a. m. Abisszinia (l.o.).
Lajos, német regényiró, szül. Sprottauban 1830 jul. 23. Mint egy ügyész segédje, üres óráiban irodalommal foglalkozott. 1857. Gutzkow «fölfedezte» őt s azóta Berlinben az irodalomnak él. Első nagyobb regénye: Der Stadtschreiber von Leignitz (1865, 2. kiad. 1881). Azóta számos regényt és elbeszélést irt.
Károly, osztrák államférfiu, szül. 1830. és Prágában tanult. Mint jogtudor előbb a bécsi Theresianumban volt prefektus, később pedig a prágai egyetemen működött. 1868. ugyane minőségben a bécsi egyetemhez került. Midőn közcsodálkozásra 1871. a Hohenwart-kabinet tünt fel a politikai látóhatáron, Jirecek földijével együtt H. is helyet foglalt abban, még pedig mint igazságügyi miniszter. E boldogtalan minisztérium bukása után Taaffe miniszterelnök H.-er az urakházába vitte, 1881. pedig a birodalmi törvényszék alelnökévé, később a legfőbb törvényszék elnökévé neveztette ki. Bár most is a federalisztikus-szláv pártnak hive, az urak házának egyik legcsöndesebb tagja.
(lat.), a. m. ügyes, járta, gyakorlott, alkalmatos, képesített; habilitas, valamire való képesség; habilitálni (magát) valamely állomásra, hivatalra való képességét kimutatni; különösen valamely tantétel fölött való vitatkozással azon jogot elnyerni, hogy az egyetemen előadásokat tarthasson, l. Egyetemi magántanár.
a hullám által partravetett nádtörek s egyéb giz-gaz.
(lat.), a. m.a lakható: habitabilitas, lakhatóság; habitatio, lakás, lakásjog, v. szabad lakás joga idegen házban. Személyes szolgalom.
(franc., ejtsd: abitüé) a. m. gyakori látogató, törzsvendég.
(lat.), a. m.a külső alak-, testalkat, magatartás, ruházat, viselet; habitus non facit monachum, a ruházat nem teszi a papot (barátot), azaz a ruhája után nem kell az embert megitélni. H. az orvostudományban, l. Alkat; a botanikában a. m. temet.
kisközség Horvát-Szlavonországban, Verőce vármegye eszéki j.-ban, (1891) 1177 horvát-szerb, magyar és német lakossal.
habos, szivacsos, likacsos külsejü, többnyire világos szürke szinü vulkáni üveg, melyet, mivel fa és egyéb tárgyak simítására, horzsolására használják, horzskőnek is neveznek: a német Bimsstein-nak mondja; némelyek magyarul még tajtkőnek is nevezik. Tulajdonképen épp ugy üveges módosulata a trachitnak, akár az obszidián, szurokkő, a gyöngykő, stb., csakhogy mig azok tömöttek, addig a H. annyira likacsos, hogy a vizen uszik, noha poralakban; fs.-a 2,3-2,5. Kémiai összetételre nézve tökéletesen megegyeznek ama trachitokkal, melyeknek szomszédságában találtatnak és amelyeknek módosulatai. Kovasavtartalma 55-74 % közt változó, káli- és nátrontartalma 5-15 %, viz is van benne rendesen 1-2 %. Ugy képződött, hogy a megolvadt vulkáni anyagot gyors lehülése alkalmával gázok és gőzök - nagyobbára vizgőzök - járták át, melyek szivacsossá, likacsossá tették. Mesterségesem is készíthetni ily módon habkőféle üveget. Elég gyakran nagyobb ásványokat látni benne kiválva, nevezetesen ortoklaszt, plagioklaszt, földpátokat, magnetitet, augitot, csillámot stb. Nálunk elég nagy tömegekben találni a Bükk-hegységben (T.-Daróc, a Szőllőhegy K-i oldalán), Selmec vidékén, Tokaj-Hegyalján, ahol némelykor likacsossága dacára egészen gyöngyköves vagy pedig oly nagy földpátok váltak ki benne, hogy valósággal porfirról lehetne szólni. Legnagyobb tömegekben a Lipari-szigeten van meg, ahol a Pilato- és Chirica-hegyek anyaga egészen H. Itt rendszeres bányászás is van és a kereskedésbe a H. kizárólag innen kerül. Franciaországban sok van az Auvergneben. Németországban pedig a Laachi-tó környékén. Egyéb vulkáni területeken is, ugyszólván a világ minden részében szintén megvan. A tiszta, nagyobb kristályok kiválásától ment H. kitünő csiszoló és simitó anyag és pedig ugy darabokban mint poralakban. Elefántcsontot, fát, márványt, drágaköveket, fémeket, üveget, bőrt, pergamentet stb. simítanak és horzsolnak vele. Fogpornak is használják, de nem alkalmas és célszerü, mert a fogzománcot megrongálja. 1-2 r. H. porát szappannal keverik és H.-szappan lesz belőle, kézművesek szokták vele kezeiket lemosni. Mesterséges H.-vet is készítenek finom quarc-homok és anyag összeolvasztásából. Egyes vidékeken H.-tufa meg H.-breccia is van, különösen a Rajna vulkáni vidékén. Laza rétegeket alkotnak és H. meg vulkáni vidékén. Laza rétegeket alkotnak és H. meg vulkáni törmelékek összehalmozódásából keletkeztek.
H., mesterséges. Miután a természetes H. egyenetlen szövetü s igy a benne levő keményebb kövek és jegecek a csiszolandó tárgyat fölkarcolják, arra törekedtek, hogy zuzás, osztályozás és mesterséges összekötés utján teljesen egynemü csiszolószert, a mesterséges H.-t készíthessék. Készítésének lényege a következő. A természetes H.-vet megfelelő zuzókban finomabb és durvább porrá törik, ezt szitás hengerekkel osztályozzák és aztán vizüveggel, magnéziacementtel, vagy enyvlével péppé gyurják, mintákba sajtolják és alacsonyabb vagy magasabb hőmérséklet mellett szárítják. Másképen még ugy is készítik, hogy tüzben összezsugorodó és ömlő ásványokat kellő arányokban összekevernek (p. izzított quarchomokot s égetett és porrátört agyagot), péppé gyurnak és agyagformákba rakva kiégetnek. A legjobb a Schuhmacher-féle és a Hardtmuth-féle.