1. az Oltba ömlő Szeben (Cibin) folyó baloldali mellékvize, ered Nagy-Küküllő vármegyében Báránykut környékén, a Pásztorkürt, Sánc és Lempes hegyeken fakadó csermelyekből s meglehetős tágas völgyben eleintén Ény-, majd Dny-felé folyik, Bendorfon felül Szeben vármegye földjére lép át s Ujegyház, Hortobágyfalva és Hermány érintésével Moh és Vestény közt a nála rövidebb Szeben folyóba ömlik. Hossza mintegy 80 km. - 2. H., a Berettyó jobboldali mellékvize, ered Hajdu és Szatmár vármegyék határán, Hajdu-Nánástól Dny-ra, az ott gyülemlő belvizekből több csermellyel egyesülve, nagy kanyarodásokkal DDNy-fel folyik, Nádudvaron alól balfelől felveszi a Kősülyért s egy darabig a határt képezve Jász-Nagykun-Szolnok vmegye felé (ez a része csatornázva van), Karcagtól DK-re a Berettyóba ömlik. Hossza mintegy 80 km. Mellékei részben mocsarasak. - 3. H., puszta (l. a mellékelt térképet), Debrecen városának tulajdona s állattenyésztésének súlypontja. A puszta a H.-viz mindkét partján terül el s egész kiterjedése 27 000 ha., miből tulnyomólag szikes talajánál fogva 24 000 ha.-t legelőnek használnak ősidők óta. A H. tavasszal kitünően tápláló mező, de nyáron a nagy hőség és szárazság folytán rendesen annyira kiszárad, hogy a marha alig tud rajta megélni. A H.-on még föntartotta magát őseredeti valóságában a ménes- és gulyagazdálkodás. Rajta jelenleg (1894) 83 813 gazdasághoz való háziállattal legel, u. m. 14 328 drb szarvasmarha, 5337 ló, 4629 sertés, 3890 magyar juh és 57 629 birka. A legelőterületek elkülönítve nincsenek, hanem a ménesek, gulyák és nyájak legelőterülete a folyópartok és égtájak szerint, de csak szemmérték szerint, van kijelölve. A marhára nézve egyébiránt nem jó, hogy árnyékot adó fa és védelmet nyujtó épület alig van a pusztán. Régi költészetéből a H. már sokat veszített; ma már vasut is hasítja Debrecentől Csege felé. A H.-ot már a XIII. és XIV. sz.-ban legelőnek használták, amidőn az ohati és zámi apátságok elpusztultak s az egész H. Debrecen város birtokába került. E nagy legelőre nézve nagy csapást képezett a századunk derekán bekövetkezett Tisza-szabályozás, mert azóta nem öntözi meg tavaszonkint a Tisza árja s igy esőtlen nyáron a H.-on nagy szárazság áll be, mely Debrecen virágzó állattenyésztését veszélyezteti. Debrecen városa már 1845., Széchenyi István buzdító leveleire, sürgette a H. folyónak öntöző-csatornává való alakítását. Az 1863-ik évi nagy szárazság után küldöttséggel és feliratban kérte Debrecen, a Hajduság és Nagykunság, hogy a felső Tiszától a Kőrösig hajózható és öntöző-csatorna építtessék. Az előmunkálatok meg is indultak, de a terv nem valósult meg. Csak 1894. indult meg ujabb mozgalom, mely az alsó-szabolcsi tiszai társulat körében, az ez által tervezett belvizszabályozással együtt igyekszik a H. öntözésének kérdését megoldani.
[ÁBRA] Hortobágy
Működése Hajdu, Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyékre terjed ki. Célja ama csapadékvizek levezetése, melyek a Sárréten és a régi Berettyó-folyás mellett fekvő más mélyebb helyeken, meg a Kunlaposon megfeneklenek; mely laposokban nem csupán a közelfekvő vidék csapadékvizei gyülnek össze, hanem a Hortobágy és Kősely ereken át messzefekvő vidékekről is oda vonulnak. Az érdekeltek már 1875 óta folyton törekedtek a társulat megalakításán, de ez csak 1878. sikerült; azonban megalakulása után is még ujra három év telt el, mig végre 1881 dec. havában a tervbe vett munkálatok egy csekély részének kiépítését megkezdette. Egy 8 km. hosszu csatorna volt ez a régi Berettyó medrében a Mezőtur város fölött levő vasuti hidtól a Hármas Kőrös jobboldali töltésvonaláig, mely csatorna a két oldalán emelt töltésekkel mintegy 800 000 m3 föld mozgósítását igényelte s befejezéséig csaknem kerek egy millió forintjába került a társulatnak és igy (hosszát tekintve) ez Magyarország legdrágább csatornája, még ha a hajózó csatornákat is beleszámítjuk. Ugy a csatorna, mint oldaltöltései jelenleg (1894) 9/10-ed részben már készek. 1 950 000 frt.
az erdélyi felföld egyik kisebb hegylánca, mely Szeben és Nagy-Küküllő vármegyében, az Olt és Hortobágy folyók közt ÉK-ről Dny-ra huzódik 90 km. hosszuságban s K-i részében 20-25, Ny-i részében 5-10 km. szélességben. A hegysor a középhegység magasságán nem emelkedik tul s legnagyobb magassága 736 m. Számos völgy szeldeli a hegységet, melyek a közlekedést minden irányban megkönnyítik. A H. belsejében számos község fekszik.
(gör.-lat.) a. m. kertismerő; hortologia, a kertészet tudománya.
több város Angliában; a legjelentékenyebb York grófságban, a West-Ridingben, 3 km.-nyire Bradfordtól, (1891) 48 770 lak. több helységben, gyapju- és pamutiparral.
József, kat. iró szül. Székesfehérvárt 1848 márc. 5. Elemi iskoláit és a gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Győrött és Budapesten végezte. Elnyerve a doktori cimet, jogtanári pályára készült, de azután az ügyvédségre adta magát s mint ilyen Székesfehérvárt, később Budapesten működött. 1890 óta a Magyar Állam főszerkesztője. 1892. a galánthai kerület képviselőjévé választotta. A képviselőházban pártonkivüli ellenzéki állást foglal el.
l. Hort.
(lat.) a. m. kert, H. siccus a. m. száraz kert vagyis herbarium, l. Növénygyüjtemény.
(lat.) a. m. a gyönyörök kertje, ezt a nevet viseli a Herrad v. Landsbergtől, a hohenburgi v. szt.-odilieni elzászi kolostor főnöknőjétől irt mű, mely arra volt szánva, hogy az apácák belőle a fiatalságot oktassák. A könyv a bibliai történet keretében, rövid foglalatban minden tudnivaló dolgot felölel. Kiadta Engelhardt Ker. Móric (Stuttgart és Tübinga 1818). A könyv kézirata, mely a XVI. sz.-ig a kolostorban volt, később a strassburgi könyvtárba került s 1870. Strassburg ostroma alkalmával elégett. V. ö. Straub, Photolith. d. Kopien (1879).
azon zaj, mely alvásközben keletkezik, amidőn a nyitott szájon és lelepított nyelv mellett átsurranó levegő az ellazult inyvitorlát rezgő mozgásba hozza. Nem ritkán azonban gyengébb H. csukott száj mellett is létrejöhet a petyhüdt inyvitorlának rezgése által. Ha tehát H.-ról van szó, az korántsem jelenti a nyitott szájjal való alvást. És bár a H. magában véve kóros állapotra nem vall, az oly bajoknál, melyek az inyvitorla hüdését okozzák, kórjelző értékkel birhat. Különben a H. megnagyobbodott manduláknál is gyakori jelenség.