(ejtsd: hölszt), város Zeeland németalföldi tartományban, 27 km.-nyire Goestől, a belga határon, vasut mellett, (1891) 2424 lak. 1578. a hollandok, 1596. megint a spanyolok és 1615. végleg a hollandok foglalták e. Egykor virágzó kereskedelmét az Escaut torkolatának elzárása semmisítette meg.
l. Holda.
Frigyes, német klasszika filologus, szül. Drezdában 1833 jul. 22. 1857. tanár lett u. o. Miután három évig Zwickauban tanárkodott, ismét visszahítták Drezdába, ahol a Kreuzschulenak volt tanára, majd 1868 óta igazgatója. 1889. nyugalomba vonult. Főművei: Griechische und römische Metrologie (1862, 2. kiad. 1882) és a Scriptores metrologici kiadása (1864-66, 2. köt.).
1. község Zágráb vmegye stubicai j.-ban, (1891) 162 horvát lak. - 2. H., l. Hercegovina.
város és vár Paraguayban, a Paraguay balpartján, 42 km.-nyire a Parana torkolatától, (1887) 3283 lak. Az 1855. alapított véárat az egyesült braziliai és argentinai csapatok 1868. 13 hónapi ostrom után elfoglalták.
(a persa humá szóból) a. m. kedvező előjelt mutató madár, különösen fénix. A persa monda szerint az, akire a madár szárnyaival árnyékot vet, bizonyára uralkodó lesz. Ezért a H. keleti fejedelmek ciméül használtatik, különösen a török szultán cimzésében használják.
Naszir ed-Din Mohammed Gázi, Babar nagymogul fia, uralkodott 1530-1556. Meghódította Bengáliát és az indek szent városát, Benarest. 1543. fellázadt fivére győztes hadai elől Persiába Tahmaszp sahhoz menekült, ki őt példátlan vendégszeretettel fogadta s később hathatósan segítette birodalma viszafoglalásában. H. igen vallásos, tanult fejedelem volt, ki mint atyja, az irodalom terén is működött s bőkezüleg jutalmazta országa, jelesebb költőit és tudósait.
művészcsalád, melynek feje, H. Vazul, Aberdamban (Csehország) szül. 1817 jun. 11. Mint ifju, de képzett zenész. 1847. a szt. pétervári orosz udvari szinházhoz szerződött, de annak kötelékéből 1858. kilépett és Olga nevü leányával (l. o.) európai körutra indult. 1866 óta állandóan Budapesten lakik. Gyermekei: 1. H. Olga, énekesnő, szül. Szt. Pétervárt 1848 aug. 7. meghalt Budapesten 1870 ápr. 11. Már mint 12 éves gyermekleány oly zeneismerettel birt és oly kifejlett hangja volt, hogy édesatyjával Európa összes nagyobb városaiban nyilvános hangversenyeket adott és ritka szép hangjával általános bámulatot keltett. Hollósy Kornélia meleg ajánlatára Budapest előkelősége annyire felkarolta, hogy 1866. családjával Budapesten megtelepedett s már 1867. a nemzeti szinházban, az Ördög Róbert opera hercegnőjének szerepében, mint szerződött tag lépett föl. Ettől kezdve sikert sikerre aratott. De gyönge testalkata nem birta meg a művészi élet izgalmait. Egyik este Lucia fárasztó szerepe után annyira kimerült, hogy majdnem élettelenül vitték lakására. Rövid szenvedés után elhunyt s hamvait a nemzeti szinház költségén nagy pompával helyezték a kerepesi-uti temetőben örök nyugalomra. - 2. H. Alexa, énekesnő, szül. Szt. Pétervárt, 1852 ápril. 11. Családjával 1866. Budapestre jött s elvégezvén a budapesti konzervatoriumban a rendes három évi tanfolyamot, 1869. a nemzeti szinházhoz szerződött. 1876. a szinház kötelékéből kilépett és Amrikába ment. 1878. egybekelt Blum Albin énekessel, visszatért Európába s mint vendég a nemzeti szinházban is fellépett. Később családjával New-Yorkban telepedett meg. - 3. H. Erzsébet, énekesnő, szül. Szt. Pétervárt 1855 jan. 27-én. Kitünő énekiskolázottságát Budapesten az olasz Bocolini énektanárnál és Bécsben Marchesi asszonynál szerezte. Első szini kisérletével Aradon tünt fel 1873. Hunyadi Mária szerepében. 1874. a kolozsvári nemzeti szinház tagja lett, mint első koloratur-énekesnő. 1880. a budapesti nemzeti szinházban szintén mint koloratur-énekesnő lépett föl. Még ugyanabban az évben Olaszországba ment. Onnan 1881. visszatérve Budapestre, férjhez ment Szigeti Imréhez, a nemzeti szinház tagjához. 1883. a nemzeti szinházhoz szerződött, mint első drámai énekesnő, 1884. átment a m. kir. operaházhoz, de 1888. kilépett annak kötelékéből és a szinpadtól végkép visszavonult.
l. Humanitás.
(franc.), a humanitásra törekvő, vonatkozó; mint főnév: az emberi jogok harcosa; humanitarizmus, a humanitáriusok nézete és törekvései.