(ejtsd: haurd), több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Indianában (825 km2, 26 186 lak., Kokomo székh.), Jowában (1240 km2, 11 182 lak., Gresco székh.), Marylandben (725 km2, 16 269 lak., Ellicot City székh.) és Misszuriban (1120 km2, 17 371 l., Fayette székh.).
régi angol nemes család, melynek nemzedékrendjét I. Eduárd koráig lehet felvezetni. H. Vilmos sir, főbiró volt 1297-1308-ban, unokája pedig III. Eduárd alatt tengernagy. III. Rikárd H. Jánost Norfolk herceggé emelte (l. Norfolk). Ennek fia H. Tamás, mint Suffolk herceg ismeretes. Ugyane családból származott H. Katalin, VIII. Henrik ötödik neje (1540-42), akit a király házasságtörés büne miatt lefejeztetett. Az Erzsébet által fölségsértés miatt lefejeztetett H. hercegnek fia, H. Vilmos, visszakapta 1693. a családi birtokokat és rangját, ennek unokája pedig, amannak dédunokája, H. Károly, 1661. a Carlisle (l. o.) grófok családjának lett törzsatyjává.
1. Henrik, angol festő, szül. Londonban 1769 jan. 31., megh. Oxfordban 1847 okt. 5. Rómában különösen Flaxman hatása alatt képezte ki magát festővé. 1796. visszatért Angolországba, 1808. a londoni művészeti akadémia tagja, utóbb titkára és tanára lett. Az idealista irány hive volt; festményei, mint: Kain halála; Hero és Leander; Lear és Cordelia; A Hórák; A lantos nő; Venus születése, keresetlen szép formáik által tünnek ki. A festészetről tartott előadásait fia, H. Frank adta ki (London 1848, 2 köt.).
2. H. János, angol filantrop, szül. Hackneyben, London közelében 1726 (valószinüleg szept. 2.), megh. Chersonban 1790 jan. 20. Eleinte kereskedő volt, később birósági hivatalnok lett, s mint ilyennek alkalma nyilt a börtönüggyel megismerkedni. Aztán Anglia számos börtönét tekintette meg s az azokban uralkodó borzasztó állapotokra: State of the prisons in England and Wales (1777 és máskor) c. művében mutatott rá. 1775 óta utazott Hollandiában, Németországban, Amerikában és megszemlélte a kórházakat is (Account of the principal lazarettos in Europe, London 1789). A londoni Pál-templomban szobrot emeltek neki. Róla nevezték el a máig is fennálló Howard Association-t, mely a börtönök javítását és a halálbüntetés eltörlését tüzte ki feladatául. V. ö. Field, Correspondence of H. (u. o. 1855); Stoughton, H. the philantropist and this friends (u. o. 1884).
3. H. Franciska, l. Somerset.
oly meteorit, melynek elegyrésze augit, bronzit, anortit és ólom, igen laza alapanyagban. Ilyen az 1803. Bajorországban St. Nikolausban (Altötting mellett) esett meteorit.
(ejtsd: hau), l. Illés, amerikai iparos, a varrógép egyik feltalálója, szül. Spencerben (Massachusetts) 1819 jul. 10., megh. Brooklynban 1867 ot. 3. Első varrógépét 1845. készítette s 1846. szabadalmat nyert rá. Két hónapi Angliában tartózkodása után, ahol testvére H. Amasa a gép szabadalmát eladta, 1850. visszatért Amerikába s találmányának számos utánzója s igy Singer ellen is pört kellett indítania. Jogait aztán elismerték s 1862. varrógép-gyárat alapított, mely gyorsan felvirágozván, H.-t vagyonos emberré tette.
2. H. Julia Ward, amerikai irónő, a nők emancipációjának vezérlője Amerikában, szül. New-Yorkban 1819 máj. 7. Ward bankár leánya, 1843. H. Sámuel G. filantrophoz ment nőül. Költeményei: Passion flowers (1854); Nords for the hour (1856); Later lyrics (1866) cimü kötetekben jelentek meg. Leghiresebb köztük a The battle hymn of the republic cimü. Drámái közül megemlítjük The worlds own (1857); Hippolytos (1858). Krétai utazásairól Frome the oak to the olive cimü könyvében irt.
3. H. Vilmos, lord, szül. 1729 aug. 10., megh. 1814 jul. 14. Mint katona a hétéves háboruban tünt ki először, melynek folyamában ezredesi rangra emelkedett. 1775. tábornokká neveztetvén ki, É.-Amerikában kapott parancsnokságot. Több ütközetben, igy Long Islandon, Brandywine Creeknél és Cornwallisnél győzött az amerikai hadseregen, de Washingtonnal szemben még sem boldogult és elvégül az angol kormány visszahivta. Mint Plymouth kormányzója halt meg.
l. Fahid.
(ejtsd: hauell), county Misszuri É.-amerikai államban 2370 km2 területtel, 18 618 lak., West Plains székhellyel.
(ejtsd: hauelsz) Vilmos Dean, amerikai novellista, született Martins Fennyben (Ohio) 1837 márc. 1-én. Irodalmi pályáját mint a Cincinnati Gazette szerkesztője kezdte s 1861-65 amerikai konzul volt Velencében. 1871-81 az Atlantic Monthly főszerkesztője volt és 1885 óta a Harpers Magazine c. lap kritikusa. H. költeményeiben és prózai irásaiban egyaránt magvas humor csillámlik. Főművei: Life of Abraham Lincoln (1860); Venetian life (London és New-York 1866); Italian journeys (1867); Suburban sketches (1868); No love lost (költemény, 1868); Their wedding journey (Boston 1871); A chance acquintance (1873); A foregone conclusion (1874); Out of the question (Boston 1876); Life of Rutherford B. Hayes (New-York 1876); A counterfeit presentment (1877); Choice biographies (1877-78, 8 köt.); The lady of the arrowstook (1878); The undiscovere country (1880); A fearful responsibility and other tales (1882); Dr. Breene's practice (1883); A modern instance (1883); A Woman's reason (1884); Three villages (1885); The rise of Silar Lapham (1885); Tuscan cities (1885); Indian Summer (1886); A little girl among the old masters (1886); The ministers's charge (1886); Modern Italian poets (1887); April hopes (New-York 1887); Annie Kilburn (1888); A hazard of new fortunes (1884); The shadow of a dream (1889). Irt vigjátékokat is: A sea change; The sleeping-car and other farces; The mouse-trap and other farces.
(ejtsd: hóit) Vilmos, angol iró, szül. Heanorban (Derbyshire) 1795., megh. Rómában 1879 március 3. Eleinte gyógyszertáros volt Nottinghamben, aztán sokat utazott, főkép Németországban, végül pedig a spiritizmus karjaiba dobta magát. Irt novellákat, művelődéstörténelem és archeologiai munkákat, regényt. Művei: The book of the seasons (1831); Popular history of priestcraft (1833); Tales of Pantika (1835); Rural life in England (1836); Colonization and christianity (1838); The boy's country book (1839); Visits to remarkable places etc. (1840, 1842, 1856); The student life of Germany (1841); The rural and domestic life of Germany (1842); German experiences (1844); The aristocracy of England (1846); Homes and haunts of the British poets (1847); The hall and the Hamlet (1847); Madam Dorington of the Dene (1851); A boy's adventures in the wilds of Australia (1854, s azóta több izben); Land, labour and gold, or two years in Victoria (1855); Tallangetta, the squatter's home (1857); Illustrated history of England (1861, 6 köt.); The history of the supernatural in all ages and nations (1863); Discovery in Australia, Tasmania and New Zealand (1865); The mad-war-planet, and other poems (1871), stb. - Neje: H. Mária, leánynevén Botham, angol irónő, szül. 1799., megh. Rómában 1888 jan. 30. H.-hez 1825. ment nőül. Vele együtt irta The forest ministrel (1823); The desolation of Eyam, stb. költeményeket. Egyedül maga is számos költeményt, elbeszélést, ifjusági iratot irt s több munkát fordított.
(ásv.), szilikoborokalcit, vagyis kovasavas mésznek vegyülete savanyu bórsavas mésszel; fehér, tömött.