l. Államkincs.
igy is nevezik a háboru alatt felállított katonai kórházakat, u. m. a tábori kórházakat, a tábori betegápoldákat és a tábori tartalék-kórházakat. L. Katonai kórházak.
e század elejéig törvényeinkben e szót használták a «katonai parancsnokság» kifejezés helyett.
az az összeg, amellyel valamely állam többet költött seregére a háboru következtében, mint amennyibe az, ugyanazon időtartam alatt békében került volna, mely összeghez még hozzászámítják a fegyverzetnek és felszereléseknek a háboru viszontagságai folytán való értékveszteségét és az elesettek hozzátartozóinak, valamint a háboru következtében nyugdijazandók nyugdijoknak jelenleg megfelelő tőkét. A győző fél közönségesen követeli, hogy a legyőzött fél térítse meg neki hadi költségeit.
a seregrészek és a csapatok azon helyzete, amelyben az emberek, a lovak, a járóművek (kocsik, szekerek, ágyuk stb.) és a hadfelszerelések abban a mennyiségben vannak meg, amelyben háboruban meg kell lenniök. H.-ra való helyezés, a tartalékos tisztek s legénység létszámának behivatása és a hiányzó lovaknak és esetleg felszerelési cikkeknek bevásároltatása.
politikai hetilap, szerkesztette Biró Sándor százados Csik-Szeredán; nyomatott a csiksomlyói zárda betüivel. Megjelent hétfőnkint kis- 4° féliven (elhasznált régi betükkel, durva papiroson nyomtatva) 1849 máj. 28-tól jun. 25-ig hat szám. Melléklapja a Csiki Gyutacs, 8° negyediven. Ennyi ismeretes ezen kis lapocskából, melynek számai az Apor Károly báró gyüjteményével kerültek az erdélyi muzeumba.
l. Háboru.
a Lajta melletti Bruckban levő gyakorlati táborban minden esztendőben felállított tanfolyam, melyen közös hadseregbeli és honvédtisztek a katonai lövészetben és a fegyverismében kiképeztetnek.
a seregrész-parancsnokságoknál vezette naplók, melyekbe egy vezérkari tiszt naponta leirja a napi eseményeket abban a sorrendben, amelyben megtörténtek, vagy a törzs tudomására jutottak.
(Scuta Regis, clypei militares). A középkorban a szabademberek minden osztályának határozott rangfokozata volt. A német birodalomban hét rangfokozatot ismertek, s minthogy a rangfokozat szerint H.-nek nevezték. Ugy a szász, mint a sváb tükör a pajzsok elsőbbsége szerint volt meghatározva, a rangfokozatokat rendszerint az 1-ső pajzs a királyé volt, a második pajzsot az egyházi fejedelmek birták (püspökök, apátok, apátnők), a 3-ikat a világi fejedelmek, a 4-iket a szabad urak., az 5-iket a hübérnökök (vazallusok), a 6-ikat az alhübérnökök, vagyis az 5. osztályu hübérnököknek hübérnökei; a 7-iket mindazok a szabad emberek, akik az előbbi osztályok valamelyikébe nem tartoztak. A négy első pajzs a felsőbb társadalmi állást jelentette. hadi pajzsokon kivül állottak a nem szabad emberek, kik maguk között ismét több osztályt képeztek.