(fluctuatio), sebészeti értelemben azon rugalmas érzés, melyet tapintó ujjainkkal tapasztalhatunk akkor, ha vékony borítékkal fedett folyadéktömegre apró lökészerü nyomást gyakorolunk. Ezen tünet mindig folyadékgyülemlést árul el egy elzárt üregben s főleg ismertető jele annak, hogy gyuladásos területen genygyülemlés, azaz tályog (l. o) van. - H. hidrográfiai értelemben, l. Hullám.
l. Váltakozó áramok.
(növ.), Diószegiék igy nevezték meg a Dodecatheon nevü virágot, l. o.
eszközölhetéséhez a közigazgatási hatóság engedélye szükséges. Az engedélyt egyik járásból a másikba szállításhoz a kiásási hely főszolgabirája, másik törvényhatóság területére a kiásási hely törvényhatóságának első tisztségviselője adja. Elvileg megtagadható a szállítási engedély, ahányszor azt a hatósági orvos a közegészségre veszélyesnek tartja. Ragályos és járványos betegségben elhaltak hulláinak szállítására engedély csak a járvány megszünte utáni két év elteltével adható. A belügyminiszternek jogában áll, veszélyes járványok idején az egész országban vagy annak egy részében átalán betiltani a H.-t (l. 1875. évi 25 194 sz. belügym. rend.). A külföldre történő H. iránt a fennálló egyezmények szerint kell eljárni.
kiváló fontosságu bizonyítási eszköz. Teljesítendő, valahányszor annak gyanuja támad, hogy valakinek halálát büncselekmény okozta. Célja a cselekmény és a halál között való oki összefüggésnek megállapítása. Jóllehet a boncolás nem kizárólagos bizonyítéka az ölésnek, az még is mint a legbiztosabb bizonyítási eszköz, s ha csak lehetősége kizárva nincs, soha sem mellőzhető. A H. megejtése céljából a már eltemetett hulla is kiásható, s ettől csak akkor lehet eltekinteni, ha az adott körülmények között a szemlétől, ill. boncolástól többé eredmény nem várható, v. ha különösen ragály idején a kiásás a közreműködőkre közvetlen veszéllyel járna. A H. a vizsgáló biró jelenlétében két orvosszakértőnek alkalmazásával eszközlendő. Szakértőül nem alkalmazható az az orvos, aki az elhunytat a halála előtt megelőzött betegségben gyógykezelte; tanu minőségben kihallgatása azonban annál kevésbé van kizárva, minthogy éppen a gyógykezelő orvos gyakran igen becses felvilágosításokkal szolgálhat. A H. a halál okának meghatározását célozván, első sorban a halálnak közvetlen, fiziologiai oka állapítandó meg, p. szivszélhüdés, elvérzés, megfulás, azután pedig az a külbehatás, az organizmusnak az a megzavarása, mely a halálnak fiziologiai okát előidézte, p. lövés, szurás, ütés stb. A hullán észlelt sérülésekre megállapítandó idegen kéz okozta-e azokat v. nem; megállapítandó a sérülések elkövetésének eszköze, módja s ideje. Megállapítandó továbbá a sérülésnek természete. Mert ha nem is az oki öszefüggés, de a beszámítás s büntetés szempontjából igen fontos, vajjon a sérülés feltétlenül halálos volt-e, vagy csak a sértett egyéni viszonyainál (p. betegség, koponya rendkivüli vékonysága) fogva, vagy a sérüléshez esetleg járult körülmények folytán, v. azért vált halálossá, mert a sértett orvosi segélyben nem részesült, v. az orvos rendeleteit meg nem tartotta. Megállapítandó, vajjon a halál nem oly közbenső okok folytán következett-e be, amelyek a sérülés nélkül is ugyanabban az időben vagy rövid idő mulva a halált előidézték volna, s igenlő esetben meghatározandó, vajjon a sértés, ha a halál közbe nem jő, mely idő alatt gyógyult volna. Ujszülötteknél megállapítás tárgyát képezi az is, hogy a gyermek élve született, érett éls életképes volt-e? Mérgezés gyanuja esetében vegyészeti vizsgálat eszközlendő. A védelemnek jogos, de a vádnak is jól felfogott érdeke követeli, hogy miután a H. a főtárgyalásnál nem ismételhető, foganatosításánál a védelem részt vehessen, s a birósági szakértők eljárását saját szakértője által ellenőrizhesse. L. még Boncolási jegyzőkönyv.
v. hullazsir (adipocire), zsirszerü anyag, mely lényegileg ammoniak, kali és mészsóknak különféle, zsirsavakkal (főleg palmitinsavval) való egyesüléséből s elszappanosodásából származik. Szintelen, kristályos éterben oldódó s körülbelül ugyanazon hőfoknál olvad mint a szilárdabb zsirsavak. Főleg oly helyen képződik a hulláknak izomzatából, lágy részeiből, ahol azok sok éven át nedves agyagos földben v. vizben feküsznek. Az összes lágy részek ugyszólván átalakulnak ezen zsiros masszává, mely a szöveteknek s szerveknek alakját is meg szokta tartani.
város Kremsier (ettől 6 km.-nyire) morva kerületi kapitányságban, a Russava és vasut mellett, (1890) 3059 lak., akik a termékeny Hanna-sikságon nagyobbára földmivelők.
(Hulin) Péter Ágoston gróf, francia tábornok, szül. Genfben 1758., megh. 1841 jan. 9. 1789. részt vett a Bastille ostromlásában, azután a konventnek lett tagja és egy ideig fogva is volt; 1796 óta a köztársasági zászló alatt harcolt Olaszországban, ahol különösen 1802. Massena alatt kitünt. 1804. elnöke volt azon hadi törvényszéknek, mely az Enghieni herceget halálra itélte, minek jutalmául I. Napoleon báróvá, majd gróffá tette. 1806. a poroszok ellen küzdött és Berlinben lett térparancsnok; 1812. pedig Párisban. 1814. Mária Luizát Bloisba kisérte. A 100 nap alatt ő is visszatért s Napoleonhoz csatlakozott, amiért a Bourbonok azután számüzték Franciaországból. 1819. azonban engedélyt kapott a visszatérésre. Nem sokkal később teljesen megvakult. Midőn Savary Enghien herceg kivégeztetése miatt ellene vádat emelt, H. a maga igazolására az Explications offertes aux hommes impartiaux du sujet de la commission militaire institutée, pour juger de la duc d'Enghien, c. védiratot adta ki (1815).
l. Csillaghullás.
(Hylobates Illig, a főemlősök rendjébe, az emberszabásu majmok családjába tartozó emlős nem. Többnyire karcsu testü, farkatlan majmok ezek, melyeknek mellső végtagjaik a földig érnek, amiért hoszukezü majmoknak is nevezik. Kis ülőgumóval, pofazacskók nélkül, 18 dorsolumból csigolyával és 13 pár bordával. Több faja ismeretes, melyek leginkább Kelet-Indiában s a közelben lévő szigeteken élnek. Kitünően ugranak és kusznak a fákon. Ilyenek a simang (H. syndactylus Wagn.), a gibbon vagy lar (H. lar Kuhl.), a harkan v. hulok (H. hulok Kuhl) és a wauwau (H. variegatus Kuhl.). L. Emberszabásu majmok és Gibbon.