(növ.), l. Gyöngyköles.
Farkas, ref. iró és lelkész, szül. Kótajban 1813 okt. 31., megh. Gyerő-Monostoron 1872 okt. 22. Tanult Zilahon, Kolozsvárt, hol az előljáróság kontrának marasztotta meg. Ez időben jelent meg több költeménye a Bajza-féle almanachban. A gyerő-monostori ref. egyházközség 1840. választotta meg papjának. E havasok oláhlakta vidékén ugyis mint pap, ugyis mint tanító sok szolgálatot tett a magyarság ügyének. Az ötvenes években jelent meg egy kötet költeménye, melyet a kritika is elismeréssel fogadott. Egyházi téren kifejtett érdemeiért egyházmegyéje a főjegyzői diszes tollal tisztelte meg. E réven lett tagja az erdélyi ev. ref. egyházkerület törvényhozó testületének, a zsinatnak. Ugyanaz időben irta három izben pályadijat nyert népdalait és szintén pályadijat nyert balladáit. - Fia, H. Béla, iró, szül. Gyerő-Monostoron 1846 jun. 1. Tanulmányait a kolozsvári kollégiumban kezdette s a budapesti egyetemen végezte. Két kötet irodalmi műve jelent meg: A nagy napok és Ilonka könyve. Irt számos tárcát s néhány szindarabot. Tagja az erdélyi irodalmi társaságnak, melynek egyik szervezője volt. Ref. egyházmegyei gondnok, Kolozsvármegye árvaszékének elnöke. - H. Farkas leánya H. Etelka, l. Gyarmathy Zsigáné.
(ásv.), l. Habkő.
l. Cserzővargaság.
25-30 cm. átmérőjü könnyü faabroncsok (l. az 1. ábrát), melyek belseje erős zsinórból kötött hálóval van kitöltve; célja a talp felületét megnagyobbítani s tulmagas hónál a mély besüppedést megakadályozni. Az erdei munkások a H.-kat főképen a fának kézi szánon való közelítésénél a hónak letaposására és simább pálya előállítására használják. A munkás a zsinórhálóra lép és a H.-t erős zsinórral a lábához köti. A 2. ábra tisztán fából szerkesztett H.-t mutat. A láb a széles keresztléceken áll s itt is zsinórral a sarokhoz van kötve. Hazánk némely vidékén a H.-kat még hárskéregből is készítik.
[ÁBRA] 1. ábra.
[ÁBRA] 2. ábra.
kisközség Hunyad vármegye hunyadi j.-ban, (1891) 444 oláh és magyar lakossal. Ezen ős magyar és nemes községet a mult században az első határőrezred kötelékébe sorozták s ennek folytán H. nagyrészt eloláhosodott. V. ö. Sólyom Fekete Ferenc, Egy őstelep Hunyadmegyében (Hunyadmegyei tört. és rég. társ. V. évkönyve).
l. Hózseás.
Tivadar, német festő, szül. Brandenburgban 1807 szept. 24., megh. Berlinben 1875 okt. 15. Eleinte litográfus volt, majd Cornelius és Schadow vezetése alatt a festészetre adta magát. Első sorban a berlini nyárspolgárok életét ábrázolta szelid humorral és művei, ha a művészetileg nem is nagyon becsesek, művelődéstörténeti értéküek. Legismeretesebbek: Vasárnapi lovasok; A tekézés; A táncoló rehbergiek; Rehbergiek népgyülése; A homokfuvaros; Krumpli héjában; Légyott falun; Libapásztor leány; Országos vásár; Sörözők; Hatvanhat; Vándorló muzsikusok.
vagy Osius, cordovai püspök Spanyolországban, a korabeli keresztény világ egyik legnagyobb tekintélyü férfia, született 260 körül Cordovában. A Maximian által támasztott keresztényüldözés alkalmával csak annak 303-ban történt bukása után menekült meg a vértanu-haláltól. Nagy Constantin és Sylvester pápa megbizásából Alexandriában 324. zsinatot tartott, hogy a husvét megtartásának ideje körül felmerült vitákat elsimítsa s az ariani tant kárhoztassa. A niceai (325) zsinat megtartását ő hozta javaslatba. Az erőszakos és arian érzelmü Constans császár H.-t hithűsége miatt Sirmiumba számüzte. Itt a méltatlan bánásmód annyira megtörte a 100 éves aggastyán erejét, hogy aláirta a 2-ik sirmiumi arianus szellemü hitvallás formáját. Azonban halála előtt 358 körül visszavonta az aláirást.
Szaniszló, bibornok, hittudós, szül. Krakóban 1504 ápr. 8., megh. Capranicában, Róma mellett 1579. Tanult Krakóban, Padovában és Bolognában. II. Zsigmond kinevezte chulmi püspökké; követségbe küldötte III. Gyula pápához, V. Károlyhoz és I. Ferdinándhoz, majd 1551. az ermelandi püspökség kormányzásával bizatott meg; IV. Pius 1559. Bécsbe küldötte, hogy mint apostoli követ I. Ferdinánddal tanácskozzék a tridenti zsinat ujból való megnyitása végett. Sikeres eljárásáért megkapta a bibornoki kalapot. Tevékeny részt vett a tridenti zsinaton, Lengyelországban meghonosította a jezsuitákat s rokonszenvvel kisérte Báthory István legyen királlyá történt megválasztatását. XIII. Gergely nagypenitenciáriussá nevezte ki. Becses hittudományi munkáit hét nyelvre fordították le (megjelent Párisban 1562., Antwerpenben 1571. s Kölnben 1584). Confessio cath. fidei Christianć (Krakó 1553). V. ö. Vita D. Stan. Hossi, auctore Rescio (Róma 1587); Életrajza Eichhorntól (Mainz 1855).