oly hajók, melyek hadi célokra szolgálnak. A H. nagyságban, külső kinézésükben, építési rendszerükben, valamint belső berendezésükben nagyon eltérők. E különbségek első sorban különféle célokra való alkalmazásuk és ebből kifolyólag különböző harceszközökkel való felszereltetésük okozza. Ide tartoznak: 1. a csatahajók (l.o.) 2. a cirkálóhajók (l.o.) 3. a vonathajók. Ez utóbbiak a tulajdonképeni harcban részt nem vesznek, hanem anyagszereket szállítva követik a hajókat az ütközetbe, ettől azonban lehetőleg a lőtávon kivül maradnak. 4. az állomás- és misszióhajók, az állam érdekeinek megfelelőleg, vagy a már említett hajónemek egyikéhez tartoznak, v. mint tulnyomóan, építési anyagszerre nézve a fa- és vas-szerkezetü (composit) hajók osztályába sorolhatók. 5. A kikötő- és parti szolgálat ellátására hivatott hajók kisebb kerék- vagy csavargőzösök, árbocokkal v. anélkül. 6. Iskolahajókul részben nyilt tengeri utra már nem alkalmas, részben régibb szerkezetü vitorláshajók alkalmaztatnak. 7. Hulk- vagy avult hajók a tengeri szolgálatra már többé nem alkalmas, teljesen leszerelt és folyton a kikötőkben horgonyzó hajók, melyek a legénység esetleges elszállásolására, stb. használtatnak. A páncélhajók előtt mint hadihajók a sorhajó, fregatta, korveta és ágyunaszád szerepeltek. L. még Páncélhajók.
oly hid, melyet a csapatok, hadműködés alatt, a magukkal hozott hidkészlettel, v. a helyszinen talált építő anyaggal készítenek, l. Hid. és Átkelés.
a cs. és kir. közös hadsereg vezérkari főnöke alá rendelt bécsi katonai főiskola, melyben különös előképzettségü és tehetségü, jellemszilárd cs. és k. közös hadseregbeli és m. k. honvédségbeli tisztek, kik a csapatszolgálatot már jól ismerik, 2 évi tanfolyammal a vezérkari tiszteknek és a magasabb rangu csapatvezetőknek szükséges tudományokat elsajátíthatják.
valamely taktikai feltevés alapján (1: 5000 v. 1:10000) lépsík szerint rajzolt térképen törzseket, csapatokat, intézeteket, stb. jelképező ólomalakokat épp oly intézkedések szerint mozgatnak, amilyeneket ellenség előtt kellene kiadni s az ólomalakoknak egy helyről a másikra való mozgatásánál is azt az időt veszik tekintetbe, amely a valóságban eltelnék, mig az intézkedést az illető megkapja s mig a csapat a kijelölt pontra menne. Végre a fegyverhatás által előidézett veszteségeket is e célra szerkesztett tabellák szerint veszik figyelembe, valamint a «szerencsét» is, melynek befolyását kockavetéssel állapítják meg.
l. Hadige.
részben eltér az általános jogtól. Igy az összes fenyítendő cselekmények fölött kizárólag kartársak itélnek s a kihágások és büntények a katonai büntető törvények szerint büntettetnek. L. Katonai törvényszékek.
-család (Futaki), régi, turócvármegyei eredetü család, melynek több tagja a protestáns egyház és a hadsereg kebelében kitünt. Igy többek közt H. Boldizsár 1585. tót-prónai, H. János 1614. trencséni H. Dániel 1622. modori, H. Jónás 1645. trencséni lelkész, kik többnyire német egyetemeken szerezvén alapos teologiai és bölcsészeti ismerteket, szóval és tettel hathatósan buzgólkodtak az ágostai hitvallás érdekében. H. János (a családban e néven harmadik) szintén a papi pályán fáradozott. 1673. politikai okokból el kellett hagynia Magyarországot: számüzetésben halt meg Hamburgban. H. Mihály az ősi szokástól eltérőleg, katonai pályára adta magát, melyen szintén hirt szerzett a család nevének. Mint Nyitra vára őrseregének kiváló tagja, hősi halált halt 1680. - Ugyancsak egy H. Mihály katonáskodott a Pálffy-, Ebergényi-, Kollonich- és Nádasdy-ezredekben. Gyorsan emelkedett az alsóbb rangfokozatok létráján. 1720. kiváló vitézsége és hadászati képzettsége miatt cimeres kapitány 1773. A család legnevezetesebb tagja H. András (l.o.).
Ezután a már róm. kat. vallásu család két ágra szakadt, melyeknek alapítói H. András és neje, gr. Lichnovszky Mária Franciska fiai: András és János. Az I. ágnak, mely kihalt, nevezetesebb tagjai: H. András (1764-1840); cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos; lovassági tábornok, a 6. sz. huszárezrednek tulajdonosa. (V. ö. Nemzeti Ujság 1840, 53. sz.; Hirnök 1840, 51. sz.) Ennek fia: H. Gusztáv 81801-1873); cs. kir. kamarás, százados a 6.sz. huszárezredben. majd az 1848-49-i szabadságharcban honvédezredes, ki mindenkor hiven, teljes odaadással felelt meg kötelességének. Később cs. kir. alezredes, mint ilyen vonult nyugalomba. Szemlaki birtokán minta-gazdaságot folytatott; főkép a selyemtermelés érekében tett sokat. (V. ö. Vasárnapi Ujság 1873, 25. sz. Nekr. Vahot Imre, Honvédek könyve, 1867-68. Arcképpel). - A család II. ágának tagjai közül említésre méltók: H. János (szül. 1755); cs. kir. kamarás és tanácsos a magyar kir. helytartóságnál. H. József Ádám (1784-1852), cs. kir. kamarás, lovaskapitány, H. Károly József, kamarás és altábornagy. Megh. 1800, a marengói ütközetben kapott sebekben. H. Vilmos Károly, cs. kir. kamarás, őrnagy. Megh. 1819. H. Béla (l.o.) Ennek neje szalai gr. Barkóczy János főlovászmester egyetlen fiusított leánya: B. Ilona (1833-87). V. ö. Századok VI: 1872. Egyik fiok: H. András János Ferenc, szül. 1862. Királyi engedéllyel 1877 óta, mint a nagyatyja, szalai Barkóczy János gr. által létesített hitbizománynak élvezője a futaki és szalai Hadik-Barkóczy gr. kettős nevet viseli. 1888. főrendházi tag, 1889. cs. és kir. kamarás, 1892. országos képviselő. Öccse, H. Sándor János Antal (szül. 1865) képviselő volt egy izben. H. János Kelemen Béla, főrendházi tag. A családnak többi tagjára nézve v. ö. Magyar nemzetségi zsebkönyv I. köt. Főuri családok.
1. H. András, szül. Kőszegen 1710 okt. 16., megh. 1790 márc. 12. Eleinte a jezsuiták rendjébe akart belépni, e szándékát csakhamar megváltoztatva, 1730. huszár lett s a Ghillányi-, majd a Desewffy-ezredben szolgált. A török elleni háboruban 1738. már mint kapitány vitézkedett. Rettenthetetlen bátorságáról, a csodaszerüvel határos huszár-bravourjairól számos adoma kerengett az országban. Mária Terézia alatt még inkább növekedett hirneve. 1744. ügyességével annyira magára tudta vonni az intéző körök figyelmét, hogy a Sziléziába induló hadtestnél őrnyaggyá tették. Az aacheni békéig 81748) folyó hadjáratban s később a hétéves háboruban (1756-1763) is, mind magasabbra emelkedve, a legkülönbözőbb csatatereken tünt ki. Neisse várába, a tulnyomó számu ellenségen áttörve, 400 katonát vitt be. Frankenstein mellett 350 vakmerő huszárral, cselvetést használva, megfutamított egy porosz ezredet. A franciák elem már mint alezredes harcolt, ujabb dicsőséget szerve nevének. Németalföldön különösen Antwerpen ostrománál tett kiváló szolgálatokat. 1756. hadvezéri helyettes. 1757. váratlanul Berlinben terem Mária Terézia nevenapján, szétveri a csekély megrémült őrséget és a városra 310000 tallér adót ró, melyet még Nagy Frigyes seregének megérkezése előtt magával visz. 1758. Torgau, Dtrehlen, Meissen és Vittenberga mellett mint a seregnek másodparancsnoka működik nagy sikerrel. Ez évben kapta a Mária-Terézia-rendnek nagykeresztjét. Nemsokára átveszi a szászországi hadtest fővezérségét is. 1763. két francia, egy török és három porosz hadjáratban szerzett érdemeiért Mária Teréziától a csernovici és futaki uradalmakat s a budai főparancsnoki méltóságot kapta. Ez évben magyar grófi rangra is emeltetett. 1764-68. Erdélyben vezénylő tábornok és teljhatalmu kormányzó. Humánus, tapintatos eljárásával megkedveltette magát a lakosságnál. 1769. cs. k. biztosként működik az illiriai kongresszuson, 1772. pedig Lengyelország első felosztásakor az Ausztriára eső Galicia és Lodomeria átvételénél, melynek első kormányzója volt. 1774. tábornagy (Feldmarschall) és a főhadiatanács elnöke, 1776. pedig bácsmegyei főispán, II. József 1777. a római szt. birodalom grófjává tette. Az 1789-i török háboruban a fővezérletet lábán kapott sebe miatt Laudonnak volt kénytelen átengedni. Futakon van eltemetve. V. ö. Magyar Kurir toldalékja 1790; Felsőmagyarországi Minerva 1825; Vasárnapi Ujság 1865, 25. sz.
2. H. Béla (futaki) gróf, osztrák ellentengernagy, szül. Homonnán 1821., megh. Kassán 1880. A tengerészeti kollégiumnak volt növendéke, tengerészeti hadapródi ranggal, 1840. lépett a hadi tengerészet szolgálatába. 1847. sorhajózászlós volt, midőn Velence ellen intézett ostromzárnál az ellenség által elfogatván, Velencében egy egész évig fogságban tartatott. Kiszabadulása után fokozatosan előléptettetvén, egy ideig mint a Velencét ostromló hajórajnak törzsfőnöke működött és később, 1852. mint korvetta-kapitány Miksa főherceg altengernagy (későbbi mexikói császár) személyéhez volt szolgálattételre beosztva. Miután mint fregata- és sorhajó-kpaitány több hajónak volta parancsnoka, 1857. Miksa főhercegnek lett szárnysegédje és egyszersmind katonai előadója, mely állásától megválván, 1860-61. a tengerészeti főparancsnokság tanácsüléseinek elnökévé és ellentengernaggyá nevezték ki. Az 1861. év végével, tiszti jellegének fentartása mellett, katonai rangjáról önként lemondott és haláláig Kassán és nagykiterjedésü birtokain tartózkodott.
azok a vagyonveszteségek, melyeket a hadakozó feleknek egymás elleni működése idéz elő. H. megtérítésére vonatkozó törvény nincsen.
a csapatok vagy seregrészek helyzete, midőn mindaz az előkészület megtörtént, amely szükséges arra, hogy esetleg a teljes mozgósítás lehetőleg rövid idő alatt befejeztethessék.
hadi hajók építésére és felszerelésére szükséges berendezésekkel ellátott, mélyvizü és a legnagyobb hadihajókat is befogadó kikötő, melyet ellenséges támadások ellen háboru idejében parti erődök, a viz alá süllyesztett tengeri tüzakna-sorok, a bejáratnál felállított torpedó-lancier-állomások és a kikötőbe való erőszakos behatolást gátló uszó fa-barrikádok védenek. A H. fő és nélkülözhetetlen kellékét egy jól szervezett és helyesen vezetett tengerszertár képezi (l. Arzenál). L. Flottaállomás.