(ném. das todle Werk; ol. l'opera morta; ang. the dead works), a hajónak a viz felszine felett lévő összes része; a viz alatt fekvő, illetve a vizben levő részt élő résznek hivják. L. még Hajópárkány.
l. Főkönyv.
Távollevők, akiknek életben léte v. elhalálozása bizonytalan, amennyiben jogaiknak védelméről szó van, életben levőknek tekintendők mindaddig, mig elhalálozásuk bizonyítva nincs. Aki tehát másnak halálából jogokat igényel, a halálesetet bizonyítani tartozik. Az 1868. LIV. t.c-. szerint az eltünt egyén holtnak csak ugy vélelmezhető, ha 1. születésétől számítva 80 év elmult és tartózkodási helye 10 év óta nem tudatik; 2. születési idejére való tekintet nélkül, ha tartózkodási helye 30 éven át ismeretlen; 3. ha háboruban nehéz sebet kapott vagy hajón volt, midőn ez törést szenvedett, v. más módon halálveszélyben forgott s azóta már 3 év lefolyt. Az 1881. LIX. t.-cikk azt a helyes módosítást tette, hogy az 1. és 2. alatti esetekben a 10, illetőleg a 30 esztendő elteltét követő nap tekintendő az eltünt egyén elhunyta napjául. A H.-i itéletben ez a nap naptárilag megjelölendő. A hajótörés vélelmét a törvény meg nem állapítván, erre vonatkozólag a Code de Commerce 375. §-át kell irányadónak tekinteni, mely szerint az u. n. abardon (l. o.) helyt foghat, ha a hajó elindulásától vagy attól a naptól, amelyen a hajóról az utolsó hir érkezett, egy év, hosszujáratu utazásnál két év eltelt. Az eltünt egyén H.-át ellentétben a dolog természetével, törvényünk szerint nem kérhetik mindazok, akik a H.-ban jogilag érdekelvék s jogérdeköket kellően igazolják v. legalább valószinüsítik, hanem csakis: 1. a házastárs a házassági kötelék feloldása, és 2. a törvényes örökös v. örökösöknek hiányában a koronaügyész az örökség birtokbavétele végett. Az eljárás a királyi törvényszékek hatásköréhez tartozik s jelesül az eljárás céljához képest az a törvényszék illetékes, amelyhez a házassági, illetve az örökösödési perek utasítvák. Az eltünt egyén részére gondnok, illetve az 1. alatti esetben házasságvédő rendelendő ki. Az elhalálozás bebizonyítását kimondó itélet, habár abban az összes érdekeltek megnyugodtak is, a királyi itélő táblához ennek itélete pedig a királyi Kuriához az ügynek hivatalból való felülvizsgálása végett terjesztendők.
az áruk szállítása vagy fuvarozására szolgáló járóművek súlya (l. Díjszabás). A holt- és haszon-teher képezi együttesen az elegyterhet, mit a vasutak rövidítve elegy-nek neveznek. Az elegytonnakilométerek kimutatásakor ezt a súlyt veszik számításba. L. Haszonteher és Díjszabás.
(Jam-ha-Melah, Bahr Lut), nagy sós tó Palesztinában, az é. sz. 31° 45' 36" és 21° 5' 30" között, 100 km.-nyire Jaffától, 392-393 méternyire a Földközi-tenger szine alatt, egy óriási depresszióban. Területe 926 km 2. Az ÉD-i irányban hosszukásan elnyuló tavat a K-felől benyuló el-Lizán nevü félsziget két egyenlőtlen, egy nagyobb É-i és egy kisebb D-i, Uszdaminak nevezett medencére osztja. Az egész tó 76 km. hosszu és átlag 16-17, legkeskenyebb részében csak 4-5 km. széles. Az É-i nagyobb fele sokkal mélyebb, mint a D-i; amabban a legnagyobb mélység 365 méter, emebben csak 5-6 m. A fenék lejtője a K-i parton meredekebb, mint a Ny-in. A fenék mindenütt iszapos; az iszapban sok a sókristály. Télen át, midőn az elpárolgás csekélyebb, a vizállás 5-6 m.-rel is magasabb; ekkor a partokat a viz el is önti. D-re a H.-től a depressziónak folytatása van, amelyben télen át nagy mocsárok találhatók. A viz sóval egészen telített és ezért benne semmiféle élő lény nem található. Miként magában a tóban, környékén is kevés jelei vannak az életnek; a kopár, különböző szinü, meredek és néhol 1000-1200 m. magasra emelkedő sziklák közt a tamariszkus- és akácfabokrok csak gyérek; ott láthatók, ahol valami forrás fakad. ÉNy-i szögletében sós mocsarak terülnek el; ezeken tul D-felé bitumenre, kénre és lapillira találni; a DNy-i szögletben pedig a Dsebel Uszdum sótömegei emelkednek. A partok közelében több meleg kénes forrás fakad, Ny-on a Nahr-Zerka torkolata közelében szintén van egy ilyen forrás, a Calirrhoë, melyet a biblia Luhsza névvel illet. A K-i partok közelében számos lávadarabra és horzsakőre akadhatni, de ujabb időbeli vulkáni kitöréseknek nincs nyoma. Az Uadi-Mehauatban bő aszfalt-forrásokra is akadtak. Bitument különösen földrengések után nagy mennyiségben találhatni a vizen. A viz sótartalma rendkivül nagy; mig a többi tengerekben az 4%, a H.-ban 26L °/0; a viz fajsúlya a többi tengerekben 1027, a H.-beli 1225; átlátszósága csekély és fogása csaknem olyan, mint valami zsiradéké; szine némely helyen sötétkék, de nagyobbára zöldes. A H.-be torkoló folyók közül a legjelentékenyebb a Jordán, amely É-i végében egy mocsáros deltában folyik belé; a Jordánon kivül a mellékvizei a K-i parton a Nahr-Zerka Main, az Uadi-el-Modsib vagy Arnon, az Uadi-Kerak; D-en a kis Dseib és Fikreh-uadik, végül Ny-on az Uadi-Szejal, Uadi-Subarah, Uadi-en-Nar, a Cedron alsó folyása és az Uadi-Dabor; vizkörnyéke tehát 360 km. hosszu és 100 km. széles; lefolyása nincs. A H. vize egykoron 100 m.-nél magasabban állott; apadásának oka a nagyobb elpárolgás és a légköri csapadék kevesbedése volt. Ujabban vize valamivel emelkedett, mivel az É-i part közelében fekvő kis Ridsm-el-Bahr sziget még nem régen hegyfok volt.
l. Hulla.
a. m. ganglion (l. o.). Népies nyelven az altromát (l. o.) is igy hivják.
v. helyesebben nyugvó tőke, igy nevezik az olyan tőkét, amely tényleg nincsen termelésre alkalmazva. L. Tőke.
az, mikor két vagy több ló egyszerre ér a célhoz s a versenybiró ennek következtében nem tudja eldönteni, hogy melyik győzött. A H.-ben a dij vagy megoszlik, vagy döntő futam esetén az elsőnek beérkező ló viszi el.
álló viz, melyben csak a keményéletü halak tenyésznek.