természettudományi nevek mellett Harlan Rikárd amerikai zoologus és geologus nevének rövidítése.
county Kentucky É.-amerikai államban, 1550 km2 területtel, 6097 lak., Mount Pleasant székhellyel.
(Haerlebeke), város Ny.-Flandria belga tartományban, Kortrijk szomszédságában a Lys mellett, (1890) 6478 lak.
Marionet walesi grófságnak egykori fővárosa, a tenger partján, most jelentéktelen falu; ismeretes azon erősségéről, amelyben a northamptoni csata után (1460) Anjou margit és a walesi herceg menedéket találtak.
(Harlequin), l. Arlecchino.
a. m. Haarlem (l.o.).
1. Emil, német fiziologus, H. János Keresztély Frigyes unokaöccse, szül. Nöóürnbergben 1820 okt. 22., megh. Münchenben 1862 febr. 16. Orvostant, fizikát, kémiát tanult s 1848. a fiziologia magán-, 1849. rendkivüli, 1857. rendes tanára lett Münchenben. Művei: Lehrbuch der platischen Anatomie (Stuttgart 1856-58, 2. kiadás hartmanntól, u. o. 1876); Muskelirritabilität (München 1851); Molekulärvorgänge in der Nervensubstanz (u.o. 1858-61); Zur inneren Mechanik der Muskelzuckung (u.o. 1863); Populäre Vorlesunngen aus dem Gebiete der Physiologie und Psychologie (Braunschweig 1851).
2. H. Gottlob Adolf, német teologus, szül. Nürnbergben 1806 nov. 21. megh. Münchenben 1879 szept. 5. Az erlangeni egyetemen 1828. bölcsészeti, 1829. teologiai tanári képesítést, a következő évben u. o. gimnáziumi tanári állást nyert, majd 1833. rendkivüli, 1836. rendes teologiai tanár és egyetemi hitszónok lett. Mint képviselő az 1842-43 iki bajor országgyülésen erélyesen küzdött a katonaság számára kiadott és igy a protestáns katonákra is kötelező térdelési rendelet ellen: e miatt a kormánynál kegyvesztett lett s Bayreuthba tétetett át (1845) mint egyháztanácsos, de még ez évben a lipcsei egyetemhez hivatott meg tanárul s egyik főtemplom lelkészéül; majd Drezdába udvari főlelkésszé, a kultuszminisztériumba titkos egyháztanácsosul s az egyházi főtörvényszék helyetes elnökéül nevezték ki. 1852. év végén a bajor kormány hivására Münchenbe ment s ott mint a protestáns főegyháztanács elnöke, a bajor kormány fenhatósága alá tartozó összes lutheránus tartományegyházakra a szigoruan lutheránus felekezeti irányt kierőszakolta. A Sonntagsweihe (2-ik kiad. 1859-60, 4 köt.) c. alatt közzétett egyházi beszédein kivül jelesebb művei: Komentár über d. Brief Pauli an d. Epheser (2-ik kiad. 1878); Theologische Encyclopädie u. Methodologie (1837); Die christlische Ethik (7-ik kiad. 1875); Kirche und Amt nach lutherischer Lehre 81853); Das Verhältniss des Christenthums zur Kultur u. Lebensfragen der Gegenwart (1863); Aus Luthers Lehrweisheit 81867); Geschichtsbilder aus d. lutherischen Kirche Livlands (2-ik kiad. 1860); Jacob Böhme u.die Alchimisten (1870); Bruchstücke aus d. Leben eines süddeutschen Theologen (1873 és 1875).
3. H. János Keresztély Frigyes, német orvos, szül. Erlangenben 1773 junius 11., megh. 1853 márc. 13. Egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte, ahol 1794. doktorrá avattatott. Ugyanott rendes tanárnak neveztetett ki s mint ilyen az orvosi klinikának aligazgatója is lett. Négy év mulva a bonni egyetemre kapott meghivást, ahol az orvosi tanrendet tervezte és az egyes orvosi intézeteket organizálta. Művei, melyek közül az orovsi és a járványok története a leghiresebbek, a következők. Analecta de dysenteria et imprimis ejus therapia in antiquitatibus (Erlangen 1801); Opera minora academica (Lipcse 1815); Analecta historico-critica stb. (Erlangen 1816); De medicis veteribus Asclepiades dictis (Bonn 1828); Untersuchungen über die Natur, Entstehung und Anstecckung des gelben Fiebers u s w. (Nürnberg 1805); Die indische Cholera nach allen ihren Bezihungen (Braunschweig 1831); Die epidemische Cholera seit ihrem Eintritte in Europa bis auf die neueste Zeit cimü művét hátrahagyott iratai között találták. Különös figyelmet fordított a balneologiára s erről több munkája tanuskodik, igy a Die vorzüglichsten salinischen und eisenhaltigen Quellen im grossherzogthume Niederrhein u. s. w. (Hannover 1826); Das Bad zu Bertrich u. s. w. (Coblenz 1827); Die Sämmtlichen bisher in Gebrauch genommenen Heilquellen und Curbäder des südlichen und mittleren Europas. West-Asiens und Nord- Afrikas, mely műnek azonban csak I. része a: Die Heilquellen und Curbäder Griechenlands u. s. w. (Berlin 1846) jelent meg.
Róbert gróf, angol államférfiu, l. Oxford.
Károly József de, belga orientalista, szül. Liegeben 1832. 1874 óta a louvaini egyetemen a keleti nyelvek rendes tanára. Működése az ind. khinai és iráni nyelvek terén mozog. Mint sinolog és mint iranista egyaránt hasznos szolgálatot tett a keleti nyelvészet ügyének. Nevezetesebb munkái: Avesta Livre sacré des sectateurs de Zoroastre, traduction du texte zend (Liege 1875-77, 3. köt. és második javított kiadása Páris 1881): Grammaire pratique de la langue sanscrite (Louvain 1878, 2. kiad. Páris 1885); Kena et Kaushitaki Upanishads (u.o. 1878). Manuel de la languae e l'Avesta (u.o. 1879 és 2-ik kiad. Páris 1882): Manuel du pehlevi des livres religieux et historiques de la Perse (Pris 1880): Der Avestische Kalender und die Heimath der AvestaReligion (Berlin 1882); L'exegésese et la critique des textes zends (Lipcse 1883), melyben az Aveszta egyedüli helyes tanulmányozásának a módját fejtegeti: Manuel de la langue mandchoue (1884); La religion primitive des Chinois (Lyon 1884); Le Manju gis un i buleku bithe, Miroir de la langue mandchou (1884): The Age of the Avesta (1885).
város Friesland németalföldi tartományban, 25 km.-nyire Leeuwardentől, a Zuider-tó K-i bejáratánál, vasut mellett, (1889) 10250 lak., vászon- és vitorlavászonszövéssel, agyag és papiriparral, hering halászattal, jelentékeny vaj-, tojás- és téglaexporttal Anglia felé. 1871. kikötőjét kibővítették: a külső kikötője 800 m. hosszu és 140-170 m. széles és 5 m. mély: a belső kisebb és sekélyebb (tengeráraáds idejében 2,70 m.).