Samu, tót költő, szül. Szielnicen (Liptó) 1820. A papi pályára készült s Prágában és Halleban végezte teologiai tanulmányait. Szülőföldére visszatérve, Hodzával együtt szervezték a tót nemzetiségi mozgalmakat s 1848. a fegyveres beütést is hazánkba, melyben H. is részt vett. A mozgalom elnyomása után a tüzes képzelődésü ifju reményeiben csalódva, elméjében megzavarodott. Irt szenvedélytől lángoló költeményeket, nyelvészeti s bölcselmi értekezéseket, melyek elszórtan jelentek meg.
l. Roswitha.
v. Htg., természetrajzi nevek mellett a Hartig Tivadar nevének rövidítése; szül. Dillenburgban 1805., megh. Braunschweigban 1880., ahol a Carolineumban az erdészet tanára volt; különösen az entomologiával és botanikával foglalkozott.
politikai község Szerém vármegye rumai j.-ban, (1891) 2253 horvát-szerb, magyar (597) és német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
l. Grubesov.
község Horvát-Szlavonországban, Zágráb vmegye dugoseloi j.-ban, (1891) 1109 horvát lakossal.
Kis-Tapolcsányhoz tartozó puszta, Bars vmegye aranyosmaróti j.-ban; közelében H. vár romjai.
kisközség Árva vármegye námesztói j.-ban, (1891) 1312 tót lak., postah. és ptkpénztár.
Mirko, horvát politikus, szül. Zágrábban 1826 szept. 19-én, meghalt Djakovárt 1893 szept 21. Tanulmányait a zágrábi jogakadémián végezte. 32 éves korában ügyvéd lett Djakovárt és az maradt élete végeig. 1861-ben mint Strossmayer párthive tagja lett a horvát országgyülésnek és az volt harminc éven keresztül. 1874. elvált Strossmayer püspök pártjától és a nemzeti párthoz csatlakozott, melynek csakhamar egyik vezérévé lett. 1884. megválasztatott az országgyülés elnökévé s az maradt haláláig. Mint elnök 1887 után nagy érdemeket szerzett a Starcsevics-párt botrányai által megzavart parlamentáris rendnek energikus visszaállításával.
(ejtsd: uákasz), ős indus sirok Peruban, Ecuadorban, Columbiában és Közép-Amerikában.