C. L. Koch (állat), az atkafélék Hydrachnidae családjába tartozó állatnem, puha, gömbölyü vagy széles tojásforma testtel, hosszu orrmánnyal, rövid lábakkal, melyek közül a három utolsó pár hosszu sörtékkel borított. Fajai a vizeket lakják s a legközönségesebb a H. globusa De Geer és H. geographica Müll., melyek mindketten élénk piros szinüek, de az utóbbi fekete foltos. L. még Atkafélék.
l. Vizvérüség.
(növ.), l. Hortenzia; Hydrangeaceć, l. Hortenziafélék.
l. Kéneső.
(növ.), a boglárkafélék hunyornemüinek génusza, 2 faja Észak-Amerikában és Japánban terem. Levele tenyereskaréju, virága magános, apró, csillagszerü. Gyümölcscsoportja bogyónemü, húsos, a szederéhez hasonló. A H. Canadensis L., Kanada és Pennsylvania füve. Csipős, keserü gyökere officinális (yellow root, radix H.). Amerikában már rég idők óta használják orvosi célra, nevezetesen vérzéscsillapításra. A gyökér főhatóanyaga két alkaloid. berberin (4%) és hydrastin (1-2%), C22H23NO6, egyharmadiknak (cadanid v. xanthopuccin) előfordulása benne kétséges. A két első az idegrendszerre ható, bénító méreg. A gyökérből készült hig kivonatot (fluid extract) ujabban (1883) kiterjedten használják a nőorvosok és szülészek méhvérzések ellen, minthogy a vérereknek összehuzódását okozza; előnye az, hogy kellemetlen mellékhatásai nincsenek, sőt az étvágyat is fokozza.
(növ.), l. Átokhinár.
Bechst., l. Vizi rigó.
(gör.-lat.), l. Vizfejüség.
(növ.), l. Békatutaj; - Hydrocharideae, l. Békatutajfélék.
Boie, l. Halászka.