészségtelenek, azoknak elvezetéséről gondoskodni kell. Némely gyárban kavaró készülékkel ellátott zárt üstöt is alkalmaznak, melyből egy cső a gőzöket elvezeti. A keveréket akképen készítik, hogy először a ragasztó anyagot beáztatják, keverés közben forrásig fölmelegítik, egymásután a finom porrá tört anyagokat és végre a foszfort adják hozzá. Az üstöt ezután leveszik a vizfürdőről és a pépet folyton kavarják, mig az teljesen le nem hült, mert másképen az emulzióban levő foszfor ujból kiválik. A foszforkeveréket egy asztalon elhelyezett, a ráma nagyságának megfelelő kő- v. vaslemezre kenik és ebbe mártják a rámában lévő gyujtószálkákat; jelenleg e célra már gépeket is alkalmaznak. A mártott Gy.-kat közvetlenül a szárítókamrákba teszik, melyekben meleg levegő áramlik keresztül. A száraz Gy.-kat ezután még lakkozzák. A lakk védi a foszforkeveréket a levegőtől és nedvességtől. A lakk rendszerint 3,7 kg. sellakból, 6 kg. kolfoniumból és 68 lit. borszeszből készül. A lakkozott Gy.-t megint a szárítókamrákba helyezik vissza és ilyenkor fémfényüvé is tehetik azáltal, hogy kénhidrogént fejlesztenek a kamrában, miáltal az ólmos keverék felületén fényes ólom kénegréteg képződik (u. n. galvanizált Gy.). A száraz Gy.-kat ezután kiszedik a rámákból és becsomagolják.
A klórsavas kálium és vörös foszfor keveréke dörzsöléskor rendkivül könnyen meggyulad. Ezen alapszik a svéd Gy., melynek gyujtókeveréke főképen klórsavas káliumból és gummi arabicumból áll, melyhez krómsavas káliumot, barnakövet, ólomhiperoxidot, vaskéneget, antimonkéneget stb. is kevernek. A doboz felülete pedig enyvvel kevert vörös foszforral van bekenve, melyhez némelyek üvegport, antimon kéneget stb. is kevernek. Főképen a foszfor mérgessége miatt igyekeztek foszformentes gyujtókeveréket készíteni, de mindeddig nem sikerült oly keveréket összeállítani, mely a foszfort teljesen nélkülözhetővé tette volna. Az alkalmazásba jött keverékek vagy nagyon robbanók és veszélyesek, v. nem gyuladnak meg oly biztosan mint a foszforkeverékek. A foszformentes keverékek leginkább a kénessavas ólmot, klórsavas káliumot, pikrinsavas káliumot, antimon-kéneget és krómsavas káliumot tartalmaznak.
A Vulkán-Gy. fejnélküli pálcikákból áll, melynek a svéd gyujtóhoz hasonlóan a vörös foszforral bekent dobozon meggyuladnak. A pálcikákat 30 sr. viz, 20 sr. klórsavas nátrium, 4 sr. kénsavas ammonium és 2 sr. mézgából készített oldatban áztatják. A doboz felületén 1 sr. vörös foszfor, 1 sr. antimonkéneg és gummi arabicum keveréke van. A fidibusz és szivar-gy.-k salétrommal és ólomcukorral áztatott papirból v. papirlemezből készülnek, mely a taplóhoz hasonlóan parázsszal ég. A fidibusz összahajtott papirszelet, melynek egyik végén kevés gyujtókeverék van, a szivar-Gy.-k pedig papirlemezből vágott romboéderek, melyeket alkalmazáskor a szivarba dugnak és dörzsölés által meggyujtják. A papir parázsánál szélben, esőben is meggyulad a szivar. Az u. n. matróz-Gy. a közönséges Gy.-énál nagyobb fejü s lassan égő keverékből készül, ugy hogy szél és esőben is meg lehet vele a szivart gyujtani. Ez a keverék 1/2 sr. szenegalgummi, 1 sr. salétrom és 1 sr. hársfaszénből készül, melyet szegfűolajjal illatosítanak. A fapálcikákat először ebbe a keverékbe mártják és azután csak a közönséges gyujtókeverékbe, hogy dörzsölés által meggyujthatók legyenek. A viasz-Gy.-k közönséges Gy. hosszuságára vágott vékony viaszgyertyácskákból készülnek, melyeket kézi munkával a rámákba raknak és ugy mint a közönséges Gy.-t a gyujtókeverékbe mártják. Hazánkban a gyujtóipar az utolsó évtizedben némi hanyatlást mutat, amit a nagy külföldi verseny okoz. összesen van ezidő szerint 21 gyujtógyár, kisebb-nagyobb, melyek mindössze foglalkoztatnak 29 tisztviselőt, 315 férfi- és 325 női munkást. Nagyobb gyárak vannak Parajdon, Ujpesten, B-Gyulán és Győrött. Ujabb időben különösen az u. n. svéd gyujtók gyujtása vett nagyobb lendületet. Kormánykörökben régibb óta foglalkoznak már nálunk a gyujtó-monopolium kérdésével, mely p. Romániában már régebben be van hozva.
Egyes államokban a gyujtó fogyasztási adó tárgyát képezi. Igy behozták ez adót az É.-amerikai Egyesült-Államokban, hol a polgárháboru okozta költségek fedezésére jóformán minden fogyasztási tárgy adó alá került. Ujabban Franciaország is a háboru után egyedáruság alakjában behozta, mely egyedáruság későbben egy társulatnak bérbeadott, de 1890 jan. 1. az állam ismét saját kezelésébe vette át. A Gy. részint pénzügyi, részint tüzrendészeti okokkal támogattatik. Mindkét irányban azonban kevés eredményt mutatott. Az állam bevétele igen csekély, amellett a fogyasztóknak a cikk roppantul megdrágíttatott. A tüzveszély sem csökkent, a bérbeadás mellet sok surlódás volt az állam és a bérlő között. Most pedig egészen nevetséges parlamenti tárgyalások, midőn a minisztert felelősségre vonják, hogy a gyujtók nem gyuladnak meg, könnyen eltörnek. A Gyujtóipar Franciaországban az egyedáruság óta hanyatlott. Spanyolország is behozta 1892. a gyujtóegyedáruságot; behozták továbbá Görögországban, Romániában, Kolumbiában; Görögországban az egyedáruságot ismét eltörölték; terve vették Svájcban, Olaszországban és Törökországban. Oroszországban és Szerbiában is a gyujtó adó alá esik. A gyujtó árubélyeg alakjában is megadóztattatott. Sok fogyatkozása dacára is terjed tehát ez adónem.
gyucső (ném. Brandel), rézből vagy sárgarézből készített, szemcsés lőporral megtöltött csövecske, melybe zsinór van elhelyezve akként, hogy annak érdes részével való dörzsöléssel a Gy. csövébe tett robbanó anyag lángot vet s a lőport fellobbantja.
(ném. Brandsatz), kénből salétromból, gyántából, lőporlisztből s néha még összeaprított szöszből is összeállított, könnyen meggyujtható s nehezen eloltható anyagok, melyek lángjának oly nagy hőmérséklete van, hogy minden elégethető testet meggyujt. Gyujtólövedékek megtöltésére használják. Az északamerikai polgárháboruban Fenian-fire-t (l.o.) használtak Gy.-ként. A lotaiai tüz két vegyülékének egymással érintkezésbe jutásakor vet rendkivül hosszu, nagy hőmérsékletü lángot; az egyik klóros kénnek foszforos kénnel való vegyüléke, a másik hig ammoniak. Vizek felületén égő tüzet ugy idéznek elő (hajók meggyujtására), hogy 1 gr. káliumot 600 gr. benzinnel dobnak a vizbe; a kálium a vizzel érintkezve meggyulad s ez meggyujtja a szétfolyó benzint.
l. Gyujtóvonal.
Közveszélyü büntett, mely mások személyére v. vagyonára veszélyes tüzvész szándékos előidézése a törvényes fogalom-meghatározás szerint, a törvényben meghatározott tárgyaknak szándékos felgyujtásában áll. A felgyujtás, amely akkor forog fenn, midőn a felgyujtott tárgy tüzet fogott, bevégzett büntettet állapít meg, habár a tüzet csirájában elfojtani sikerült. A tárgyak, amelyeken a Gy. büntette elkövethető, a btkv 422 §-a szerint a) egyrészt épületek (házak, kunyhók, malmok vagy bármely másépületek v. helyiségek), melyek emberek lakásául szolgálnak v. erre rendelvék, v. több ember összejövetelére szolgálnak; b) másrészt raktárak, gazdasági épületek, szabad téren fekvő nagyobb mennyiségü áru- v. terménykészletek, a földtől el nem vált v. garmadában v. halomban levő gabona, erdő, nagyobb mennyiségü építési vagy tüzelésre szolgáló anyagkészlet, hidak, hajók és bányák. A Gy. rendes büntetési tétele 5 évtől 10 évig terjedhető fegyház.
Minősített esetei a Gy.-nak: 1. a fent a) alatt említett tárgyaknak oly időben felgyujtása, midőn azokban egy vagy több ember tartózkodik; 2. bizonyos oly épületeknek felgyujtása, amelyekhez kiváló közérdek füződik, vagy melyeknek felgyujtása különösen veszélyes. Az első szempontjánál fogva ide tartoznak a templomok, közkönyvtárak, közlevéltárak s általában oly épületek, amelyek közhasználatra szolgáló tudományos vagy művészeti gyüjtemények őrzésére szolgálnak; a másik szempontnál fogva lőpor v. más gyu- vagy robbanó anyagok készítésére vagy tartására szolgáló épületek. A büntetés ezekben az esetekben 10 évtől 15 évig terjedhető fegyház. De életfogytiglani fegyház akkor, ha a gyujtás idején a felgyujtott helyiségben volt személy a tüz által életét veszté, amennyiben a gyujtogató azt, hogy a helyiségben van valaki, beláthatta és cselekménye gyilkosságot nem képez. Életfogytiglani fegyház a büntetés akkor is, ha a gyujtogató egy időben vagy rövid időköz alatt több gyujtogatást vagy egy gyujtogatást, de többek szövetségében követett el, ugyszinte csoportosan rablás v. rombolás céljából elkövetett Gy. esetében. Mellékbüntetés hivatalvesztés s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése. A cselekmény közveszélyessége a törvénynek szigorát kellően indokolja. Annál feltünőbb, hogy a törvény más, a tüznél nem kevésbé közveszélyes romboló erőknek rombolási célból felhasználását külön intézkedés tárgyává nem tette. A német btkv 311. §-a szerint valamely dolognak puskapor vagy más robbanó szerek által egészben v. részben megrontása mint Gy. büntetendő.
A közveszélynek, mint irányadó mozzanatnak, logikai következménye, hogy a Gy. tényálladékát nem szünteti meg az, hogy a felgyujtott tárgy a gyujtogatónak tulajdona, kivévén akkor, ha a tárgynak minősége vagy fekvése olyan volt, hogy felgyujtása másnak sem személyére, sem vagyonára veszélyt nem okozott. Ily körülmények között a saját dolognak felgyujtása mint a tulajdonjognak folyamány, idegen jognak sértése s veszélyeztetése hiányában, büntetlen. De csalást képez, ha csalási szándékkal biztosított vagyonon történik (832. §). Büntetőpolitikai indokokon alapszik a tevékeny bünbánatnak még bevégzett Gy. esetében is diszkrimináló hatása. A 427 § szerint ugyanis a Gy. büntetlen, ha a tüz továbbterjedését a tettnek felfedezése s nagyobb kár okozása előtt a tettes maga v. intézkedései következtében mások megakadályozták. Gy.-ra irányzott szövetség, ha ahhoz előkészületi cselekmény járul, két évig terjedhető börtönnel büntetendő. Szövetség alatt két vagy több személynek Gy. elkövetésére közös egyetértéssel irányzott elhatározását értjük.
Tüzvészt nemcsak szándékosan, de gondatlanságból is okozhatni. A magyar btkv ezt az esetet mint tüzvésztokozás vétségét egy évig terjedhető fogházzal és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a tüzvész valakinek halálát okozta, 5 évig terjedhető fogházzal bünteti.
(Brandbrief), oly levél, mely egyesekhez v. egész községekhez intézett, gyujtogatással való fenyegetést tartalmaz. Zsarolási célból történt elküldése a zsarolásnak minősített esetet állapítja meg, mely mint büntett 5 évig terjedhető fegyházzal, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. Zsarolási cél hiányában a cselekmény a kbtkv 41 §-ában meghatározott közcsend elleni kihágást képez, mely egy hónapig terjedhető elzárással és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a Gy. valamely községnek v. vidéknek lakosait fenyegeti, 2 hónapig terjedhető elzárással és 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Szigorubb a német büntető-törvénykönyv, mely (és helyesebben) azt, aki közveszélyü büntettel való fenyegetés által a közbékét zavarja, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal bünteti.
l. Pirománia.