kisközség Baranya vmegye pécsváradi j.-ban, 1637 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
a régiek osztályozása szerint a drágakövek közül a teltek, a sötét szinüek him-, a halovány szinüek nő-drágakövek neve alatt szerepeltek.
l. Husvét.
hosszukás, kopár hegygerinc Attikában, néhány km.-nyire Athéntől; egy mélyedés 2 részre osztja: a Trelo Vunora (1027 m.) és a Mavro Vunora (774 m.). Az Ilisszusz és Eridan erednek rajta; mézéről, miként az ókorban, most is ismeretes. A rómaiak művelte márványbányák ma is láthatók.
v. himgömb (anthera, portok, csek, porcsek, porhon), l. Himek.
v. himbölcsö (Androclinium), a szélével boltozatos sisakká összenőtt meddő himfej, melyben a termékeny himgömb van, a kosbor-félék virágában.
(flos androdynamus), az olyan virág, amelynek himje a sziromból hosszan kinyulik, a termőszál pedig a sziromba rejtve marad, p. sok mentán. Egy másik tövén apróbb virágok vannak, zárt himekkel és hosszan kinyuló bibeszállal. Ez a nőfőbb virág (flos gynodynamus).
-család. A XIV. sz. egyik igen jeles családja, melyet különösen Pál fia Benedek tett emlékezetessé. Birtokai az ország minden részében szétszórva feküdtek, főként mégis Veszprém és Krassó vmegyében. Az osztályt 1353 nov. 4. ejtették meg Him-, vagy eredetileg Heym-nak, a család névadójának unokái. Ez osztály szerint veszprém-vármegyei Debrenthe, fehérvármegyei Boklár és krassó vármegyei Remethe jutott Pál fiainak, Jánosnak, Benedeknek és testvéreinek; vasvármegyei Ujlak, veszprém vármegyei Tevel, Himháza, Litér, Kajár, Sóly, zalavármegyei Nemesvölgy s Pécsöly, temesvármegyei és krassói Harumprede, Egrus, Ozyag (Buzság), Bogsán, Zeurind, Mocyoz és Erdőhát jutottak Miklós és Balázsnak, Lászlónak és fivéreinek. A család nevezetesebb tagjai: H. Benedek, Lajos király udvari vitéze és hadvezére. 1357. a velencei háboruban vitézi tetteket vitt végbe. 1363. pozsonyi ispán volt. 1365-től kezdve két izben bolgárországi bánnak nevezi ki Lajos király. E terhes hivatalát még 1369. is viselte, midőn királya őt és fivéreit, kik a báni terheket vele együtt viselték, nemkülönben rokonait is birtokokkal jutalmazta. 1370. már föl van mentve a bánságtól. Hogy e tisztséget másodszor is viselte, arról akkor értesülünk, midőn Lajos király parancsára az ártatlanoknak bizonyult Bali Nekcse fiainak a bánságot a hozzátartozó várakkal együtt visszaadta. 1373. a velencei háboruban ismét a magyar hadak egyik vezére volt, utóbb temesi főispán lett s mint ilyen 1379. is nagy szerepet vitt. Ez időtől kezdve mitsem hallat magáról, csak midőn 1385. már halottnak mondják. - H. Ferenc, Péter fia István fia, 1437 szept. - dec. hónapjaiban krassóvármegyei alispán volt. - H. Miklós, előbbinek bátyja s az alispáni tisztben kartársa volt.
Kisfaludy Sándortól alkotott és a Himfy Szerelmei c. dalok formájául használt versalak. Tizenkét sorból áll, a sorok nyolc és hét szótaguak, melyek a 8 első sorban váltakoznak és keresztben rimelnek (tehát 2 négyes csoportot igy alkotnak), a 4 utolsó sorban pedig különválnak: 2 nyolcas és 2 hetes, és párjával rimelnek. Minden strófa egy külön dalt foglal magában s ez a versszerkezet a dalkompozicióval ugy vág egybe, hogy a tartalom első fele: a bonyodalom, az előzmény jut a szak első részébe (a 8 sorba), a kifejlet, a következmény pedig a szak rövidebb, gyorsabb lefolyásu második felébe. A költemény pointeozásának nagyon kedvez e forma, melyet Kisfaludy a szonettnek megfelelő magyar lirai alakul alkotott, de teljesen magyar elemekből, a versek ritmusa is magyar és igen hangzatos. A század elején nagyon kedvelték, más költők is átvették, Kisfaludy később egy pár elbeszélő darabját is ilyen formában irta, de arra ez a versszak igen is lirai. Ujabb költőink közül Szász Károly szólaltatta meg pár dalában.
l. Himek.