(amateur), azoknak a műizléssel biró egyéneknek elnevezése, kik tudományos célból összegyüjtik és megőrzik az előttük fontosnak látszó tárgyakat. legbecsesebbek a könyvek, művészeti és műipari cikkek és a történeti ereklyék gyüjtői. A gyüjtés oly annyira velünk született ösztön, hogy Gy. minden időben voltak és lesznek, de a gyüjtés művészete mindamellett történelmileg bizonyos korokhoz és nemzetekhez van kötve. A legelső történetileg is nevezetes Gy. a Ptolemaiosok voltak Egyiptomban, utánuk a gazdag rómaiak a köztársaság végén és a császárság elején. Mummius, Scaurus s más gazdag római több ezer darabból álló görög szobrot, műemléket gyüjtött össze és ezenkivül csaknem minden vagyonos rómainak volt kisebb-nagyobb gyüjteménye régi könyvekből és művészeti tárgyakból. A római birodalom hanyatlásakor a gyüjtés szenvedélye is hanyatlott és csak a renaissance korszakban ébredt fel ismét legelőször az olaszoknál. Midőn Medici Lőrinc Firenzében nagyszerü muzeumát a művelt közönségnek megnyitotta, valóságos divattá lett a gyüjtés. Marchetti arezzói püspök, Sforza és más előkelő családok hatalmas gyüjteményeket létesítettek főkép művészeti emlékekből és könyvekből. Az olaszoktól legelőször a spanyolok vették át a gyüjtés szenvedélyét. V: károly és II. Fülöp is szenvedélyes Gy. voltak, de náluk gyökeret nem vert. Kissé későbben kezdett uralkodni ez a nemes szenvedély a franciáknál, hol az első nagy Gy. mazarin bibornok és Fouquet miniszter voltak, de náluk már gyökeret vert és ma is a franciák a legszenvedélyesebb Gy. a világon és csak az angolok, hollandiak és yankeek versenyeznek velük sikerrel. A németeknél a gyüjtés a mult században terjedt el nagyobb mértékben; nálunk a jelen század elején, bár természetes, hogy minden korban voltak egyesek, kik különösen könyveket és fegyvereket gyüjtöttek. Némely gyüjtő világhirre tett szert igy az angol Arundel lord, Sloane, a német-szász Teschen Albert, Pirckheimer és mások. A gyüjtés nálunk régebben főkép csak könyvekre és fegyverekre szorítkozott. Hiresebb Gy. voltak a régibb időkben Zsámboki János, Zrinyi Miklós a költő, gr.Teleki József, br. Bruckenthal Sámuel, gr. Apponyi Antal, gr.Kemény Sámuel, Benkő József, Köleséry Sámuel, Benyák Pál. A gyüjtemények oly sokfélék és oly nagyszámuak, hogy mindent elősorolni lehetetlen. Valósággal bizarr dolgokra is fordítottak figyelmet. La Blache hires operaénekes sétapálcákat és dohányszelencéket, Brühl gróf német államférfiu órákat, csipkéket, papucsokat és parókákat, XVI. Lajos zárakat és kulcsokat, I. Lajos bajor király kalapokat gyüjtött; volt, ki az akasztott emberek kötelét, királyi lakomák kalácsdarabjait és más e félét gyüjtött össze. Ujabban a levélbélyegek gyüjtése a legelterjedtebb. Az utóbbinak ma már nagy irodalma és egyesülete van s van két gyüjtemény levélbélyegekből, egyik Rotschildé Párisban, a másik Galliera hercegé, melyek mindegyikét 2-3 millió forint értékre becsülik.
Részletesebben illik megemlékeznünk a jelen századi magyar Gy.-ről. A legnevezetesebb azok közül Jankovics Miklós, kinek százezer darabot meghaladó nyomtatványát és legalább 30000 darab műipari cikkét a nemzeti muzeum számára 125000 frton vásárolták meg. Hires Gy. voltak továbbá könyveket illetőleg: Nagy István Segesvárt, Török János, Lugossy József, Ráth György, gr. Apponyi Sándor, Ágoston József, Széll Farkas, Landen Horác, Ballagi Mór. Művészeti tárgyakat gyüjtöttek: Fejérvári Gábor, Wiczay Mihály, Pyrker László, Dankó József, Régiség-Gy.: gr. Andrássy Manó, gr. Keglevich István, Torma Zsófia, Majláth Béla. Specialis Gy. is nagyszámmal voltak és vannak. 1790-91-iki röpiratokból Ballagi Géza gyüjteménye páratlan, az 1848-1849-iki szabadságharcra vonatkozó nyomtatványokat sokat gyüjtöttek, legteljesebbek voltak Apor Károly báró és Simor János primás gyüjteménye. Klasszikus magyar térképgyüjteménye van Lanfranconi Eneának Pozsonyban. Elischer Boldizsár Geothere vonatkozó gyüjteménye világhirü. Némethy Lajos Budapestre vonatkozó gyüjteménye valóságos kincs. Podmaniczky Géza sportmunkákat, Szinnyei József régi hirlapokat, gyászcédulákat és apróbb nyomtatványokat szedett össze. Komjáthy Bélának nagy pipagyüjteménye van. Krajcsi Rezső szocialisztikus röpiratokat szedett össze, Ballagi Aladár és Szentiványi Zoltán halotti jelentéseket gyüjtenek, Rosenberg Augusztának metszet-gyüjteménye, Herman Ottónak magyar majolika gyüjteménye jelentékeny. A régi családi gyüjtemények között legbecsesebbek az Esterházyké Fraknón, Radvánszkyaké Radványban, Mednyánszkyaké Dubnicon, gr. Apponyiaké Lengyelen és Pozsonyban; egyesek gyüjteménye, igy Bruckenthalé, Telekyé közhasználatra áll. V. ö. Blanc Károly, Trésor de la Curiosité (Páris 1858, 2 kötet); Dumesnil Gyula, Histoire des plus célebres amateurs (5. köt., Páris 1863). A magyar gyüjtőkről legtöbb adatot közöl György Aladár, Magyarország köz- és magánkönyvtárai (Budapest 1886) c. művében (403-420 l.).
l. Lencse.
a nyelvtanban olyan főnév, mely gyüjtőfogalmat jelöl, vagyis olyan tárgyakat, melyek több v. számos egyénből állanak, p. nyáj, nép, sereg, legénység, nádas stb. L. Főnév.
a növényszövettanban a bibeszál szőre, melyen beporzáskor a himsejt megakad.
az egyházi élet körében, kivált a protestánsoknál, valamely vallásfelekezetnek egy ugyanazon községben lakó tagjai, vagyis Gy. annyi mint egyházközség; továbbá az isteni tiszteleten vagy valamely vallási ünnepélyen megjelenőknek összessége.
v. jülep, a. m. szirup, gyümölcslé, p. rózsagyülep, málnajülep v. málnaülep. (Előfordul a gyülep XVI-XVIII. sz.-i forrásokban, a jülep pedig mai erdélyi nyelvjárásokban.)
tágabb értelemben több embernek egy helyre, egy csoportba való összejövése, szorosabb értelemben: értekezés, tanácskozás véget való összejövetel.
különféle vidékről összegyült, különböző faju emberekből álló népcsoport. Gyülevész-had, szedett-vett emberekből összeállított rendezetlen hadsereg.
a szeretet ellentéte. Érzelmi világunk két főiránya: hogy ami kedves nekünk, megkivánjuk, ami kellemetlen, elutasítjuk. ha ez emberekre vonatkozik és ösztönszerüleg történik, akkor rokon- és ellenszenv támad bennünk. Ha határozottan és tudatosan történik, akkor szeretünk és gyülölünk. A Gy. tehát tudatos és határozott elutasítása annak, aki nekünk bizonyos okoknál fogva kellemetlen. Mennél kellemetlenebb, annál gyülöletesebb. Gyülöletünk a legnagyobb fokban igazságtalan, ha az illető arról, hogy nekünk kellemetlen, nem tehet. A gonosz ember gyülöli a jót, a boldogot, az irigy a szerencséset. Aki bennünket bántott, aki a mienket elvette, v. el akarja venni, azt könnyen megggyülöljük. Mennél fájósabb volt a sértés; mennél jobban szeretjük, amitől meg akarnak fosztani, annál mélyebb lesz gyülöletünk. A Gy. rendesen nem éri be azzal, hogy a Gy. tárgyát elutasítja, hanem megakarja rontani, semmisiteni, mindenképen kárt tenni benne. A gyenge ember rendesen nem tud igazán gyülölni. A Gy. ezért aktiv szenvedély, egyike a legvadabb, legártalmasabb mozgató erőknek az emberi életben. A Gy. igazságtalan, mint minden szenvedély, elvakítja az értelmet, egyebet se tekint, mint a Gy. tárgyának megrontását. Az a társadalom, melyben a Gy. uralkodik, maga magát pusztítja. Ezért tanítja minden fejlett vallás a bocsánatot, a szeretetet, mint az erkölcsi élet legfőbb eszményét.
A magyar btkv 172. §-a szerint aki valamely gyülekezeten, nyilvánosan szóval, v. aki nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése, v. közszemlére kiállítása által valamely osztályt, nemzetiséget v. hitfelekezetet gyülöletre a másik ellen izgat, törvény ellen való izgatás vétsége miatt két évig terjedhető államfogházzal és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A tettes célja mindig, a tett rugói rendszerint sokkal aljasabbak, semhogy a privilegizált büntetési nemnek - az államfogháznak - alkalmazását indokoltnak lehetne tekinteni.