áll: 1. a vezérkari osztályból, melynek élén egy vezérkari törzstiszt van; 2. a hadosztály hadbiztosságából, hova a hadosztálytüzérség és a műszaki csapatok parancsnokai, egy törzsorvos mint hadosztály-orvosfőnök, egy katonai törvényszék és a katonai lelkészek tartoznak. A H. személyzete képezi a H. törzshadiszállását (Divisions-Stabsquartier).
v. vitézöv (franc. écharpe), szolgálati jelvény, melyet a tisztek a váll., csipő v. kar körül hordanak, l. Écharpe.
(ném. Armee im Felde), háboru esetén a fegyveres erő mozgó parancsnokságai, hatóságai, csaptai és intézetei együttvéve képezik a H.-et, amely hadseregekre, hadtestekre és hadosztályokra van tagozva. E tagozást a hadrend (Ordre de bataille) állapítja meg.
D.-Arábia egyik országa, amelyet D-en 4-500 km. hosszuságban az Arab-tenger, Ny-on Jemen, K-en Sir és Mahrah, É-on a sivatag határol. Általában hegyes ország, amely termékeire és klimájára nézve olyan mint Jemen. A szelid lejtőjü tengermelléket számos izolált, kopár domb és kis hegylánc takarja, amelyeknek legmagasabb csúcsai 450-500 m. magasak; ahol alluvium van, ott vannak az oázisok. E déli zóna egy a tengerparttal egyközüen vonuló hegyláncig terjed, amelynek legmagasabb csúcsait Wrede 2400 m.-re becsüli. E hegylánctól É-ra egy 12-15 napi járásnyi széles fensik terül el, amely 300 m. magas gránittal alakjában hirtelen ereszkedik le a sivatag felé. A belső fensikon félköralaku termékeny és népes völgy huzódik végig, amely Vadi Doau-néven ismeretes és 6 óra járásnyi széles. A parti részt El Hadsar, Belad Beni Issza és Hamum névvel jelölik. A legjelentékenyebb folyóvölgyek a Vadi Hadsar és Vadi Misszilek, de egyik sem éri el a tengert; vizök a partmellék homokjában vész el. A lakosok Beni-Kahtan, Beni-Amud és Beni-Korais-ra vezetik vissza eredetöket; mindnyájan ekkili nyelven beszélnek; külön seikek uralma alatt élnek; névleg Sibam szultánja gyakorol rajtuk fenhatóságot. Török források a lakosság számát közel 2 millióra becsülik. nagyobb városok: Sibam, Terim, és Ainad V. ö. Maltzan, Wrede's Reise in H. (1870); u. a., Georgr. Forschungen in Süd-Arabien (Peterman 1872, 5. sz.); Van den Berg, Le H. (Batavia 1886).
(franc. ordre de bataille), a hadrakelt seregnek hadseregekre, hadtestekre és hadosztályokra való tagozását állapítja meg. A H.-et, természeténél fogva, szigoruan titokban tartják.
l. Csendőrség.
valamely állam védőügyei berendezéseinek összessége. A H. függ az ország politikai és földrajzi fekvésétől s a legjobban van jellemezve azáltal, hogyan szervezi haderejét, hogyan állítja ki a csapatokat s mily kötelességeket ró az állampolgárokra, milyen jogokat enged azoknak a hadszolgálat teljesítése tekintetében. Némely államban a katonai szolgálatra alkalmas egyének összeiratnak és sorsot huznak, hogy kik szolgáljanak az állandó hadseregben és kik csak a legnagyobb szükségben képezendő hont védő haderőnél. Ezt a rendszert konskripcionálisnak nevezik és ezzel közönségesen meg is van engedve az, hogy a hadköteles maga helyett egy kiszolgált katonát állíthat, néha az állam maga veszi át a katonai szolgálat alól felmentő dijt s ezzel kiszolgált katonákat fogad további szolgálatban maradásra. Oly államok, amelyek előreláthatólag egykönnyen nem kényszeríthetők nagy szárazföldi háboruk viselésére s amelyek következőleg csekély számu állandó katonasággal is megelégedhetnek, csakis önkéntesen belépőkkel egészítik ki csapataikat (Angolország, É.-amerikai Egyesült Államok stb.), melyeket főleg a gyarmatokban vagy a barbár népek közelében fekvő vidékeken alkalmaznak. L. Hadügy.
olasz város, l. Adria. - H. tengeröböl, 1. Adriai-tenger.
pápák l. Adorján.
most Edrene, magyarul Drinápoly (l.o.).