l. Hatib.
(ejtsd: höccsizn) Francis, angol moralista és esztetikus, szül. Irlandban 1694 aug. 8., megh. mint a filozofia tanára Glasgowban 1747. Az erkölcsi érzék (moral sense) fogalma, melyet már nagy mestere Shaftesbury is használt, ő nála lesz az egész erkölcstan alapjává. Ez az érzék velünk született ösztön, mely csalhatatlanul itél cselekedeteink fölött; néha hangja elvész, de nem hazudik soha. Az önzés elleni küzdelmet az erkölcstan és esztetika terén kevesen folytatták annyi erővel és hatással. Főművei: Inquiry into the original of our ideas of beauty and virtue (London 1725); Philosophiae moralis institutio stb. (Glasgow 1745); A system of moral philosophy (u. o. 1755). Összes művei 5 kötetben 1772. jelentek meg. V. ö. Fowler Th., Shaftesbury and H. (1882).
(ejtsd: hötcsinszn), l. county D.-Dakota É.-amerikai államban, 795 acrenyi területtel, 10 469 lak. - 2. Reno county székhelye Kansas É.-amerikai államban, az Arkansas jobb partján, vasut mellett, (1890) 8682 lak., sófőzéssel, fa- és szénkereskedéssel.
(ejtsd: höccsinszn), l. János, angol teol. iró, szül. Spennithorneban (York) 1674., megh. 1737 aug. 28. Egy ideig felügyelő volt Somerset herceg házában, de szolgálatát csakhamar ott hagyta, hogy vallásos tanulmányokra szentelhesse életét, miután a herceg már előbb egy minden nagyobb gond nélkül járó s jövedelmes állást szerzett neki a kormánytól. 1724. adta ki Mose's Principia c. műve első részét, melyben az általa ugynevezett mózesi kosmogoniát vevén pártfogásába, megtámadta Newton gravitáció-elméletét. Vallásos rendszere leginkább Thoughts concerning Religion c. művéből tünik ki, melynek vezérgondolata az, hogy a szentirások nemcsak az igaz vallás, hanem minden észszerü bölcselet elemeit is magokban foglalják. Követői hutchinsoniánusoknak nevezték magokat.
2. H. János, Hely-H., Donoughmore második grófja, angol tábornok, szül Dublinben 1757 máj. 15., megh. Knocklofty kastélyában 1832 jul. 6. Miután a franciák elleni nagy háborukban különösen Németalföldön és Egyiptomban (1801) kitünt, ahol Menou tábornokot hadastul lemondásra kényszerítette, a Lord Knocklofty cimet kapta; azután brit követnek nevezték ki Sándor orosz cár udvarához (1806), kit a francia háboruba is elkisért. A tilsiti béke után H. visszament Angliába. 1813. tábornoki rangra emelték. Unokaöccse: 3. H. János, Hely-H., Donoughmore harmadik grófja, szül. 1787., megh. 1851 szept. 12. Palmerston-Houseban (Dublin mellett). Az angol hadseregben felvitte a kapitányságig. Nevét azzal tette leginkább nevezetessé, hogy 1815. a halálra itélt Lavalette (l. o.) menekülését lehetségessé tette.
4. H. Tamás József, angol utazó, szül. Storyfordban (Irország) 1820 jan. 18., megh. irországi birtokán 1885 márc. 23. 1854-55-ben mint orvos vett részt a Niger és Binue folyókra kiküldött angol expedicióban. 1855. Fernando Pón angol konzullá lett, ugyanazon minőségben 1861. Rosarióba Argentinába, 1870. Callaoba helyezték át; ez utóbbi helyen volt 1873. Művei: Narrative of the Niger-Tshadda-Binuë-expedition (1855, 2 kötet); Western Africa (1858); Among the Ethiopians (1861); Buenos Ayres and Argentine (1865); The Parana (1868); Up the rivers of the Rio de la Plata (1868); Peru (1874); Summer holidays in Brittany (1876) stb.
Ulrik, a németországi humanizmus egyik képviselője és a reformáció egyik uttörője, szül. a stackelbergi várban 1488 ápr. 21., megh. a zürichi tó egyik szigetén Ufnauban 1523 szept. 1. A fuldai zárdából, hova neveltetés végett adták, 16 éves korában megszökött, az erfurti, kölni, Odera m. frankfurti egyetemeken humanisztikus tanulmányokkal foglalkozott, majd atyja kivánságára a paviai és bolognai egyetemekre ment a jogtudományban magát kiképzendő (1512). Itt töltött egyetemi évei után sok különféle viszontagságon ment keresztül s bár már ekkor mint több gúnyoros tartalmu költeményszerzője hirnevessé lett, mégis a császár seregében közvitézként kellett szolgálnia. 1517. visszatérvén Németországba, számos gyalázó és gúnyoló iratot adott ki Ulrik, württembergi herceg ellen, ki H. testvérét kivégeztette;másfelől hű bajtársa lett Reuchlinnak (l. o.) Hogstraten s a kölni Domokos-szerzetesek ellen vivott harcában, s neki is része volt az Epistolae obscurorum virorum cimü marós gúnyirat szerzésében; a Trinitas romana cimü iratában pedig élesen kikel a német nemzetnek a római kuria által való elnyomatása ellen és buzdítja honfitársait a Luther által indított mozgalomhoz való csatlakozásra. Sickingen grófhoz csatlakozott, ennek a birodalom fejedelmei ellen indított harci vállalatát hathatósan támogatta (1522), de annak bukása után menekülni kellett neki is s a zürichi tó említett szigetén szegényen, a szabadság diadalába vetett reményén kivül, mindenkitől elhagyatva halt meg. Sickingennel együtt szobrot emeltek neki. Műveit kiadta Bücking (7 köt.), költeményeit münch, dialogusait Strauss Dávid (ném. ford.). Életrajzát megirták Strauss Dávid (2. kiad. 1871); Putz H. (neuer Plutarch IV. 1876); Szamatólski, H.'s deutsche Schriften (1891).
Lénárd, német lutheránus teologus, szül. Nellingenben 1563. megh. Vittenbergában 1616 okt. 23. Előbb (1594) Jenában volt teológiai magántanár, 1596 után pedig Vittenbergában rendes teologiai tanár, hol 1616. egyebek közt Thurzó Imre is tanítványa volt. Compendium locorum theologicorum ex scriptis sacris et libro concordiae collectum (1610) c. műve Melanchton Loci communes-ét volt hivatva pótolni és hosszu ideig feltétlen tekintélyünek ismertetett el; nem kevésbé kifogástalan lutheri ortodox irányu másik főműve is, mely ezen cim alatt jelent meg: Concordia concors, sive de origine et progressu formulae concordiae August. confessions (1614). Minthogy H. a lutheránus ortodox hitvallások legkiválóbb képviselőjeként volt ismeretes, azért Hase Károly (l. o.) egyik legjelentékenyebb munkájának, melyben az ó-lutheri igazhitüséget tüntette fel, ezen cimet adta: Hutterus redivivus.
(ejtsd: hötn) Jakab, angol geologus, szül. Edinburgban 1726 jun. 3., megh. u. o. 1797 március 26. Szülővárosában és Lejdában orvostant tanult s aztán a geologiának szentelte magát. Ő az u. n. platonikus iskola megalapitója a geologiában. Főbb művei: Theory of the earth (Edinburg 1796, 2 köt.); Considerations on the nature, quality and distinctions of coal and culm (1777); On the philosophy of light, heat and fire (Edinburg 1794).
svájci város az Emme völgyben (l. Emmenthal), 642 m. magasban, (1888) 3582 lak. A parasztok szövetsége 1653. itt esküdött össze a városok uralma ellen.
(Hutti), kisközség Liptó vmegye olaszi j.-ban, (1891) 917 tót lak., köztük sok üveges, ablakos és rostafonó, kik messze földre elvándorolnak. Környékén vasbányák vannak.
Ferenc, orvostanár, iró, szül. Szepeshelyt 1860. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte s ugyanitt avattatott doktorrá 1884-ben. 3 éven át Scheuthauer tanárnak asszisztense volt, majd 1886. az állatorvosi tanintézethez segédtanárrá, 1888. pedig az állatorvosi oklevél megszerzése után ugyanitt a belgyógyászat és járványtan nyilvános rendes tanárává neveztetett ki. 1889. az egyetemi magántanári cimet nyerte el. 1890. a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. A Veterinarius és a Közlemények és összehasonlító élet- és kórtan köréből c. folyóiratok, valamint a földmivelési miniszter megbizásából az Állategészségügyi Évkönyv szerkesztője és a Jahresberichte über die Fortschritte der Medicin magyar referense. Számos kisebb kazuisztikus és ismertető közleményein kivül, melyek orvosi, állatorvosi és gazdasági lapokban jelentek meg, főbb munkái: A házi állatok fertőző betegségeinek oktana (Budapest 1888); Kórboncztani diagnosztika (u. o. 1888); Állatorvosi Belgyógyászat (I. köt. Fertőző betegségek, u. o. 1894); Trichinosis, Actinomykosis és Száj- és körömfájás (a Belgyógyászat kézikönyvében, u. o. 1894). Szerkeszti és irja e lexikon állatorvostani részét.