l. Honvédség.
főképen a középhegységi erdőkben észlelhető az a jelenség, hogy a fák, különösen a hőfuvásoknak kitett északi, északkeleti hegyoldalakon, a szélvihar által nagy mennyiségben felhalmozott hótömegek évről-évre ismétlődő nyomása által görbe növésre kényszeríttetnek s emiatt minőségükben sokat veszítenek. Legtöbbet szenvednek ezáltal a fenyőfélék, kivéve a tűit elhullató vörösfenyőt, legkevesebbet a lombfák, melyek között a bükknek, ákácnak és kőrisnek, a középerdőkben a fiatal tölgynek van legkisebb ellentálló képessége.
Péter (Hoogh), de, hollandi festő, szül. ismeretlen helyen 1630., meghalt valószinüleg kevéssel 1677 után Amsterdamban, 1653 körül Hágában, 1655-67. Delftben, 1668-70. Amsterdamban tartózkodott. Életéről egyebet nem tudunk. H. korunkban a legkedveltebb mesterek közé tartozik, képeit nagy áron vásárolják és olyan műveket is neki tulajdonítanak, melyeket nem ő festett. A tárgyak, melyeket ábrázol, a lehető legegyszerübbek. Lefesti a hollandi házak belsejét, az udvarokat, tornácokat, rendesen összefüggésben egymással. Alakjai egyszerüek, keresetlenek, de rendkivül finoman vannak megfestve. Művei az emsterdami, londoni, berlini, müncheni stb. képtárakban s angol magángyüjteményekben vannak.
(ejtsd: hudd), county Texas É.-amerikai államban, 1250 km2 területtel, 7581 lak., Granberry székhellyel.
1. Sámuel, angol tengernagy, szül. 1724 okt. 12., megh. Greenwichben 1794 jan. 27. Mint matróz kezdte pályáját s a 7 éves francia háboru alatt hajóskapitányányá, az északamerikai háboruban pedig tengernaggyá emelkedett. 1782 február havában diadalt aratott St. Christophe szigetnél Grasse francia tengernagy fölött, ápr. 14. pedig Rodneyval együtt Guadeloupet vette el a franciáktól. 1782. peer lett, 1786. a tengerészeti hivatal első lordjává nevezték ki. A francia forradalomban különösen a Földközi-tengeren vezényelt; elfoglalta 1793. Toulont, 1794. Korzikát és később Quibéronnál meg Brestnél is harcolt a franciákkal. - Öccse, 2. H. Sándor, sir, hasonlóan kitünt a franciák elleni tengeri háboruban, tengernagy s báró lett, 1801. pedig a Bridport viscount cimet kapta. Megh. 1814 máj. 3.
3. H. Tamás, angol humorista, szül. Londonban 1799 máj. 23., megh. u. o. 1845 máj. 3. Eleinte kereskedő volt s csak később szentelte magát az irodalomnak s több lap munkatársa lett. Már első költeménykötete: Whims and oddities (1827) is tanuságot tett humoráról. Egyéb művei: National tales (1827); Tilney Hall (1834); The plea of the midsummer fairies (1727); Dream of Eugene Aram (1829); Comic Annual; Up the Rhine (1839); Whimsicalities, a periodical gathering (2 köt., 1843); Song of the shirt; The bridge of sighs (1845). Összes műveinek gyüjteménye 1870-73 tiz kötetben (London) jelentek meg. Költeményei (Poems) is számos kiadást értek; egy népies kiadás 1866. (2 köt.) jelent meg. V. ö. Memorials of Th. H. collected, arranged and edited by his daughter (2 köt., London 1860).
4. H. Tamás, ifjabb, H. Tamás humorista fia, iró (Tom H. név alatt ismeretes), szül. Wansteadban (Essex) 1835 jan. 19., megh. Londonban 1874 nov. 20. Művei: Pen and pencil pictures (1853); Captain Master's children (3 köt., 1865); Vere Vereker's vengeance (1865); A golden heart (regény, 3 köt., 1867); The lost link (regény, 3 köt., 1867); Monex's worth (regény, 3 köt., 1870); Love and valour (3 köt., 1871) stb. Favourite poems-jeit H. életrajzával ellátva nővére adta ki (Boston, Massachusetts, 1877).
5. H. Robin, l. Robin Hood.
Péter Corneliszoon, holland történetiró és költő, szül. Amsterdamban 1581 márc. 16., megh. Hágában 1647 máj. 11. Sokat foglalkozott a klasszikusokkal és több izben tett tanulmányutakat Olaszországban. A történetirásban Tacitus volt a mintaképe, akit hollandra is lefordított (kiadta Brandt 1684); egyéb művei: Het leven van Koning Hendrik IV. (Amsterdam 1626-1652); Nederlandsche historien (2 köt., u. o. 1642-1654; ujabban 5 köt., Gröningen 1843-48), mely legbecsesebb munkája s 1556-1587. terjed. Mint költő leginkább a szerelmi lira terén tünt ki. Költeményei és mintaszerü levelei több izben jelentek meg (Amsterdam). Drámái közül nevezetesebbek: Baeto és Gheraert van Velzen c. tragédiái és Warenar c. vigjátéka, továbbá Granida c. pásztor-darabja (Zwolle 1890). V. ö. M. de Vries, P. C. Hooft a De Gids-ban (1843).
Péter de, németalföldi festő, l. Hooch.
(ejtsd: hochlede), falu Ny.-Flandria belga tartományban, az Xpernből Brüggébe vezető uton, 5 km.-nyire Roulerstől, 4600 lak., olajsajtolókkal. 1794 jun. 13. Moreau francia vezér itt legyőzte Clerfayt osztrák csapatait.
l. Hugli.
(ejtsd: hohsztráten), község Anvers belga tartományban, 16 km.-nyire Turnhouttól, a Mark partján, a Campine sikságon, 2244 lak., vászonszövéssel és nagy fakereskedéssel. 1532 után grófságra és későbben a Salm-hercegek javára hercegségre emeltetett.