Holló

(Corvus corax), az éneklő verébalkatuak rendjébe, a vastagcsőrüek csoportjába és a varjufélék családjába tartozó legnagyobb madárfaj. Egyszinü, fénylő fekete. Csőrének orma egész hosszában hajlott, felső kávája az alsón tulterjedve lefelé hajlik. Farka kékes vagy zöldes fénnyel. Hossza 65, szárnyhossza 44, farkhossza 26 cm. Habár éneke inkább károgás, de azért jól kifejlődött éneklőkészüléke van. Az északi földgömbet lakja, igy hazánkban is mindenütt előfordul, de sehol sem nagy mennyiségben. Párosan él, nagyobb csapatokba - mint rokonai a varjuk stb. - sohasem verődik össze. Táplálkozik növényi eledellel ép ugy, mint rovarokkal, kisebb emlősökkel és madarakkal. Kora tavasszal magas fákon vagy sziklákon fészkel. 5-6 zöldes-kékes, szürkén pettyezett tojást rak és a fiatalokat soha sem hagyja el. A szabadban igen óvatos, fogságban könnyen megszelidül és beszélni is megtanul, ingerelve azonban vadságát csakhamar visszanyeri. Húsa igen izletes.

Holló

l. Barnabás (farmosi), szobrász, szül. Alsó-Hangonyban (Gömör vmegye) 1866 máj. 16. Tanulmányait a budapesti királyi iparművészeti iskolában kezdte, honnan Strobl Alajos szobrász mesteriskolájába ment át s itt be is fejezte tanulmányait. Első kiváló alkotása, mellyel hirnevet szerzett, az akadémia épületén látható dombormű, mely azt a jelenetet ábrázolja, midőn Széchenyi egy évi jövedelmét felajánlja az akadémia megalapítására. (Képét l. a Budapest cikk egyik mellékletén, III. köt.).

2. H. Lajos, publicista, szül. Kis-Kun-Félegyházán 1859. A jogot Budapesten hallgatta. 1885. szülővárosában ügyvédi irodát nyitott és megindította a Félegyházi Hirlapot, melyet 1887-ig, képviselővé történt megválasztásáig szerkesztett. Jelenleg is a félegyházi kerület országos képviselője s mint ilyen a függetlenségi és 48-as párt tagja. Az Ugron-csoport kiválásakor H. is a 48-as párthoz csatlakozott, de Ugronnal együtt ő is visszatért az anyapártba. 1893 végén alapította meg a Magyarország cimü politikai napilapot, melynek ő a felelős szerkesztője és tulajdonosa. 1889. a közigazgatás tanulmányozására hosszabb körutat tett a külföldön. 1890. nagyobb művet irt a Közigazgatás rendezéséről a megyékben, városokban és községekben. Az 1895. pártválság alkalmából lapjával együtt az Ugron-csoporthoz csatlakozott.

Hollófélék

(Corvidae), l. Varjufélék.

Hollóháza

kisközség Abauj-Torna vm. füzéri j.-ában, 635 tót és magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Az itteni, gróf Károlyi László tulajdonát képező kőedénygyár, mely 130 munkással dolgozik, évenként 70-80.000 forint értékü kőedény-, majolika- és fayenceárut termel, melyet Szerbiába, Bulgáriába és Németországba is szállít.

Hollók

Imre, iró, rozsnyói kanonok, szül. Rozsnyón 1796 nov. 5., megh. u. o. 1871 márc. 18. Eleinte a rozsnyói szemináriumban a történelem tanára volt, mely tudományhoz mindvégig hű maradt. A Tudományos Gyüjtemény, Társalkodó, Tudománytár s egyéb folyóiratokban elszórt értekezésein kivül, önálló művei: Egy pillanat a dézsmákra és különösen a gömöriek célszerü használatára (Rozsnyó 1837); Nexus nationis hungarae cum polonica (Kassa 1831); Conamina regum apostolicarum de domo austriaca natorum ad felicitandam nationem hungaricam impensa (Pozsony 1833).

Hollókő

kisközség Nógrád vm. szécsényi járásában, 449 magyar lakossal. H. vára már a XIII. sz.-ban fennállott, IV. Béla alatt a tatárok ellen szolgált menhelyül. Állítólag Mikus nevü vitéz birta, ki Csák Máté pártjára állott, amiért Károly király 1313. a várat tőle elvette és azt több más jószággal együtt Szécsényi Farkas Tamásnak adta. 1552-ben a törökök elfoglalták és 1593-ig az ő kezükben maradt. 1663. a törökök ismét meghódították s azután 20 évig birták. A vár, mely meredek hegy tetején épült, ma romokban hever.

Hollóköve

az olyan talizmán-kő a régi babonás világban, melynek birtokában a férfi akkor, amikor akarta, láthatatlanná vált.

Hollóláb

a Ranunculus repens L., l. Boglárka; a Plantago Coronopus L. (l. Utifű) meg a Panicum crus corvi L., l. Kakaslábfű.

Hollómező

(Magazse, Magógea), kisközség Szolnok-Doboka vm. dési járásában, 1015 oláh lakossal.

Hollópapagáj

(Psittacus vara L.), a kuszó madarak rendjébe, a papagájok családjába tartozó madárfaj, mely Madagaszkár szigetén él. Szine hamvasfekete. Állatkertekben közönséges.


Kezdőlap

˙