(refrigerantia), a mérsékelő orvosszereknek egyik csoportja, mely a rendellenesen fokozódott (lázas) testhőmérsékletnek csökkentésére használtatik. Ide tartozik első sorban a hideg viz (borogatások alakjában, különösen gyermekeknél, továbbá leöntések, fürdők formájában, utóbbi különösen tifuszos betegeknek); továbbá a hig savak (kénsav, citromsav, limonádé alakjában, foszfor-, borkősav), nemkülönben a káliumsók, különösen a kálisalétrom, mely bőrkővel együttesen használva a hüsitő port (Pulvis temperans v. refrigerans) adja.
szándékos előidézése a hőmérsékcsökkenésnek. Minden melegített test lassankint a környezet hőmérsékét veszi fel, ha eltávolítják a hőforrástól, amelytől melegét kapta, mert sugárzás és vezetés által veszíti melegét. Ha a sugárzás a szabad ég felé nincs korlátozva, akkor a test hőmérséke még a környezeté alá is sülyedhet. Nedves tárgyak és folyadékok akkor is lehülnek, ha nincs akadályozva párolgásuk, mig gázak és gőzök akkor, ha a rájuk ható nyomás csökken. A technikában fontos a lehülés szabályozása. Rendesen a lehülés gyorsítása szükséges, mig a késleltetésre ritkábban van ok. Szilárd testek lehütését vizzel való megöntözés által lehet elősegíteni, vagy viz- és jégbe helyezés által. ha a hővezetés nagyobb vagy kisebb mérve is tekintetbe jő, más folyadékot is használnak. Ily módon keményítenek vagy lágyítanak fémeket, mig már testek, mint p. tüzkő, quarc stb. szerkezetükben lazíttatnak, hogy könnyebben legyenek szétdarabolhatók. Keménységet lehütés által az üvegnél és öntött vasnál is lehet előidézni. Szilárd testeknél néha lassítani kell a lehűtést, amelynek célja a test molekuláris szerkezetet megváltoztatni. Ez leginkább az agyag- és üvegáruk előállításánál fontos, melyek ily szabályozott lehülés nélkül nagyon merevekké és törékenyekké lesznek. Folyadékokat ugy hütenek, hogy fémedények használata által a hővezetést, a felület nagyobbítása által a hősugárzást és légáram által a párolgást segítik elő. Igen általános hütésmód az, hogy jeget tesznek oly folyadékokba, melyeknek a vizzel való csekély higítás nem árt. Más esetekben jéggel telt bádogedényeket helyeznek a folyadékba. Gázakat és gőzöket lehütés végett csöveken bocsátanak keresztül, melyeket vagy csupán levegő vesz körül, vagy viz. A levegő általi hütést főleg a világító gáz gyártásánál, a viz általit pedig a lepárlásnál használják. Igen erélyes lehütést lehet eszközölni, ha a tartóba, melyben a gáz áramlik, permetezővel hideg vizet fecskendeznek, ugy hogy a viz és gáz legkisebb részei bensőleg érintkeznek. Ha zárt helyiségben p. pincében, alacsony hőfokot kivánnak, már az építésnél kell arra ügyelni, hogy a helyiség az évszakok befolyásától lehetőleg meg legyen óva. Szellőztetőket is alkalmaznak, de ezekkel alacsonyabb hőfokot nem lehet elérni, mint amilyen az illető hely évi középhőmérséke. Nagyobb mérvü lehütés csak jéggel érhető el, mellyel a pincével határos helyiségeket megtöltik. A hajókon, melyeken friss húst szállítanak Amerikából Európába, a levegőt a jégtartók és a húst tartalmazó tartók között szellőztetővel állandó keringésben tartják. Zárt terek lehütésére különösen alkalmas a hideg levegőt előállító készülék, mely erősen összenyomott és lehütött levegőt enged kiáramlani. Mialatt a levegő kitágul, erősen lehül és igen alacsony hőmérséket idéz elő. A készülék mint szellőztető is működik, mivel állandó légcserét eszközöl. L. Hütőkészülékek és Jég-gép.
(ném. Untreue), annak cselekménye, aki idegen vagyon kezelésével, gondozásával v. felügyeletével megbizva lévén, ebben a minőségében annak, kinek érdekeit előmozdítani kötelessége, tudva és akarva vagyoni kárt okoz. A H. abból a célból elkövetve, hogy a tettes magának v. másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen: büntettet, különben vétséget képez s az első esetben 5 évig terjedhető börtönnel, a második esetben 3 évig terjedhető fogházzal, s mindkét esetben hivatalvesztéssel is büntetendő. Ha a bünös az idegen vagyont hatósági megbizás alapján kezeli, H. miatt a bünvádi eljárásnak hivatalból, különben csak a sértett fél indítványára van helye.
régibb magyar jog szerint H.-en (nota infidelitatis) az 1723. évi IX. t.-c.-ben foglalt (számra nézve 9) büntett értendő, melyeknek tényálladékai egymástól lényegesen különböznek s egymás között semmiféle benső rokonságban nem állanak. A hivatkozott törvény szerint H.-be esnek: 1. akik nyilvánosan a királynak és koronának közállodalma ellen támadnak és szegülnek; 2. birák, hiteles helyek és személyek, kik hivatalaikkal visszaélve, hiteles pecsét alatt álleveleket költenek; 3. kik hamis pénzt vernek v. körülbelül 50 forintnyi mennyiségben nyilván és tudva használnak; 4. kik rablásra s az ország belső békességének háborítására idegen embereket bérelnek és a hazába hoznak; 5. a nyilvános eretnekek, kik t. i. kárhoztatott eretnekséghez ragaszkodnak; 6. az ország és kapcsolt részei végvárainak gonoszlelkü elvesztői és eladói; 7. kik a törököknek és más hitetleneknek, t. i. az ország irigylői- és ellenségeinek fegyvert és háboru idején eleséget szolgáltatnak; 8. azoknak háborgatói, letartóztatói és kirablói, kik kárhoztatott felekezetöket elhagyván, Törökhonból ezen országba menekülnek, itt maradandók; 9. harmincadosok és mások, kik a királyi jövedelmek megrövidítésével nyers arany és ezüst kivitele iránt külföldiekkel szövetkeznek s ilyen aranyat és ezüstöt lopva az országból kivisznek. A H.-nek egyéb régibb (számra 22) eseteit az 1723. évi törvényhozás megszüntetvén, részint nagyobb hatalmaskodásnak (Actus majoris potentiae) minősítette, részint halállal, részint enyhébb büntetésekkel sujtotta (1723. X., XI., XII. t.-cikkek). A H.-nek büntetése fej- és jószágvesztés volt. Az utóbbi azonban csak a bünös osztályrészére nézve, mások jogai és a sértett fél kára és költségei megtérítésére vonatkozó igényeinek fentartásával (1723. IX. t.-cikk 11. §). A H.-nek magánjogi hatása az volt, hogy a bünösnek összes vagyona a tett elkövetésével (ipso facto), azaz azonnal és anélkül, hogy arra itélet szükséges lett volna, a koronára szállt. A H. tehát háramlási cimet (titulus devolutionis) képezett s mint ilyen nemcsak bünvádi, hanem polgári pernek is lehetett tárgya. A H. cimén történt háramlásnak további nevezetes hatása volt az, hogy a bünös és ártatlan rokonai között a családi örökösödés fonala teljesen megszakadt s azt a királyi kegyelem, melyben a bünös esetleg részesült, sem állította helyre. Az ősiségi patensek a nemesi jószágoknak a koronára háramlását általában megszüntették. A jószágvesztés mint büntetés btkvünkben többé nem szerepel.
Mostan érvényes büntetőjogunk szerint (btkv II. rész, III. fejezet, 142-151. §) a H. (mint a német Landesverrat) az állam közbiztonsága elleni büntett, mely alapját és eszményi lételemét a haza iránti kötelesség - hűség - bünös megszegésében leli. A törvény a H.-nek két nemét különbözteti meg, az u. n. katonai és az u. n. diplomáciai árulást. Az első fogalom alá vont cselekményeknek lényege abban áll, hogy a bünös hazája ellen fegyvert fog vagy máskép az ellenséget saját hazája ellen segíti. Ezekben az esetekben a büntettnek alanya a dolog természete szerint csak magyar honos lehet. Külföldiekre a nemzetközi hadi szabályok, az osztrák-magyar monarkia másik államának honosaira azonban - a közjogi viszony által igazolt kivételként - a btkv rendelkezései alkalmazandók. Az egyes idetartozó esetek a következő három szempont alá vonhatók: 1. szövetkezés, érintkezésbe bocsátkozás valamely külhatalom kormányával a végett, hogy azt a magyar állam vagy az osztrák-magyar monarkia ellen ellenséges cselekményre birja. Büntetés 10-15 évig terjedhető, ha pedig a hadizenet megtörtént vagy a háboru kiütött, életfogytiglani fegyház (142. §). 2. Az ellenség katonai szolgálatába lépés. Büntetése 10-15 évig terjedhető államfogház, ha a szolgálatba lépés a hadizenet megtörténte vagy a háboru kiütése után történt. De ha az illető már előbb állott a külföldi hatalomnak szolgálatába, büntetésnek csak akkor van helye, ha kényszer nélkül szolgálatában megmaradván, monarkiánk v. szövetségesünk hadiereje ellen tényleg harcolt. A büntetés 5 évig terjedhető államfogház (143. §). 3. Háboru idején az ellenségnek elősegítése, vagy a monarkia v. szövetségese haderejének károsítása. Büntetés életfogytig tartó fegyház (144. §). Büntetés alá esik a büntett elkövetésére létrejött szövetség, sőt - és a büntett súlyát és veszélyességét tekintve, méltán - a büntett elkövetésére intézett nyilvános és egyenes felhivás is, és pedig az utóbbi 5-10 évig, a szövetség pedig aszerint, amint ahhoz előkészítő cselekmény is járult, vagy nem, 5-10 évig, ill. 5 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Mellékbüntetések a hivatalvesztés s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése. A szövetség büntetlensége iránt a felségsértésnél (l. o.) megállapított intézkedés, a 142. § esetének kivételével, a H.-re is alkalmazandó. A diplomáciai H.-ről l. Diplomáciai honárulás.
hütők, l. Hűtőkészülékek.
l. Üveggyártás.
általában olyan szerkezetek, melyek segélyével tárgyak hőmérsékét csökkenteni lehet (l. Hűtés). A folyadékok lehütésére szánt készülékek között gyakran használtak azok, melyekben a hütendő folyadék s a hütő viz ellenkező irányban áramlanak, ugy hogy a hütendő folyadék először már fölmelegített vizzel találkozik, továbbá azonban egészen hideg, frissen érkezővel. Ilyen a Lawrence-féle hütő (1. ábra). A lehütendő folyadék, p. tej, az a edényből a b csatornába folyik s ebből finom nyilásokon át a hütőedény mellső és hátsó falára, honnan ismét csatornába gyül össze. A hütő viz ellenben f-ből d-n keresztül folyik a hütőbe s innen e csövön keresztül távozik, hogy g-n keresztül levezettessék. A készülék hatása lényegileg a hütőfelületek alakján alapszik, miért is kapilláris hütőnek nevezik. Mint a keresztmetszetből látható, a hütőfelület hullámzatos és a hullámok közötti mélyedések igen keskenyek. Ennek következtében a lefolyó tej egy része kapilláris vonzás által megtartatik, mig az ujonnan lefolyó részben tovább viszi s a lefelé irányuló áram a sok akadály miatt nagyon lassíttatik. Kis hütőkészülék, melynek szélessége csak 27,5 cm. és magassága 38 cm., 1,5 perc alatt 4 liter vizet 62°-ról 15°-ra hütött, mialatt 20 liter 14°-os viz folyt a készüléken keresztül. Más H.-nél a lehütendő folyadék csöveken keresztül folyik, mig a hütő viz, ellenirányban áramolván, a csöveket körülveszi. Ilyen a lepárlókészülékeknél használt Liebig-féle hütő, mely a gőzöket felső részében lehüti és süríti és a lepárolt folyadékot még az alsó részben is hüti.
[ÁBRA] Keresztmetszet.
[ÁBRA] 1. ábra. Lawrence-féle hütő.
[ÁBRA] 2. ábra. Nägeli-féle hütő.
A Nägeli-féle csöves hütőkészüléknél hosszu, vékonyfalu rézcső ismételve meg van hajlítva, ugy hogy egyenes részekkel biró, kigyózó cső keletkezik. Ennek részei tágasabb vacsövekkel vannak körülvéve, melyek egymás között szintén össze vannak kötve. A lehütendő folyadék c-nél lép be (l. 2. ábra) a szük csőbe és d-nél hagyja el, mig a hütő viz a-nál lép a tágasabb csőbe és b-nél hagyja el, tehát ellenkező irányban folyik, mint a másik folyadék. Csöves hütőknél a párolgási hideg is felhasználható, midőn a meleg folyadékot alulról fölfelé vizszintes csőrendszeren keresztül folyatják, mig a legfelső csőre hideg viz csepeg, mely fürészszerü nyulványok által szétosztva, minden csövet egyformán nedvesít. Kizárólag a párolgási hideg által működik a Siemens-féle lépcsős hütő, melynél a meleg folyadék (p. cefre) szekrényszerü tartóban, vékony rétegben folyik több, ferdén álló lépcsőn lefelé, miközben fuvó erőteljes légáramot bocsát a lefolyó folyadékra. L. még Alcarrazas és Gázgyártás.
oly anyagok keveréke, melyek az oldási és olvadási meleg felhasználása által nagy hideget képesek létrehozni. L. Fagyasztó szerek.
l. Alcarrazas.
Bécs (l. o.) Währing kerületébe beosztott egykori helység, nagy sörgyártással, szép templommal és számos nyaralóval. Innen vezet föl az ut a Sophienalpéra, a bécsiek kedvelt kiránduló helyére.