város Hessen-Nassau porosz tartományban, 12 km.-nyire Wiesbadentől, a Majna jobb partja és vasut mellett, 2920 lak., pezsgőgyártással, szeszégetéssel és borkereskedéssel; közelében kitünő rajnai borok (Domdechanei és Stein) teremnek. 1813. nov. 7. az osztrákok itt győzelmet arattak a Bertrand vezérelte franciákon.
(Hochkirchen), falu Bautzen szász kerületi kapitányságban, 10 km.-nyire Löbautól, 522 lak. Ismeretes azon győzelemről, amelyet 1758 okt. 14. Daun osztrák vezér Nagy Frigyes porosz király hadain itt kivivott. Daun főképen Laudon tanácsára előnyös helyzetét kihasználva, váratlanul megtámadta a porosz királyt és azt állásaiból kiverte. Keith és Ferenc braunschweigi herceg prosz vezérek elestek és Nagy Frigyes is könnyü sebet kapott. A proszok 9000 embert, 101 ágyut, 30 zászlót és összes társzekereiket elvesztették, mig az osztrákoknak csak 6000 emberök, 10 ágyujok és 3 zászlójuk veszettel. 1813 máj. 20. és 21. a franciák és a Blücher vezérlete alatt álló szövetségesek közt ütközet.
Ferenc, osztrák pedagogus, szül. Brandeisben (Csehország) 1850. Miután Prágában jogot végzett, 1873. Thiersch alatt a tornászatra adta magát, és azután mit lelkes tornatanár működött, előbb Lembergben, 1874-1877. Versecen, 1878 óta pedig Zágrábban. Voncina támogatásával a tornát Horvát- és Szlavonországban kötelező tantárggyá tette és megalkotta a horvát nyelvnek torna-terminologiáját. 1893. két horvát tankönyvet irt, 1890 óta pedig a Gymnastik c. szakfolyóiratot szerkeszti.
Mártonk, erdélyi könyvkiadó és könyvnyomtató, szül. Nagyszebenben 1767., meghalt u. o. 1837 jan. 9. Szülővárosában, Vácott és Kolozsvárt tanult s amellett a könyvnyomtatás és a könyvkereskedelem köréből is szerzett ismereteket. Egy darabig hivatalnok volt a kormányzóságnál, 1789. pedig atyja könyvnyomtató és konyvárusító üzletét vette át. Mint brassói és kolozsvári kiadó és nyomdász nagy érdemeket szerzett. 1790. a Siebenbürgische Quartalschriftet adja ki, 1790. megindítja az Erdélyben megjelenő első magyar nyelvü ujságot, az Erdélyi Magyar Hirvivőt, mely később Kolozsvárt Hiradó cim alatt jelent meg. Nála jelent meg a többi közt Gyarmati nagy magyar nyelvtana, az Erdélyi Játékos Gyüjtemény és számos más magyar, latin és német nyelvü munka. 1798. Brassó város tanácsosa, 1811. birája, 1813. polgármestere, majd kir. tanácsos lett s mint ilyen is hasznos tevékenységet fejtett ki. Kolozsvári könyvnyomdáját az ottani kat. liceumnak ajándékozta, Nagyszeben városnak pedig az ujonnan épített szinházat. V. ö. Hochmeister Adolf, Leben und Wirken des Martin von H. (Brassó 1873).
Ábrahám, zsidó teologus és tanférfiu, szül. Baánban (Trencsén vm.) 1816 dec. 14., megh. Veszprémben 1889 jun. 10. Zsenge gyermekkora óta talmudi tanulmányokkal foglalkozott, később Prágában ment, hol az egyetemet látogatta és Rapoport és Sachs vezetése alatt teologiai tanulmányait folytatta. 1846. a miskolci «héber-magyar iskola» főtanítójának a neveztetett ki; 1850. ugyancsak Miskolcon magániskolát nyitott, 1852. Kulára, onnét 1860. Veszprémbe ment rabbinak. Az 1868. izraelita egyetemes gyülésen, mint a vallásos haladásnak s a magyar zsidó iskolaügnek egyik lelkes, mindig elvhü előharcosa szerepelt, később mint a budapesti országos rabbiképző intézet vezérlő bizottságának tagja tevékeny részt vett az intézet szervezésében s vezetésében. A zsidó felekezeti lapokban (Ben-Chananjah, Neuzeit, Magyar Izraelita, Izraelita Közlöny és Magyar-Zsidó Szemle) megjelent számos cikken s nagyobb dolgozaton és néhány zsinagógiai beszéden kivül, munkái: Die jüdische Schule in Ungarn, wie sie ist u. wie sie sein sollte (Miskolc 1851); Leopold Löw als Theologe, Historiker u. Publicist (Lipcse 1871) és a középiskolák felső oszálya számára irt, nagy elismerésben részesült hittani tankönyve Isten-ismeret és Isten-tisztelet (Budapest 1881).
az É-i Stiriában végignyomuló Osztrák-Alpok láncának egyik kolosszális hegytömege, melynek ilyennevü legmagasabb csúcsa 2278 m. Van rajta menház és több pompás, könnyen elérhető. Alm, amilyen a Bürger-Alm. DK-i lábánál fekszik Aflenz, kedvelt nyaralóhely. Mióta a kapfenberg-aflenzi szárnyvonal kiépült, nagyon sokan másszák meg a H.-ot.
növénynevek után Hochstetter Vilmos, a tübingai egyetem kertinspektora nevének rövidítése. Henkellel együtt a tobzos fákról irt.
Konrád, l. Konrád.
Ferdinánd, német geologus és utazó, szül. Esslingenben 1829 ápril 30., megh. Oberdöblingben (Bécs mellett) 1884 jul. 18. Eleinte teologiát, aztán természettudományokat tanult; 1856. magántanár lett a bécsi egyetemen; 1857. mint a Novara-expedició geologusa a világot körülutazó utjára indult, visszatérve 1860-ban a bécsi politechnikai intézetben az ásványtan és földtan tanára lett. Tudományos utazásokat tett Svájcban, Olaszországban, Törökországban, Oroszországban. Művei közül megemlítendők: Neuseeland (Stuttgart 1863); Geolog.-topogr. Atlas von Neuseeland (Petermannal, 6 levél, Gotha 1863); Reise der österr. Fregatte Novara um die Erde, geologiai rész (3 köt., Bécs 1864-1866); Reise durch Rumelien (a bécsi földrajzi társaság Mitteliungenjeiben, Bécs 1870-71); Die geol. Verhältnisse des östl. Teils der europ. Türkei (geolog. térképekkel); Über den Ural (Berlin 1873); Asien, seine Zukunftsbahnen und Kohlenschätze (Bécs 1876). Számos geologiai, ásványtani és őslénytani tankönyv is van tőle.
A német lovagrend nagymesterének cime, ki e cimet 1530 óta viseli. A poroszországi rendi birtokok szekularizációja után ugyanis V. Károly császár a nagymesteri cimet az addigi németmesterre, azaz a németországi lovagok élén álló «mester»-re ruházta. Az 1805-i pozsonyi béke értelmében a «nagy- és németmester»-i cim az osztrák császári házban örökös. A jelenlegi H. Jenő főherceg, ki az 1894. meghalt Vilmos főherceget követte e méltóságban. Ugyane cimet viseli alapítása, 1696 óta az osztrák 4. számu gyalogezred.