(Liquor anodynus mineralis Hoffmanni), Hoffmann Frigyesről (l. o.) elnevezett gyógyítószer, egy súlyrész éter és három súlyrész töményborszesz elegye. 15-20 cseppet cseppentenek belőle egy darab cukorra s mint görcsenyhítő szert házigyógyszerül ajánlják.
l. Templomtársulat.
János Centurius gróf, német természetbuvár és utazó, szül. Drezdában 1766 aug. 23., megh. u. o. 1849 jan. 13. Egyetemi tanulmányai bevégeztével bejárta Európának főbb országait és 1793-94. Magyarországot is beutazta. Tapasztalatairól naplót vezetett, melyet azután Jähne J. adott ki: Reise des Gf. H. in einigen Gegenden Ungarns bis an die türkische Grenze (Görlitz 1800). Ezt a munkát Berkeszi István magyarra ford. (H. utazása Magyarországon, Budapest 1887. Olcsó Könyvtár 231. sz.); más munkája a Flore portugiese, 22 füz., sajtó alá rendezte Link (Berlin 1809-33., diszmunka, mely 50.000 tallérba került). Gyüjteményeit a drezdai és berlini muzeumokra hagyta.
1. Károly, német irodalomtörténetiró, szül. Billigheimban 1796 aug. 15., megh. 1844 jul. 14. Kölnben, ahol 1832 óta mint gimnáziumi tanár s 1842 óta mint igazgató működött. Főműve: Schillers Leben, Geistesentwicklung u. Werke (5 köt. 1838-42). Ezenkivül irt több klasszika-filologiai művet is. - 2. H. Heinz, német szobrász és festő, született 1852., megh. Grunewaldban 1894 március 4-én. Főbb művei: Der alte Rabe (képciklus); a Hansemann-szobor Aachenben; a Mendelssohn-szobor Dessauban és az erfurti diszkut.
Niels, dán meteorologus, szül. 1836 jun. 3., megh. Kopenhágában 1884 febr. 16. 1872. Dániában meteorologiai intézetet alapított, amelynek Grönlandon, Izlandon és a Faröi-szigeten voltak állomásai. H. az első szinoptikus időtérképeket szerkesztette, amelyek egy adott pillanatnak időjárását vm. nagyobb területen ábrázolják.
v. Hffsg., zoologiai nevek mellett Hoffmann v. Hoffmannsegg (l. o.) János Centurius gróf, német természettudós nevének rövidítése.
Gyula, dán nyelvész, szül. Aarhusban (Jütland) 1855 febr. 9. Kopenhágában, Berlinben tanult, 1883. rendkivüli tanára lett. Művei: Eddastudien (1 köt., Berlin 1889); Phonetische Streitfragen (a zeitschrift für vergleichende Sprachforschung 23. kötetében); Professor Sievers und die Principien der Sprachphysiologie (Berlin 1884); Altnordische Konsonantenstudien (Bezzenberger, Beiträge zur Kunde der indogermanischen Sprachen, 9 köt., Göttinga 1884). Schlenther P.-vel ő adta ki Holberg kitünő vigjátékait (Berlin 1885-87) németül. Kiadja továbbá a Nordische Bibliothek c. vállalatot (1889-91, 17 köt.), melyben északi nyelvekből fordított modern elbeszélések, drámák jelennek meg.
Frigyes, van, német iró, szül. Geldernben 1843 jun. 13. Tanulmányai befejeztével a tanári pályára lépett; jelenleg Trierben működik mint a klasszika-filologia tanára. Művei: Gedichte (1883); Horazische Satiren u. Oden (1885); Palestrinische Madrigale (1887-1890); Altdeutsche Volkslieder (1890). Legujabban Males fordítása nyomán Petőfit méltatta (Der ungarische Volksdichter A. Petőfi, Neuwied 1895).
az ugyanily nevü járás székhelye Cassel porosz kerületben, 24 km.-nyire Casseltől, az Esse és vasut mellett, 4457 lak., malátakészítéssel, szeszégetéssel és egy kémiai gyárral; közelében vastartalmu ásványvizforrással és fürdőintézettel.
György, nyomdász, l. Heltai (2).