kisközség Szilágy vármegye szilágycsehi j.-ban, (1891) 1830 magyar és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, br. Wesselényi-féle kastéllyal s a Wesselényi-család birtokát képező angol félvérménessel, tehenészettel, juhászattal és sertéstenyésztéssel. H. a Wesselényi-család ősi fészke. Régi várának ma már nyomai is alig láthatók; e vár volt a kusalyi Jakcsiak ősi fészke. A vár története igen viszontagságos volt; 1562. Balassa Menyhért, 1564. Sennyei Mátyás védte János Zsigmond ellen, de ekkor elfoglaltatott. Jakcsi Boldizsárral a család 1584. kihalván. H.-ot Wesselényi Ferenc nyerte el. A Rákóczi-korszakban Wesselényi Pálné hősiesen védte a várat, 1710 azonban Csáki István feladta s ekkor német őrséget kapott. Utóbb rombadőlt. H. mellett a Törvény-dombon a monda szerint az ős magyarok igazságot szolgáltattak.
l. Győrtelek (1).
a. m. a háboru folytatása.
Lugossynak Ipolynál (Magyar Myth. 581) feljegyzett adata szerint a székelyeknél a Tejut csillagképnek egy Csaba-mondához füződő neve. A monda szerint a H. ugy keletkezett az égen, hogy a Csaba hunn népéből származott székelyek idegen szomszédaiktól irtó háboruval megtámadtatván, az égből segítségükre kelő őseiket, az elköltözött hunn vitézek lelkeit látták leszállni s mellettük hadakozni. Ez régi szellemek segédcsapatainak a lópatkói hagyták a mennybolton azt a halvány fénysávot, amelyet különben a legtöbb néphez hasonlón a magyar is Tejut-nak nevez legáltalánosabban. Egyéb magyar népies nevei e csillagképnek az Országut, Isten-, Jézus-, Szt. Mihály-, v. Tündérek utja (járása, fordulója). A reá vonatkozó mondák egy része (igy az országuton elszórt szalma eredetét magyarázó monda) közös más népekéivel.
A csapatoknak, intézeteknek stb. a mozgósítás befejezése után való állapota.
Valamely seregrésznek oly szándékkal való felállítása, hogy a terep s esetleg erődítések által nyujtott előnyök felhasználása végett az ellenség működését helyben bevárja csak azután és csak ott lépjen fel támadólag, amikor és ahol a harcviszonyok szerint az előnyös lesz. Átvitt értelemben a hadászatilag fontos vidékeken hadiállások elfoglalására előnyös tereprészeket is H.-oknak nevezik.
Károly de Hada, magyar matematikus, szül. Nagy-Szigeten (Somogy vármegye) 1743., megh. Pesten 1834 jul. 19. A felsőbb matematika tanára volt, 1781-ben Nagy-Szombaton, 1786-tól Győrött, Pécset és Pozsonyban tanított. Végül 1809. a pesti egyetemre került. H. a göttingai akadémia levelező tagja volt. Művei között említendők: Elementa hydrotechnica (Pozsony 1783, 7 kiadásban jelent meg); Ars delineandi, coloribusque localibus adumbrandi cadem (Győr 1784); Anfangsgründe der Mathematik (Pozsony 1791); Elementa Matheseos purae (u.o. 1798); Mechanica solidorum (Buda 1808); Toxotomia, seu scientia quemvis datum arcum circularem, angularumque rectilineum in quotquotaequas partes geometrice secandi (u.o. 1820).
l. Laber.
(franc cadet), az oly katona, aki az aktiv tiszti rang elnyerhetésére szükséges elméleti és gyakorlati vizsgát letette s H.-nak kineveztetett, mint ilyen rangszámot kap, amely szerint tisztnek léptetik elő. A H.-ok lehetnek rendfokozat nélküliek, de kinevezhetők tizedesekké, szakaszvezetőkké, őrmesterekké vagy tiszthelyettesekké is. A H.-tiszthelyettest oly tiszti-szolgálatokra alkalmazzák, amelyek ellátására a szabályzatok különösen meg nem jegyzik, hogy csakis tisztek vezénylendők. A H.-tiszthelyettes bármely más altisztnek feljebbvalója. A H. rendfokozata szerint járó illetékein felül havi 8 frt-nyi, a H.-tiszthelyettes pedig a valóságos őrmesteri illetékeken felül havi 12 frtnyi pótdijat kap minden hó elsején előre. A H.-tiszthelyettes az egyenruhát szintén az államtól kapja a rendfokozati jelvények stb. bevásárlására 15 frtnyi általányt fizetnek ki neki, melyet a tartalékba kinevezettek első behivásukkor vehetnek fel.
feladatuk oly ifjaknak hadapródokká kiképezése, akik a katonai pályát választották hivatásukká. Hadseregünk jelenleg 12 gyalogsági (Bp, Bécs, Prága, Lobzsow, Gyulafehérvár, Triest, Nagyseben, Karthaus, Liebenau, Pozsony, Inssbruck és Temesvár), egy lovassági (Morva-Fehértemplom), egy tüzérségi (Bécs) és egy utász hadapród-iskolában képezi ki leendő hadapródjait. A vonatcsapat hadapródait a prágai gyalogsági H.-ban, az egészségügyi hadapródokat pedig a pozsonyi gyalogsági H.-ban képezik ki. A H.-ban a tanulók nemcsak azonnal gyakorlatilag alkalmazható csapattisztekké képeztetnek ki, hanem oly tudományos kiképzésben is részesíttetnek, mely magasabb katonai kiképzés alapját is képezheti. A hadapróddá való kiképzés 4 évig tart. A tettleges és nyugalmazott katonatisztek, katonai tisztviselők és altisztek fiai 12 frtot, - a tartalékos tisztek, valamint udvari és állami tisztviselők fiai 60 frtot, -a többi állampolgárok fiai 120 frtot fizetnek évente. A tüzér és utász H.-ban a 60 vagy 120 frt helyett csak 30, illetőleg 60 frt fizetendő, a lovassági H.-ban ezenkivül a 2. évfolyamban 100, a 3. és 4.-ben pedig 200 frt fizetendő: hátas ló és más, a lovaglásban való oktatáshoz szükséges tárgyak beszerzésére. A H. 1-ső évfolyamába való felvételhez a testi és erkölcsi kellékeken kivül szükséges, hogy az illető legalább 14 éves, de 17-nél öregebb ne legyen s - ha gyalogsági H.-ba akar belépni - valamely középiskola 4-ik osztályát, ha pedig tüzérségi vagy az utász H.-ba akar belépni, akkor valamely középiskola 5-ik osztályát legalább elégséges eredménnyel elvégezte legyen. A növendékek, ha a 4. évfolyamot elvégezték, mint hadapródok lépnek az aktiv szolgálatba: azok, akik «kitünő» vagy «jó» eredménnyel végezték a 4. évfolyamot, a tüzérségnél és az utászoknál mindig, a gyalogságnál azonban csakis ha az állomány-viszonyok azt megengedik, rögtön hadapród-tiszthelyettesekké neveztetnek ki.