l. Dudafürt.
l. Himlő.
heveny kiütéses betegség az állatok nemzőrészein, melynek folyamán a külső nemzőrészeken sárgás, tiszta folyadékkal telt hólyagok, majd ezek felpattanása után fekélyes fekélyek képződnek, melyek nemsokára nyom nélkül gyógyulnak. A kiütés fejlődését mérsékelt láz, izgatottság és a beteg részek duzzadása kiséri. A betegség iránt, mely a párzás közvetítésével szokott a tenyészállatok közt terjedni, legfogékonyabbak a szarvasmarhák és a lovak, sokkal kevésbé a juhok, kecskék s a sertések; a betegséggel foglalkozó emberek kezein némelykor szintén fejlődik hasonló mulékony kiütés. A betegség minden kezelés, csak egyszerü tisztántartás mellett is majd mindig gyógyul; a gyógyulást sietteti a beteg részeknek timsós, ecetes, rézgálicos vagy kreolinos vizzel való mosogatása. Az 1888. VII. t.-c. 95. §-a értelmében hivatalból jelentendő betegség és fellépése esetén teljes megszüntéig a fedeztetés betiltandó.
a hidromeduzák osztályának egyik rendje az ürbelüek állatköréből. Valamennyien szabadon usznak s részint polipoid, részint hidroid egyéneknek telepei, amely egyének közül az előbbeniek rendesen rablófonalakat viselnek és a táplálkozást végezik, az utóbbiak ellenben a helyváltoztatást eszközlik és szaporítanak. Minden egyes, különböző egyén az egész telepen csupán a szerv szerepét játsza s egymással faalakulag függenek össze; valamennyien egy közös központi, csőforma tengelyegyénen ülnek, amelynek felső végén, mint külön egyén, egy levegővel telt hólyagforma meduzoidegyén ül, mely az egész telepnek függőleges helyzetét szabályozza s az uszást, lebegést biztosítja; ha ellenben a levegőt magából kiszorítja, a telep alámerülését idézi elő. A törzs, vagy tengelyegyén egy hidroid, melynek belsejében csatorna vonul végig, amely azonban emésztést nem végez, hanem csupán a tápláléknak tovaszállítására szolgál. Az emésztést a tengelyegyén csatornajáratával összefüggő hidroidegyének végezik, az u. n. evőegyének. Az evőegyének rablófonalakkal fegyverzettek, melyeknek segélyével a zsákmányt megmérgezik és megragadják. A megemésztett táplálék az evőegyénekből a tengelyegyén csatornájába jut s innen nyerik táplálékukat a többi egyének. A helyváltoztatást medusoid, harangforma egyének végzik, az u. n. uszóegyének, amelyek mindig a telep s illetőleg a tengelyegyén felső végén sorakoznak; ezek lüktetnek és lüktetés közben vizet vesznek fel, meg szorítanak ki magukból, s igy eredményezik az egész telep helyváltoztatását is. A telep alsó részén is találunk meduzoid-egyéneket; ezek a szaporítás szerveit reprezentálják s e miatt ivaregyéneknek neveztetnek. Egyes telepeken találunk oly hydroidegyéneket is, amelyek levélformát öltöttek magukra, s az ivaregyének oltalmazására, eltakarására szolgálnak s ezeket főegyéneknek nevezik. Szaporodásuk ivaros uton történik, s az egész telep tulajdonképen egy petéből fejlődik, de az egyes egyének sarjadzás, bimbódzás utján keletkeznek. Valamennyien tengeriek s különösen a forróövi tengereket lakják; ez időszerint mintegy 100 élőfajuk ismeretes s ezek 25 nemhez tartoznak. Négy alrendre osztatnak: Discoideae, Physaliae, Physophorae és Calycophorae s ezekből keretén belül összesen 10 családot különböztetnek meg. A Discoideoe alrend törzse korongforma, a más háromé többé-kevésbé megnyult. A Physalidák törzse hólyagformán felfujt, majdnem vizszintes állásu, lebegőhólyagja igen terjedelmes, uszó- és fedőegyéneik nincsenek. A Physophoridák törzse függélyes, lebegőegyénük palackforma. A Calycophoráknak levegőegyénük nincs.
a. m. hártyapapir (l. o.).
l. Hugyhólyag.
l. Hugysipoly.
Pen Caer Gybi, kikötőváros Anglesey angol grófságban, H. kis szigeten, amelyet Anglesey-jel egy km.-nél hosszabb két töltés köt össze, vasuti végpont, 8726 lak. A 10 km. hosszu H. és Anglesey-sziget közt terül el a 128 ha.-nyi területet elfoglaló H.-i kikötő, amelyet két molo (az egyik 2937 m. hosszu) véd és amelyben évenként mintegy 3500 hajó fordul meg. Kingstown és Dublinbe itt van a fő átkelő hely. Nevét a VI. sz.-ban állítólag szt. Gybi által alapított kolostorral kapta.
Northumberland angol grófsághoz tartozó sziget az Északi-tengerben, 4 km2 területtel, 900 nagyobbára halász lak., tengeri fürdővel, egy VII-X. sz.-beli erősség és apátság romjaival.
György Jakab, angol teologus és nemzetgazdasági iró, szül. Birminghamban 1817 ápr. 13., s ugyanott lett a matematika tanárává. Nevét a szekularisták vallás-ellenes szektájának alapításával tette hiressé, amely irány tanainak hirdetésére Reasoner cimmel folyóiratot (1850) és számos egyletet alapított, amelyekbe angliaszerte vitakozásokat és felolvasásokat tartottak. Különösen nagy hirre tettek szert az 1852. Londonban és 1854. Glasgowban tartott vitatkozások, amelyek után H.-ot ateizmussal vádolva börtönbe vetették. Innen azonban csakhamar kiszabadult s éppen az ő esete szolgáltatott okot az Evidence amendment bill cimen ismeretes törvény meghozatalára. Később Garibaldi angol legiója számára csinált propagandát. H. a Logic of facts és Trial of Theism cimü bölcsészeti művein kivül az angol munkásviszonyokkal foglalkozó több kiváló dolgozatot adott, melyek közül a History of cooperation in Rochdale (1872); a Rochdale Pioneers és a History of Cooperation in England (2 köt.) cimüek a legismertebbek.