l. Eretnekség.
Tivadar, l. Döring (2).
l. Harlebeke.
Gottlieb Ferdinánd Albert Alexis gróf, porosz lovassági tábornok, szül. Potsdamban 1836. jan. 19. 1853. mint hadnagy lépett be a Zeiten huszárezredbe; 1860. a 3. hadtest hadsegéde volt, 1864. a táborkarban százados. Frigyes Károly porosz herceg magához vette s ennek vezérkarában vett részt H. az 1864, 1866 s 1870-71. hadjáratokban. Időközben 1866-67. a 15- huszárezred eskadron-parancsnoka volt s 1867. őrnaggyá lett. 1871. az okkupáló hadsereg főszállásmestere volt s 1873. a 11. ulánus-ezred parancsnokává tették meg, mely állásában egész 1879-ig megmaradt, mikor a vezérkarba ment át, mint a hadtörténelmi osztály főnöke. 1880. a 12. lovasdandár parancsnokává nevezték ki, s miután 1886. tábornokká lett, a 20., majd a 6. hadosztály parancsnokságát vette át. 1889. a vezérkar főszállásmesterévé tették meg, 1890. pedig az ujonnan szervezett 16. hadtest parancsnokló tábornokává; még azon évben nevezték ki lovassági tábornokká is. nagy része volt az 1870-71. hadjáratról a vezérkar által kiadott mű összeállításában.
dán neve a Keleti-tenger mellékén levő nagy németországi lagunáknak.
1. Károly, német regény- és szinműiró, szül. Königsbergben 1804., megh. Bécsben 1876 febr. 29. Előbb mint vándorszinész tengődött, 1830. Pesten is működött egy ideig, utóbb mint szinműiró nyomorgott, noha 300-nál több darabja közül egynehány az egész földet-bejárta. ilyen a még most is kedvelt Therese Krones. Különösen Raimund remekelt H. arabjaiban. Schwarzenberg und Pálddy c. szinmüvének Győr visszavétele szolgál tárgyul. Említendő, hogy Ein Staatsmann oder der gerechte Minister c. 4 felvonásos szinművét Kossuth Lajos fordította le magyarra 1826. A darabot Debrecenben (Mándoki társulata) és más városban elő is adták. Kossuth kéziratát az aradi muzeumban őrzik, Apáca és kegyencnő. Ford. Szabó Antal. (Debrecen 1871).
2. H. Pál Lipót, német katolikus hittudós, szül. a schwarzwaldi Horb nevü helységben 1829 jan. 21. Tanulmányait Tübingában végezvén, 1852. pappá szentelték s ugyancsak Tübingában repetens lett. 1855. a mainzi papnevelő intézet bölcseleti tanárává, 1866. pedig kanonokká nevezték ki. 1886. a mainzi püspökségre emelkedett. Ő alapította a Görres-társaságot, 1876-ban a Frankfurter zeitgemässe Broschüren c. füzetes kat. vállalatot. Főbb művei: Grundlinien der Philosophie (Mainz 1881-1884. 2 köt.), Die deutsche Aufklärung (3. kid., Mainz 1864); Der Materialismus in der Kultirgeschichte (u.o. 1865); Eine Studie über G. E. Lessing (2. kiad., Köln 1878).
(arab), a. m. őrző, a mohammedánok között oly emberek, kik az egész koránt könyv nélkül képesek elmondani és a szokásos módon hibátlanul recitálni tudják.
Semsz eddin Mohammed, persa költő, szül. Sirázban a valószinüség szerint 1318., megh. 1389. Ruknabád közelében temettetett el. Moszlim ember létére a hittudományt, mely az összes mohammedán ismertek alapja, tanulva, megszerezte a háfiz cimet. Eleinte a teologiával és annak gyakorlati alkalmazásával a jogtudománnyal foglalkozott, később mikor erőt vett lelkén a misztikus vallási rajongás, egy szufik- és dervisekből álló társulathoz szegődött. Mint kitünő korán-ismerő a mozzaferidák udvaránál és egy, a nagyvezir, Hadsi Kavámeddin által Sirázban számára alapított iskolában tanított. Ájtatos moszlimek és költeményeinek buzgó olvasói még mai napig is elzarándokolnak sirjához. Eleinte a vallásos miszticizmusnak hódolva, rajongó hitét visszatükröző versekben nyilatkozott költői tehetségére. Ghazeljeit és egyéb költeményeit csak H. halála után gyüjtötte össze Mohammed Gulendám és egy divánba (verskötet). Számos kiadást ért; a nevezetesebbek: Kalkutta (1791-1826), Khanpur 81831), Bombay 81828-1850). A bulaki (1834, 3 köt.), és a konstantinápolyi (1841) Szudi török magyarázatát is tartalmazzák, melyek részben a legjobb európai kiadásban (Brockhaus Lipcse 18857-1861), 3 kötet és 1863 1 kötet) is kiadva vannak. Magyarra először Fábián Gábor fordította: Hafiz persa költő divánjából ghazellák s töredékek c. (1824); ujabb időben Erődi Béla tolmácsolta H.-t az eredeti persa szövegből: Hafiz Dalai. A költő életrajzával. Persából fordítva és Hafiz költeményei Persából fordítva (2. olcsó kiad., Budapest 1877). Németre Hammer igen szabad és nem éppen költői fordításán kivül Nesselmann és Rosenzweig fordították le a nagy keleti lantos költőt. Ez utóbbinak kitünő kiadásában együtt találja az olvasó persa szöveget és annak izléses versfordítását (Bécs 1858-1864., 3. köt.). Angol legujabb próza fordítása Clarke, Hafiz The Divan Transl, into English prose with an introductory preface, a note on Sufi-ism, and a life of the author (2. köt., Kalkutta 1891). V. ö. Vullers, Vitarum poetarum persocorum fasciculus 1. (Daulet sah persa szövege).
helység Izland szigetén (l.o.).
Fülöp, osztrák bohózatiró, szül. Bécsben 1731., megh. 1764. Jogot tanult s egy ideig hivatalnok volt, de csakhamar egészen az irodalomra adta magát. Megteremtője a bécsi népszinműnek s bohózatnak; darabjaival kiszorította a Hanswurst-komédiákat. Darabjai közül néhányat Perinet operetekké dolgozott föl, s nagysikert aratott. Összegyüjtött munkái Bécsben jelentek meg 1812., 3 köt.