(lat.), emberiesség, általában az emberinek az emberben, annak, mi sajátosan megkülönbözteti az állattól, legmagasabb fokban való, de egyszersmind összhangzatos, minden oldalu kifejlesztése. Erre már a rómaiak is a görög irodalmat (l. Filologia) tartották kiválóan alkalmasnak, s azért már Cicero H. alatt irodalmi esztetikai műveltséget ért. A középkorban is, amikor a klasszikai irodalom volt a felsőbb szellemi műveltség egyedüli forrása, megmaradt ez az értelme. Humanioráknak nevezték ez időtől fogva az irodalmi tantárgyakat, humanizmusnak, a klasszikus oktatást. A renaissance tudósai humanistáknak nevezték magukat, a gimnáziumok tanítása ettől kezdve alapszik a klasszikus tanulmányokon. Ez irány tultengée ellen, mely üres formalizmussá sülyesztette a tanítást, támadt a reál oktatás, mely később a reáliskolákat alapítván, iparkodott a klasszikus tanulmányoktól független, rendszeres művelést adni (l. Középiskola). H.-nak azonban nemcsak ez a szellemi műveltségre irányuló értelme van. Az erkölcsi érzések kiművelését is nevezik annak. Humánus gondolkodásu ember, aki jóakaratu, jótékony embertársai iránt, aki tud velük érezni a szenvedőkkel s iparkodik bajukon segíteni. A humanizmus történetére vonatkozólag v. ö. Geiger, Renaissance und H. in Italien und Deutschland (Berlin 1881-83); Burckhardt, Cultur der Renaissance (4 kiad., Lipcse 1885); Symonds J. A., Renaissance Olaszországban, ford. Pulszky Károly (Budapest 1881).
l. Himlőojtás.
l. Humanitás, Filantropizmus, Filozofia és Filologia.
1. Edgár, francia tengerész, szül. Párisban 1838 máj. 7. A juillyi kollégiumban tanult, 1855. a tengerészeti iskolába lépett s itt fokról-fokra emelkedvén, 1875. sorhajókapitány, 1882. hajóskapitány és 1889. ellentengernagy lett. Résztvett a Csendes-oceán, a sziriai (1861), khinai (1867) csatákban és 1870-71. jelen volt Páris védelménél. 1891. mint admirál a hátsó-ázsiai vizekbe küldték és ebben az állásban (1893 jul. -aug.) a Szam elleni hadi miveleteket vezette. Behatolt a Menam torkolatába és Paknam mellett több sziámi hajót megszalasztott avagy prédául ejtett. 1894 szept. 21. a tengerészeti vezérkar főnökévé nevezték ki.
2. H. Károly, német archeologus és mérnök, szül. Steeleben (rajnai tartomány) 1839 január 4. Berlinben az építészeti akadémiában tanult, 1861. Görögországba ment és Szamoszban ásatásokat eszközöltetett. 1864. a török kormány kartográfiai munkák végzése céljából Palesztinába küldte, később Fuad pasa bizta meg a keleti Balkán tanulmányozásával topográfiai szempontból. Kis-Ázsiában hasonló munkákat végzett. Hiressé tették nevét azok az ásatások, melyeket 1878 óta a porosz kormány megbizásából Pergamonban végzett. Conzeval irta: Die Ergebnisse der Ausgrabungen zu Pergamon (Berlin 1880-82) c. művét.
a Fokföld DK-i tartományának kerülete, Uitenhage, Knysna, Georges kerületek és az Indiai-oceán közt, 5050 km2 területtel, (1891) 11 841 lak. A Karadur és Gamtoos által öntözött hegyes vidék nagyon alkalmas a földmivelésre és állattenyésztésre. A Zitzi Kamma nevü erdőség értékes épületfát ad. Fővárosa H., 551 lak.
(lat.), emberi, emberszerető, jóakaró, elnéző, l. Humanitás.
(lat.) a. m. eltemetés, eltakarítás.
növénynevek után Humboldt Sándor (l. o.) nevének rövidítése.
(ejtsd: hömber), 60 km. hosszu torkolata a Trent és Ouse angol folyóknak; eleinte K-nek, azután DK-nek vonul; a Spurn Pointon, Holderness hegyfokán tul valóságos öböllé szélesedik. Partjai laposak; a benne lerakodó iszap az egykori szigetek, Sunk Islandot az É-i parttal összekötötte. Jelentőségét Hull és Great-Grimsby nagy kikötő városoknak köszönheti, amelyek partjain épültek.
olasz király, l. Umberto.