Ádám János, orvos, szül. Selmecbányán, 1667., megh. Kopenhágában 1720 körül. Midőn atyját, ki Selmecen prot. lelkész volt, vallása miatt üldözőbe vették, fiával együtt Németországba menekült, hol H. az orvosi pályára adta magát. Miután műveivel hirnévre emelkedett, a dán király magához hivta és házi orvosának tette meg. Munkáit v. ö. Wurzbach-nál IX. 183. l.
Norvégia Ny-i partja mellett fekvő és Söndre-Bergenhuus kerülethez tartozó sziget 4920 ha.-nyi területtel és közel 1000. lak., akik nagyobbára halászok.
l. El-Haza.
A vasuti közlekedést téli időben leginkább a H.-ok akadályozzák. A H.-ok keletkezését a bizonyos akadályok következtében előálló szélcsend idézi elő. Ezért a hó rendesen a kis bemetszésekben és ama pontokon kezd felhalmozódni, melyeken a bevágás végződik és a töltés kezdődik s melyet a vasuti ember null pontnak nevez, mert e ponton null magasságu a töltés és a bemetszés mélysége is nulla. Hazánkban a H.-ok olyan mértékben akadályozzák a forgalmat, hogy némely vidéken hetekig is szünetel az összes forgalom. Érthető tehát, hogy a vasutak mindent elkövetnek a H.-ok képződésének megakadályozására. Legegyszerübb eszközként a hósövényeket és a fából avagy kőből rakott hőfalakat tekintik, melyket a védendő vonalrésztől 16-20 méter távolságban állítanak föl. E sövények mögött, a vasut oldalán, a hó részben lerakodik, részben lejtőt képezve a szélnek olyan irányt ad, hogy az a szomszédos bevágásban nem csöndesedik többé meg.
[ÁBRA] 1. ábra. Howie-féle szélfogók
Ugyancsak a szél irányának változtatásával igyekeznek a bevágásokban a hó lerakódását megakadályozni (l. az 1. ábrát). Mindezekkel azonban eddig még nem voltak a vasutak a H.-ok ellen kellően védhetők, ugy hogy a hóeltakarító eszközök tökéletesbítésére törekesznek. A havat eddig nagyrészt a hóeke segítsége mellett munkásokkal lapátoltatják. A hóeke rendesen 4 kereken futó, vaslemezzel borított faállvány, melyet egy, szükség esetén két lokomotiv is tol maga előtt, hogy élével a havat áttörvén, azt két oldalra félretolja. A hóekével azonban nagyobb hosszban befujt bemetszéseket nem lehet áttörni, mert a hónak nem lévén helye a kitérésre, összenyomatik és áttörhtetlen jeges tömeggé tömörül. Ezért a helyes eljárás az, hogy a bevágásban a hó szilárdsága szerint több méter távolságra egymástól, néhány méter hosszban a havat a munkásokkal kilapátoltatják s csak ezután kezdik az áttörést. A munkálatok gyakran sikertelenek, ha a vihar dühöng és igen gyakran magát a hóekét s a toló mozdonyt is ki kell lapátolni a hóból.
[ÁBRA] 2. ábra. Leslie-féle hólapátoló
Amerikában a Leslie-féle hólapátoló van használatban (l. és 2. ábrát). Ezt szintén egy lokomotiv tolja maga előtt. A lapátos kereket egy külön gőzgép forgatja. A ferdén állított éles kések a havat metszvén, a hátuk mögött forgó lapátok közé dobják, melyek olyan gyorsan forgattatnak, hogy a havat 30-100 méterre is eldobják. A kerék mögött van egy négyszögü nyilás. Ennek ferde, éles fala a havat metszi és a késekre tolja. E gépet az utóbbi években egyszerüsítették és most már Európában is használják, sőt ujabban a m. k. államvasutak gépgyára is épített a M. Á. V. részére 2 darabot. Ezeknél a hóhányó gépnek nincsen saját kazánja, hanem a gőzt a toló lokomotiv adja. A hóhányó kerék hajtótengelye 20-25 cm. vastag és 4 csapágyban fekszik, mellső végén van a 2.8 m. átmérős hóhányó kerék, 12 drb 1 méteres acéllapáttal, a tengely hátsó végén pedig a kéthengeres álló gőzgéptől mindig ugyanegy irányban hajtott forgattyu. A hóhányó kerék burkolatán levő nyilás állása szerint a gép a havat jobbra vagy balra, jó távolra a pályától, tömör sugárban veti ki. A gép elejére erősített vágó lemez a sinek belső felén szükséges csatornát is kivágja, s ezért a váltók közelében, hogy bele ne akadjon, az egész kocsi elejét a belsejében fölállított két emelőkészülékkel fölemelik. Munkabirása oly nagy, hogy 3-4 méter magas fagyott hóban képes óránkint 2-5 km. hosszra is kitisztítani a pályát.
(Wylhof), kastély és földbirtok 8 km.-nyire Berntől; ismeretes a Fellenberg-féle tanítóintézetekről, amelyek e század elején nagy hirnek örvendtek, de 1848. alapítójuk halála után minden jelentőségüket elvesztették.
Vilmos, angol fetső, rajzoló és rézmetsző, szül. Londonban 1697 dec. 10., megh. Leicester Fieldsben, London közelében 1764 ok. 26. Gamble Illés ötvösnél tanulta meg a vésést és csakhamar a rézmetszésre adta magát. Thornhill magán akadémiáján sajátította a festés elemeit, eleinte főleg arcképfestéssel foglalkozott, majd szatirikus képeivel kora erkölcstelenségét kezdte ostorozni. Leggyöngébbek komoly tárgyu történeti képei, a Szt. Pál prédikál; Szt. Pál Felix előtt; Mózes a gyékénykosárban; A könyörületes szamaritánus és a Bethesda-tó a londoni Szt. Bertalan-kórház lépcsőházában, de vmennyi között aggkorából való műve: Sigismonda, kivégzett férjének, Giuscardónak szivével (1759). Művészi szempontból legtökéletesebb művei, az angol művészi szellem legjellemzőbb képviselői az arcképek, melyekben az ábrázolt személyek képét csodálatraméltó keresetlenséggel, természethűséggel adja vissza. Leghiresebb arcképei: saját arcképe a nagy kutyával (London, nemzeti képtár); Coram kapitány arcképe (Foundling-Hospital); a halálraitélt Lovat lord képe (South Kensington muzeum); Garrick III. Rikárd szerepében (Duncombe Park); a genreszerü, bámulatos virtuozitással megfestett Halárus leány (The shrimp girl, Leigh-Court gyüjtemény Bristol mellett). Legjellemzőbb, legeredetibb és legismeretesebb, még ma is népszerü művei szatirikus életképei, olajfestmények, melyeket maga metszett rézbe is. Hirnevét ezen a téren 1723. alapította meg. The Harlot"s progress (Egy kéjhölgy élete) c. 6 képből álló sorozatával; ezt követte A modern midnight conversation (Puncstársaság, Petwort); 1735. jelent meg The rake's progress (Egy kéjenc életpályája) 8 lapja (eredeti festmények a londoni John Soane gyüjteményben); azután The poet in distress (A költő nyomorusága, 1736, Grosvenor-House Londonban); Strolling actresses in a born (komédiásnők a pajtában); The enraged musician (A dühöngő muzsikus, 1741). Legtökéletesebb sorozata a 6 képből álló Mariage ala mode (Divatos házasság, 1745; London, nemzeti képtár). Későbbi szatirikus képei: The effects of industry and idleness (A szorgalom és a lustaság következményei, 1747); Southwark fair (A southwarki vásár); The march to Finchley (Menet Finchleybe); The gate of Calais (Calais kapuja); The stages of cruelty (A kegyetlenség fokai, 4 lap); Four prints of an election (4 kép egy parlamenti tag választásáról); The times (Az idők folyása). H. ezen műveinek a célzata nem tisztán művészi; korának erkölcstelenségét, politikai félszegségeit ostorozta, javítólag akart hatni. Azért már maga H. föliratokkal látta el képeit és sokan foglalkoztak magyarázatukkal. Ilyen magyarázatok: Lettres de Mr. *** a un de ses amis a Páris, pour lui expliquer les estampes de M. H. (Páris 1746); J. Frusler, H. moralised (London 1768); J. Ireland, H. illustrated (London 1791). Legkitünőbb magyarázója G. C. Lichtengerg: Ausführliche Erklärung der H.-schen Kupferstiche (Göttinga 1794). H. a festészet elméletével is foglalkozott. Hires volt az analysis of beautiy c. műve, melyben a hullám- v. kigyóvonalat állította oda «szépségvonal»-nak. (Egyéb irataival uj kiadás Complete works including the analysis of Beauty, London 1838). Életének utolsó éveit elenségeivel folytatott örökös viszálykodásban, elkeseredettségben töltötte. Reprodukciók: The Original and enuine Works of William H. (atlasz, London 1790); Graphic Illustrations of H., etc. (2 köt., London 1794-99); The Works of W. H., from the original plates (atlasz, London 1822); The Works of W. H., reproduced in permanent photographs (2 köt., London 1872); J. Ireland and J. Nichols, H's Works; with Life and Anecdotal Descriptions of his Pictures (3 köt. London é. n).
1. Dirk gróf, hollandi tábornok, szül. Rotterdamban 1761 okt. 13. megh. Rio de Janeiróban 1822 okt. 29. Előbb a porosz seregben szolgált, majd a németalföldi gyarmatokban hivatalnokoskodott, 1803. pedig a hollandi kormány Szt. Pétervárra küldte követnek. 1807. hadügyminiszter, 1808. bécsi, 1809. berlini és 1810. madridi követ lett, midőn pedig Hollandiát Franciaországhoz csatolták (1811), a francia seregbe lépett s előbb Vilna, majd Hamburg kormányzója lett. Napoleon bukása után kivándorolt Braziliába. Érdekes emlékiratai, melyek 1813-ig terjednek, 1887. jelentek meg (Mémoires du général H., Hága). Életrajzát megirta Sillem (Amterdam 1890).
2. H. Gijsberg Károly gróf, németalföldi államférfiu, az előbbinek öccse, szül. Rotterdamban 1762 okt. 27., megh. Hágában 1834 aug. 5. Porosz katonaiskolában nevelkedett, s rövid ideig porosz seregben szolgált is. Visszatérve, jogot tanult, azonban nagyobb jelentőségre csak Hollandia felszabadítása idején emelkedett, a franciák elleni szabadságharcban. Mint azon bizottságnak elnöke, mely az uj alkotmány kidolgozásával volt megbizva, nagy befolyást gyakorolt e bizottságra, ugy hogy H.-ot a németalföldi alaptörvények tulajdonképeni megalkotójának tekinthetjül. H. az állami tanácsos alelnöke is volt s mint ilyen grófi rangot nyert. 1816. gyöngélkedése miatt a magánéletbe vonult vissza. Főbb művei: Lettres sur la prospérité publique (1830); La séparation de la Hollande et de la Belgique (1830); Memoiren über den Handel mit Indien u. mit Java (1861 és 1884. 2 köt.). Levelezését fia adta ki: Brieven van H. (Hága 1866-1876, 3 köt.).
1. Jakab (Ettrickschäfer), skót népköltő, szül. Ettrick (Selkirkschire) faluban 1770 dec., megh. Altrive-Lakeben 1835 nov. 21. Szegény szülék gyermeke, aki a maga szorgalmából tanult meg irni, olvasni. Első költeménykötete: Scottish pastorals, poems, songs, melyet 1801. adott ki, nem aratott sikert. 1802. megismerkedett Scottal, akinek Border Minstrelsy-je számára néhány balladát irt. The mountain bard c. verskötete és Essay on sheep c. műve 300 font sterlinget jövedelmezett neki, mely összeget azonban rosszul sikerült bérleti ügyekben csakhamar elvesztette. 1810-ben Edinburgba jött, ahol a The Spy c. hetilapot alapította meg, amely azonban csakhamar megszünt. Nagy sikert arattak The queen's wake (1813); The poetic mirror (1814); The pilgrims of the sun (1815) és Madoc of the mood (1816) c. költői munkái és a skót néplegendákat feldolgozó prózai művei: The Brownie of Bodsbeck (1817); Winter evening Fales (1820); The three perils of man (1822); The three perils of woman (1823), stb. Irodalmi sikerei mellett H. mindazáltal nagy nyomorral küzdött. 1834. adta ki a The domestic manners and private life of Walter Scott c. könyvet s 1835. egy csomó elbeszélést Tales of the wars of Montrose cimmel. Nilsontól irt, életrajzzal ellátott költeményeinek gyüjteménye 1850-1852. (London, 5 köt.) jelentek meg V. ö. Thompson, J. H. Poems and life (2 kötet, Edinburg 1874); Memorial of J. H. (H. leányától, London, 1884; 2 kiad. 1887).
2. H. Róbert, angol botanikus, szül. Dunseban (Skócia) 1818. Főként a kertészet ügyének előmozdítása körül fáradozott. 1854. Paxton Józseffel, a kristálypalota építőjével a British Pomological Society-t alapította meg, amely később a Royal Horticultural Society-val olvadt egybe. Művei: Manual of fruits (1848); British pomology (1851); The Dahlia (1852); The vegetable kingdom and its products (1858); Fruit manual (1860, 5. kiad. 1884); The Herefordshire Pomona. Apples and pears (1878). Johnsonnal a The wild flowers of Great Britain (1863-80) c. munkát adta ki, melyet Sprith V. G. folytatott (11 köt.).
a. m. Ahaggar (l. o.)
l. Sertéskolera.