Károly, német állatkereskedő, szül. hamburgban 1844 jun. 10., megh. u. o. 1887 okt. 3. Atyja állatkereskedését nagyon felvirágoztatta; az állatokkal való kereskedés ébresztette benne azt a gondolatot, hogy különböző népfajokat, házi eszközeikkel, házi állataikkal stb.-vel együtt kiállítson és a közönségnek bemutasson. Amerikai cirkuszt alapított s 1893. ezernél több állattal, melyek közt 80 szelidített vadállat volt, a chicagói világkiállítást látogatta meg.
(növ.), l. Kusszóvirág.
Herman János Gyula, német gyógyszerész, szül. Berlinben 1816 jan. 3. A gyógyszerészetet Salzwedelben tanulta, 1842-49. a fraustadti városi gyógyszertár tulajdonosa. Azután Berlinbe költözött és kizárólag a gyógyszerészeti kémiai irodalomnak élt. Kiadója a Pharmaceutische Contralhalle-nek. Sok, különösen gyógyszerészi szempontból fontos munkát irt. nagy érdeme továbbá, hogy a titkos gyógyszerek haszontalanságát bebizonyította. Az árucikkek és élelmiszerek vizsgálatával is sokat foglalkozott. Fontosabb művei: Handbuch der pharmaceutischen Receptierkunst (Lissa 1850); Technik der pharmaceutischen Receptur (Berlin 1884); Kommentar zu den neuesten Pharmakopöen Norddeuschlands (Lissa 1855-57); Anleitung zur Fabrikation künstlicher Mineralwässer (II. kiad., Boroszló 1870); Manule pharmaceuticum (V. kiad., Lipcse 1878); Adjumenta varia chemica et pharmaceutica (II. kiad. u. o. 1866); Pharmacopoeae recentiores (Boroszló 1869); Untersuchungen. Ein handbuch der Unersuchung, Prüfung und Wertbestimmung aller handelswaren etc. (II. kiad., Lipcse 1881); Erster Unterricht des Pharmaceuten, Das Mikroskop und seine Anwendung; Kommentar zur Pharmacopoea germanica, ed II. (Berlin 1884, 2 köt.); Handbuch der pharmaceutischen Praxis. Az Industrieblätter folyóiratot 1864-1880. szerkesztette Jakobson társaságában.
(ejtsd: hegersztaun,) Washington county székhelye Maryland É.-amerikai államban, 10 km.-nyire Williamsporttól, a Potomac és vasut mellett, (1890) 10118 lak., virágzó iparral. Közelében van a kis Antietam patak, amelynek partjain 1863. véres csatát vivtak egymással az É.-i és D-i államok.
Ax. Herm., svéd karcoló, szül. Gottland szigeten 1835. hajóépítő mesternek készült, de Angliába kerülvén, építészettel és vizfestéssel kezdett foglalkozni, később pedig a karcolásban ért el sikereket. Leginkább nagyméretü műépítményeket szokott karcolni. Ilyenek: A chartreusi székesegyház; Rothenburg a Tauber mellet; Mont St. Michel: Sziciliai utca; Az upsalai székesegyház. H. tagja a svéd művészeti akadémiának.
(héb., aram. agada) elbeszélés, kijelentés; a zsidóknál a szentirásból levont vagy hozzáfüzött olyan elméletek, tanítások, vagy elbeszélések, melyek ellentétben a halakhá-hoz (l.o.) nem vonatkoznak a vallás, vagy a törvény gyakorlatára. A szentirás magyarázata mellett etikai tanok és életszabályok, történelmi adatok, régi hagyományok és mondák, valamint az ókorban divó tudományos nézetek alkotják főtartalmát. Előadása nem ritkán tuloz, gyakran használ példázatokat és olykor merész képbeszédeket. A talmudban a halakhával vegyest fordul elő, később a szentirás egyes könyveihez csatolva, külön munkában foglaltatott össze (l. Midrás). A H. ugy etikai mint müvelődéstörténeti, régészeti v. nyelvészeti szempontból tekintve fontos és érdekes. V. ö. Bacher V., Die Agada der palästinischen Amoraer (I. 1892).
l. Chaggáj.
(ejtsd: heggerd) Henrik Rider, angol regényiró, szül. Beadenhamban (Norfolk) 1856 jun. 22. Felváltva Kensingtonban és Bungayban él. Hosszabb időn át tartózkodott Angliának afrikai gyarmatain. Első műve: Cetywayo and his white neighbours (London 1832) volt, melyre 1884. Dawn c. regénye következett. Nevezetessé King Solomon's mines (1886) c. műve tette; egyéb regényei: She, a history of adventure (1887), The witch's head (1885); Cleopatra (1889); Eric Brighteyes (1891); nada, The Lily (1892); Montezuma's daughter (1893) stb.
Gusztáv Adolf, svájci eredetü afrikai utazó, szül. 1845 máj. 3. Limmatau szigeten Svájcban, megh. 1875. Szudánban, hol Munzingert kisérte a gallák elleni hadjáratán. 1865-1875. tartózkodott Egyiptomban, Egyiptomi-Szudánban és a Szomali-földön.
Szepes vármegye tátrai j.-ban, Stóla község határában levő telep (Máriássy tulajdonát képező erdészlak), mely a Magas-Tátrába való kirándulások egyik kiinduló pontja. Felső-H., nyaralótelep u. o. fürdőházzal, 1891. keletkezett.