az ácsmunkában a gerendák összetoldásánál fordul elő, ha azok egy ferdelappal és a lapon egy horoggal lesznek összekötve. Inkább ferde lapolásnak, ferde rálapolásnak hivják. L. Lapolás és Rálapolás.
oly szeg, melynek végén horog v. gyürü van, ugy hogy abba más tárgyat befüzni, vagy arra akasztani lehessen. Legközönségesebb alkalmazása a fogasoknál van, ahol egyes tárgyak (ruha, mészárosoknál a hús) felakasztására szolgál.
gambirfa (növ., Nauclea L.), a ragadványfélék kinafanemüinek génusza, 32 fajjal Ázsia tropikus részein és Oceániában. A N. Gambir Hunt. v. Uncaria G. Roxb. K.-India iszalagcserjéje. Levelének és fiatal ágának kifőzéséből gambir nevü kivonat (gummi gambir v. gambirkatechu) lesz s a kereskedésben köbös darabjai ismeretesek. Alkotórésze a catechni vagyis fehér kristályos csersav, melyet az Acacia catechu és Areca catechu termékénél jobbnak mondanak s az iparban a festők és mint összehuzó szert az orvosok is használják. A N. grandiflora DC. jávai fát galeh v. ati néven értékesítik.
1. járás Poltava kormányzóság középső részében. Földje fekete s nagyon termékeny, de nincsenek erdei. Területe 3310,6 km2; 154 881 lak., kik földmiveléssel foglalkoznak. - 2. H., város H. járásban, 106 km.-nyire NyÉNy-ra, (1886) 5862 lak. Van postája, távirója, 6 temploma, progimnáziuma lányok számára.
(lat. horologium), az órákat mutató minden készülék, tehát óra; innen horologiográfia az órák - kiválóan vizi, homoki és napórák - készítésének és elhelyezésének ismerete. - H. még a görög kat. liturgiában egy az óránkénti imákat tartalmazó könyv.
(gör.), a görög egyházban azon templomi könyv, melyben az összes napi isteni-tiszteletek módja van előirva, az állandó imákkal együtt. Naptár is van benne.
vagy Haram vára, a Névtelen szerint (44. fej.) Glad marosi vezér földjének déli határán, alkalmasint Ó-Palánka helyén feküdt. Ott az ugynevezett Kordon-épülettel szemközt levő szigetet most is gradnak (várnak) nevezik. Mások inkább az Ó- és Uj-Palánka közt levő Karaula-magaslaton keresik. Első okleveles nyoma 1239 máj. 18-ról van, midőn IV. Béla ott tartózkodott. 1364-ben Lőrinc, Domokos fia a H.-i várnagy és krassói főispán. Még tekintélyes hely a XV. sz.-ban; Zsigmond király és császár 1428 márc. 28. itt töltötte virágvasárnapját; 1447. Brankovics György szerb despota a török császár nevében a magyarokkal 7 évre békére lépvén, kikötötte, hogy a török kereskedők H. piacára is eljárhassanak. 1483. külön bánja volt Dóczy Imre személyében. A magyar H.-mal átellenben levő szerb H. 1519. már a szultán birtoka volt. A hely népes lévén, magából rajokat is bocsátott ki; igy a XV. sz. közepén haramiák szállták meg a csongrádvármegyei Alpárt s utóbb Tenyőt is. H. mint vármegye is szerepelt s követei még 1499. is megjelentek a rákosi országgyülésen; de bizonyos összefüggésben állt Krassó vármegyével, mely p. 1355. gyülését is itt tartotta. Jellemző, hogy H. a XIV. században a krassói főesperességhez tartozott, holott a vármegyék rendesen külön főesperességet képeztek. Bárány Ágostontól megirt története nem maradt reánk. Első történetirója Festhy Frigyes (Horom vármegye. Századok 1874 és Eltünt vármegyék. I.).
(gör.) a. m. óra, mérő óra.
vagy falc, deszkák szádalásánál (l. o.) az egymással összekötendő deszkák közül az egyiknek - rendesen négyszögü - bevágása, melybe a másik deszkának eresztéke pontosan beleillik.
l. Gyaluk.