(ném. Zuschuss). A könyvnyomdászok H.-nak nevezik a nyomásnál a példányszámon felül való ivtöbbletet, amelyet a végből adnak, hogy a nyomás közben selejtessé váló ivek pótoltassanak. Ezrenkint rendesen 10-15 a H.
(növ.), l. Fájvirág.
l. Adnatus.
a magyar btkv (78. §) szerint a fel- és lemenő ágbeli rokonok és sógorok, a testvérek, unokatestvérek s ezeknél még közelebbi rokonok, az örökbefogadó és tápszülők, az örökbe fogadott és tápgyermekek, a házastársak és jegyesek, testvérek házastársai és a házastársak testvérei. A H. fogalma több tekintetben bir büntetőjogi jelentőséggel, p. a beszámítást kizáró fenyegetés, végszükség esetében stb.
Tapintási érzésünkkel a különböző testeken bizonyos sajátságot veszünk észre, melyet ugy fejezünk ki, hogy az illető test hideg, langyos, meleg v. forró s azt szoktuk mondani, hogy eme kifejezések a testek hőállapotát jellemzik. Ily módon azonban a testek hőállapota csak igen durván s bizonytalanul jellemezhető. A tapasztalás azt mutatja, hogy a testek hőállapotával azoknak egyéb sajátságai is változnak, p. a térfogatuk. Eme körülmény a hőállapotnak pontosabb jellemzésére felhasználható. Valamely A tsttel ugyanis ugy jellemezhetjük egy másik B test hőállapotát, hogy A-t lehetőleg benső érintkezésbe hozzuk B-vel; az A test csakhamar felvesz bizonyos térfogatot; az A térfogatát jellemző számmal jellemezhetjük B-nek hőállapotát, ezen számnak neve hőmérséklet (temperatura), az A test neve hőmérő. Eme módszerrel könnyen meggyőződhetünk, hogy az olvadó jégnek s a normal légnyomásnál forró vizgőznek hőmérséklete állandó. Tudományos vizsgálatoknál a hőmérő anyagául állandó nyomás alatt levő levegőt választanak. Ha v0 és vf bizonyos állandó nyomásu levegőtömeg térfogata az olvadó jég illetőleg forró vizgőzben, vb pedig térfogata akkor, mikor a B testtel lehető belső érintkezésben van, akkor a Celsius-féle skálában A B test hőmérsékletét azon számmal jellemezzük, mely megmondja, hogy vb-v0 hányszorosa vb-v0 század részének, tehát a hőmérséklet [ÁBRA] ezen skálában tehát az olvadó jég hőmérséklete 0°, a forró vizgőzé pedig 100°. Más anyagot választva a hőmérő anyagául, természetesen más skálát nyerünk s a hőtannak egyik feladata már most abban áll, hogy a különböző anyagokra alapított hőmérsékleti skálákat egymással összehasonlítsa, vagyis megállapítsa, hogy a különböző anyagok térfogata hogyan változik az előbb definiált, a levegőre alapított hőmérséklettel. Szilárd és cseppfolyós testekre eme vizsgálatokból általános törvényszerüség ki nem derült; nem ugy a gázokra (l. o.). A gázokra talált törvény különösen egyszerü alakot nyer, ha a hőmérsékletet 273 Celsius-foknál az olvadó jég mérséklete alatt kezdjük számítani. Az így számított mérsékletet abszolut hőmérséknek nevezzük. A hőtannak feladata továbbá abban áll, hogy keresse mindama változásokat, melyek a testek hőmérsékletváltozásával együtt fellépnek v. felléphetnek s a hőmérséklet változással való összefüggésüket kiderítse; ezzel foglalkozik a kalorimetria. Igy p. az A test lehülésével együtt járhat egy B test melegedése, p. 100° vasdarabot 10°-u vizbe téve, a vas lehül, a viz pedig felmelegszik. Hogy eme jelenségeket quantitative összehasonlíthassa a hőtan, egy meghatározott testnek bizonyos melegedését egységül választja. Emez egységül választott jelenség: 1 g. 0°-u viznek felmelegedése. 1°-kal neve grammkaloria s azt szokták mondani, hogy mialatt 1 gramm viz hőmérséklete 1°-kal emelkedett, hőmennyisége 1 grammkaloriával nagyobbodott, vagy mialatt 1 g. viz hőmérséklete 1°-ról 0°-ra szállt, hőmennyisége 1 g.-kaloriával kisebbedett. A különböző testeknek együtt fellépő melegedési és lehülési viszonyait a hőtan a fajhő v. hőfoghatóság (l. o.) fogalmával irja le. Hőmérsékletváltozással járhat halmazállapot-változás s viszont, s pedig olvadás vagy fagyás, gőzölgés vagy lecsapódás; eme jelenségek leirására a hőtan bevezette az olvadási hő és párolgási v. gőzölgési hő fogalmát. Hőmérsékletváltozással járhatnak kémiai változások s viszont; eme jelenségekkel a termokémia foglalkozik. Hőmérsékletváltozásokat elektromos változások kisérhetnek, amint azt a hőelektromos jelenségek mutatják; viszont elektromos változásokkal hőváltozások járnak; az elektromos áram a vezetőt felmelegíti; különnemü fémek érintkező felületén esetleg lehütést létesíthet (Pellier-féle jelenség). Eme jelenségek rendesen az elektromosság tanában szoktak tárgyaltatni. Az A test melegedésével és lehülésével mint együtt járó jelenségekkel vagy ugy foglalkozhatunk, hogy keressük azt a hőmérsékletet, melynél a két test hőegyensúlyban van, azaz hőmérsékletük egyforma, amint azt a kalorimetria teszi; vagy kereshetjük, hogy két különböző hőmérséletü test egymással érintkezve, miképen változik ez időben a hőmérséklet a két test különböző pontjain, mig a hőegyensúly beáll. Utóbbi feladattal a hővezetés tana foglalkozik, melynek megalapítója Fourier.
l. Diatermán.
az ugyanily nevü járás székhelye Wiesbaden porosz kerületben, 9 km.-nyire M. m. Frankfurttól, a Nidda és Majna összefolyásánál, vasut mellett, (1890) 8455 lak., igen jelentékeny festékgyártással (2500 munkás), szivar-, viaszkos vászon-, butorkészítéssel, vas- és rézöntéssel, rézárukészítéssel, érdekes, 1090. alapított templommal. A Meister-Lucius-féle gyárban készítik a difteritisz ellen alkalmazott szerumot. 1622. Tilly itt győzte le Braunschweigi Keresztély hadait. A 30 éves háboruban hatszor cserélt urat és erődítményeit a mostanig is fennálló tornyon kivül elvesztette. 1795 okt. 11. Clerfayt itt győzte le a Jourdan vezérelte franciákat.
város a bajorországi Sváb kerületben, a Duna és vasut mellett, (1890) 2321 lak., szép tornyos kastéllyal. 1703 szept. 20-án Villars francia marsal itt a Styrum gróf vezérelte császáriakat meglepte és szétverte. 1704 aug. 13. azonban ugyanitt a franciák szenvedtek súlyos vereséget; szavójai Jenő és Marlborough egyesült hadai a Tallard, Marsin marsallok és Miksa Emánuel bajor választó hadait heves küzdelem után legyőzték. A győzők 12 000, a francia-bajor hadak 28 000 halottat veszítettek. Ez volt XIV. Lajos hadainak első súlyosabb veresége, ami a spanyol örökösödési háborura jelentékeny hatást gyakorolt. Az angolok az ütközetet Blindheim faluról nevezik el.
János Frigyes, svéd festő, született Jönköpingben 1826 aug. 26., megh. Stockholmban 1866 szept. 16. Stockholmban, Münchenben és Párisban tanult. 1865. tanár lett a stockholmi akadémián. Párisban Delacroix műveinek hatása alatt állott és egészen kolorista lett. E tekintetben korszakot alkotott a svéd festészet történetében. Legkitünőbb festményei: Istentisztelet egy lapp kápolnában (1855, lillei muzeum); Lapp kunyhó belseje (1858, stockholmi muzeum). Leghatalmasabb festménye: A stockholmi várkastély égése 1697., befejezetlen maradt (stockholmi muzeum).
Az ember és számos gerinces állat hőmérséklete csaknem mindig magasabb lévén környezetük hőmérsékénél, azok folytonosan meleget veszítenek. Felnőtt ember 24 óra alatt 2300-2800 hőegység meleget veszít, azaz annyi meleget, mely elegendő volna 2300-2800 kilogr. vizet 0 °C.-ról 1 °C.-ra felmelegíteni. E melegnek tetemes része a bőrfelület utján távozik el az ember testéből. A bőr maga ugyan igen rossz hővezető, de a bőr ereiben keringő vér maga viszi a meleget a bőrbe, aonnan az hővezetés, hősugárzás és vizelpárlás utján eltávozik. A testünkkel érintkező levegő az attól felvett meleg folytán felmelegszik, felszáll, mert könnyebb lesz és helyet ad a hidegebb, nehezebb levegőnek, majd az is felmelegszik s helyt ád hidegebb légrétegnek és igy tovább. Minél hidegebb s minél inkább mozgó a levegő, annál több meleget von el testünktől. A hősugárzás is annál nagyobb, minél hidegebbek a testünket környező tárgyak. A hősugárzás sokszor az összes hőveszteség 50 százalékát teheti ki. E hősugárzást akkor érezzük meg leginkább, ha az nagyon fokozódott v. megcsökkent. Igy p. télen, fütetlen szobában, még ha a szoba levegője 16-17 °C.-ra fel is van melegítve, fázunk és megfordítva, oly fütött helyiségben, melynek hőmérséke ugyancsak nem magasabb, de amely emberekkel zsufolásig tele van, akik kölcsönösen korlátozzák egymás hősugárzását, a meleget türhetlen nagynak érezzük. Ilyenkor a test felületén való vizelpárlás fokozódása által segít testünk magán. Az izzadás nagy mértékben indul meg a s veriték elpárlása esetleg igen nagy lehet. 500-1500 gm. viz is párolog el testünk felületéről 24 óra alatt; 1 kg. viz, midőn gőzzé válik, 550 hőegység meleget köt meg, a meleg tehát amit ez uton veszíthetünk, igen tetemes lehet. A bőrön keresztül vezetés, sugárzás és vizelpárlás utján 80 kg. súlyu ember 24 óra alatt mintegy 2221,987 hőegység meleget veszíthet. A tüdőkben a belehelt levegő a test hőmérsékére melegszik fel, vizgőzzel telik meg, minek folytán a tüdők utján veszített meleg is egészen 298,06 hőegységre emelkedhetik. Végre még ételek és italok felmelegítésére is fordítunk meleget, mintegy 70 hőegységet huszonnég óra alatt. Mind e meleget, hogy a szervezet rendes hőmérsékét megtartsa, pótolni kell, l. Hőfejlesztés.