(ejtsd: hauri) v. Haora, l. járás Bardvan indobrit kerületben, Bengáliában. Ter. 1233 km2, 635 388 lak., kik közül 132 118 mohammedán, 2051 pedig keresztény vallásu. - 2. H., a hasonnevü járás fővárosa, Szalkhia, Szibpur és Ramkrisnapur előhelyekkel, 105 628 lak., kik közül 81 218 hindu és 21 749 mohammedán. A K.-indiai vasut főállomása s Kalkuttával szemben fekszik. Hires növénytani kertjéről.
egyike az Orkney-szigeteknek (l. o.) 21 km. hosszu, 11 km. széles; legnagyobb magaslata a Ward Hill (474 m.), 1390 lak.
1. egykori grófság Hannovera porosz kerületben, 2725 km2 területtel, mintegy 125 000 lak. Belőle alakították H., Nienburg és Diepholz járásokat. 1582. a H.-i grófok kihaltával Braunschweig birtokába jutott. - 2. H., az ugyanily nevü járás székhelye a Weser és vasut mellett (1890) 2126 lak., dohány-, mustár- és ecetgyárral.
R. Brown (növ., porcellánvirág), az asklepiadaceák heverő, kuszó v. felfutó cserjéje, 50 fajjal Ázsia tropikus és keleti részén, a maláj szigeteken s Ausztrália meleg vidékén. Levele átellenes, örökzöld, húsos v. bőrnemü. Virágzata ernyős, virága mintha viaszból lenne, azért némelyek viaszkvirágnak, bőven fejtett mézéről pedig mézvirágnak is hivják. A H. carnosa R. Br. hazája Khina és K.-India, levele nagyon vastag, tojásdad, virága halavány pirosas, a szine bársonynemü molyhos, nagyon jóillatu. Gyakori szalonvirág és kerti iszalag. Virágjából méz csepeg. A H. virdiflora R. Br. keletindiai, hársszövete fonószövő anyag.
János Gottfried, német katonai iró, szül. Drezdában 1767 máj. 9., megh. Halleban 1848 márc. 7. Előbb a szász tüzérségnél szolgált, hol őrnagyságig vitte; 1814. porosz szolgálatba lépett ezredesi ranggal s a berlini hadi iskola tanárául neveztetett ki. Az 1815-iki háboruban kitünt s 1818. mint vezérőrnagy a pommerániai és porosz erődök inspektora lett. Művei közül említendők: Geschichte der Kriegskunst seit Erfindung des Pulvers (Göttinga 3 köt., 1798-1801); Wörterbuch der Kriegsbaukunst (Berlin 1815-17, 3 köt.); Literatur der Kriegswissenschaft und Kriegsgeschichte (u. o. 1831-40 stb.).
az ugyanily nevü járás székhelye Liegnitz porosz kerületben a Fekete-Elster és vasut mellett, (1890) 4016 lak., sörgyárral, gőzmalommal; a szász választók egykori vadászkastélyával, amely most hivatali helyiség.
Nether- (ejtsd: hajlend), város York angol grófságban, West-Ridingben, 7 km.-nyire Barnsleytől, vasut mellett (1891) 11 006 lak., szénbányával, téglagyártással.
Károly György Henrik gróf, porosz államférfiu, szül. Poplozban 1739 aug. 20., megh. Dyhernfurtban (Boroszlónál) 1807 okt. 26. O. m. Frankfurtban végezvén az egyetemet, előbb a katonai, majd a közigazgatási pályán szolgálta Poroszországot és II. Nagy Frigyes megelégedésére valósította meg a jobbágyok sorsának javulására irányuló reformokat, amint Sziéziának földmivelését és iparát is előmozdította. II. Frigyes Vilmos 1786. grófi rangra emelte és nemsokára Déli Poroszország élére állította, melynek pénzügyi helyzetére azonban tulságos engedékenysége káros befolyással volt, amiért is a király 1798-ban visszahivta. 1807. H. nyugalomba vonult. Benne kihalt a régi H. grófok nemzedéke; a jelenleg Poroszországban virágzó H.-család Mecklenburgból ered és 1809. nyerte el a grófi rangot.
1. László gróf, osztrák-magyar diplomata, szül. Mauerben (Bécs mellett) 1834 aug. 25. mint H. Ernő fia. A diplomáciai pályára lépett és több udvarnál, utoljára pedig a francia köztársaságnál képviselte monarkiánkat; erről az állásról azonban 1894 nov. visszahivták. Titkos tanácsos és cs. és kir. kamarás. - 2. H. Ernő gróf, az előbbinek rokona (szül. Bécsben 1856), ujabban a Szomali földön utazott és munkát is irt Afrikának e vidékéről (Zu den Auliham, Bécs 1895).
a neve azon javak összességének, amelyek a termelési tényezők együttes v. különvált működése folytán egy bizonyos termelési rendszer keretében létrejöttek. A H. tulajdonképen társfogalom, amellyel mindig össze van kapcsolódva az illető termelő vállalat képzete, amely t. i. a szóban forgó H.-javait előállította. Ugy hogy tulajdonképen mindig csak bizonyos gazdasági tényezők H.-áról kell beszélnünk, mert ez a forgalom a termelés forrására vonatkozik. Valamely vállalat keretében előállított javak összessége adja az illető vállalat nyers H.-át, amelyből ugy kapjuk meg a tiszta H.-ot, ha abból az előállítási költségek összegét levonjuk. A tiszta H. tehát mindig értékszaporulatot jelent, mig ellenben a nyers H. esetleg a termelési költségek értékén alul maradhat, amikor a termelésre alkalmazott javak apadását idézi elő. (L. Jövedelem.).