a.m. Gediz-csáj (l.o.)
a Sajó baloldali mellékfolyója, ered több forráspatakból a Királyhegy csoportjának tövében, Szepes és Gömör vmegye határán; a fő Vikartóc község fölött, a másik (Bisztra) az Uplaszhegy alatt, a harmadik Gömör vármegyében Vernár mellett fakad. A három patak eleintén K-, majd KDK-felé folyik többé-kevésbé készélesedő völgyben. Káposztafalun alul gyönyörü sziklahasadékon tör keresztül, azután az iglói lapályra lép ki s innen meglehetős tág völgyben K-felé folyik. Margitfalutól kezdve, ahol a Göllnic folyót veszi fel, regényes szépségü keskeny völgyön kanyarog egészen Abosig, ahol a Szvinka ömlik belé. Itt iránya hirtelen D-ivé változik, völgye lassankint tágul s Kassán alul, ahol gyors egymásutánban a Tarca, Osva és Miszloka vizeit veszi fel, tágas völgylapállyá szélesedik, melynek szélessége 4-8 km. A H. itt lassanként DDNy-felé kanyarodik s ezen irányt megtartja torkolatáig, mely Sajó-Hidvégen alul. Ónod közelében van. A H. alsó völgyét (Kassától lefelé) mellékvizeinek sürü egymásutánja, ezeknek a főfolyóval való párhuzamos folyása s többszörös bifurkáció jellemzi. Igy a Miszlokából, mely Szilvás-Apátin alul ömlik a H.-ba, Miszloka községnél kiszakad a Szartos patak, mely Miglécen alul a H. egy későbbi mellékvizével, a Szakálypatakkal egyesül, amely ismét az Ida patak által a Bódvával jön kapcsolatba; Koksó-Biksánál a H.-ból egy mellékág szakad ki, mely Zsdánynál egyesül ismét vele. Szurdokokon alul a Kis-H. szakad ki az anyafolyóból, mellyel csak 35 km.-nyi folyás után Kis-Kinizsnél találkozik ismét, miután belőle (a Kis-H.-ból) a Bársonyospatak vált ki, mely csak kevéssel a H.-nak a Sajóba való torkollása fölött önti vizét az anyafolyóba. A baloldalon szintén több kisebb ág szakad ki a H.-ból s a Sajónak egyik alsóbb mellékvize (a Szerencspatak) soká közvetlen szomszédságában kanyarog. Ez a szövevényes hálózat és több folyó vizkörnyékének egymásba való átmenetele a H. vizrendszerének különös sajátossága. A H. egész hossza mintegy 190 km., tehát több mint a Sajóé. Hosszából 75 km. Szepes, 23 Sáros és 90 Abauj-Torna, a többi Borsod vármegye területére esik. Forrásának torkolatától való távolsága 122 km.; folyása általában véve igen kanyargós, felső részében rohamos, alsó részében lassubb, de itt sem hajózható és tutaj is alig jár rajta. Egész esése 1014 m., forrástól Kassáig 916 m., innen torkolatáig 98., kilóméterenként átlag 5.26 m. Jelentékenyebb mellékvizei balfelől a Szinye vagy Szvinka (Abosnál), a Tárca (Alsó-Hutkánál), az Ósva (Zsadányál); jobbfelől a Göllnic (margitfalunál), a Miszloka (Szilvás-Apátinál), a Szakály (Hidas-Németinél) és a Mánta patak (Ongánál). A H. felső folyása (Kassáig) a Központi Kárpátok és a Gömör-Szepesi Érchegység közt, alsó folyása ez utóbbi és az Eperjes-Tokaji hegység közt képezi a határvonalat. V.ö. Scholtz Albert, A H. és mellékvizeinek vidéke Iglótól Margitfelváig (u.o., XV. évk., 1888.,12-30. l.).
nagyközség Zemplén vmegye szerencsi j.-ban, 2123 magyar lak., vasuti állomás, postahivatal és postatakarékpénztár.
1890 óta Bécsbe (l.o.) kebelezett helység; Dornbachhal és Neuwaldeggel együtt annak XVII. kerületét teszi, 70,941 lak., katonatisztekleányainak nevelőintézetével, kereskedelmi és ipariskolákkal és különböző gyárakkal. A legjelentékenyebb épülete a temploma és az egykori városháza.
növénynevek után Hernandez Ferenc nevének röviditése. II. Fülöp spanyol király házi orvosa volt, aki őt Mexikóba is küldötte. Műve: Nova plantarum, animalium et mineralium mexicanorum historia (Róma 1651).
country Florida É.-amerikai államban, 3200 km2 területtel, 2476 lak., Bayport székhellyel.
község Arnsberg porosz tartományban, 7 km.-nyire Bochumtól, vasut mellett, 13.920 lak., nagy szénbányákkal, vaskohóval és gőzkazángyárral.
tengeri fürdő Kentangol grófságban, 10 km.-nyire Canterburytől, a Themse-torkolat D-i partján, 3829 lak., a londoniak kedvelt kiránduló helye.
l. Sérvek.
(Hernici), ó-itáliai nép, melynek eredete valószinüleg a szabin törzsre vezetendő vissza, s amely a Trerys (Sacco) folyó völgyében, s az Apennineknek idenéző dombos magaslatain lakott. Közvetlen szomszédai a marsok, equok és volszkok valának. Kr. e. 486., mikor a latin szövetségbe beléptek, körülbelül 16 városuk volt. 306-ig megtartották függetlenségüket, de akkor a számnit háboruban a rómaiak teljesen legyőzték őket, minek folytán Rómától függő viszonyba jutottak, saját külön törvényeiket azonban akkor is megtartották. Legjelentékenyebb városuk Anagni volt.