l. Mellvizkór.
l. Hidroideák.
Antal (Hye-Gluneck) báró, osztrák jogtudós, szül. Gluneckben 1807 máj. 26., megh. Bécsben 1894. dec. 8. 1832. helyettes, 1842. rendes jogtanár lett a bécsi egyetemen. 1848 márciusában H. volt a tanuló-testület fővezére, 1848 máj. 1. igazságügyminiszteri államtitkárrá nevezték ki, mint ilyen az akadémiai legió felosztását sürgette s emiatt felségsértés cimén bünvádi eljárást indítottak ellene, de felmentették. Részt vett a sajtó-törvény és a büntetőtörvénykönyv kidolgozásában, s 1867 jul. 28-dec. 30-ig igazságügyminiszter és egy darabig kultuszminiszter volt. 1869. az urak házának és a birodalmi tanácsnak tagjává nevezték ki. Művei: Das österreichische Strafgesetz (Bécs 1852-55, bevégzetlen); Die leitenden Grundsätze der österreichischen Strafprozessordnunk (u. o. 1854); Über das Schwurgericht (u. o. 1864); Sammlung der Erkenntnisse des österr. Reichsgerichts (u. o. 1874-1886, 7 rész).
(ejtsd: ier), város Var francia départementban, 21 km.-nyire Tolontól, 4 km.-nyire a tengertől, vasut mellett, (1891) 8292, mint község 14 982 lak., akik déligyümölcs-termeléssel, selyemfonással, parfümkészítéssel, olajpréseléssel foglalkoznak és a közeli Salins-Neufs és Vieux-Salins nevü sós lagunákból sót főznek (évenként mintegy 10 000 tonnát). H. enyhe és egyenletes éghajlatánál fogva (évi középhőmérsék: 15°), látogatott téli klimatikus gyógyhely. A város egy régi és egy uj részből áll; amazt régi házak alkotják, amelyek fölött a XIII. századból való citadella emelkedik és közöttük a régi falak szép maradványai láthatók; az uj városrész egészen modern külsejü. A régi városban vannak a középkorból való Szt. Lajosról és Szt. Pálról elnevezett templomok. A várost azonkivül Anjou Károly szobra ékesíti. H. helyén a rómaiak Castrum Arearuma és Olbia város állott; az ujabban talált nagyszámu római épületmaradványok igazolják régi eredetét. Szt. Lajos 1254. keresztes hadjáratáról visszatérvén, H. mellett szállott partra. V. ö. Denis, Promenade historique á H. (1842); Vidal, Les climats d'H. et le Sanatorium maritime (1888).
Var francia départementhoz tartozó szigetcsoport a Földközi-tengerben; 3 fő és 2 kisebb szigetből áll. A főszigetek: Porquerolles, 8 km. hosszu, 2 km. széles; Porteros, 4 km. hosszu, 2 1/2 széles; Ile du Levant az elsőnél hosszabb, de kevésbé széles. Porquerolles a legnépesebb, ugyanily nevü helységgel, erősséggel és nagy szódagyárral; legmagasabb pontja 150 m. Porteros legmagasabb pontja 207 m., sok vaddal. Ile du Levant ásványtani szempontból érdekes; gránit, azbeszt, turmalin stb. található rajta. Egykoron a mai Giens-félsziget, az ókori Pomponiana-sziget, szintén e csoporthoz tartozott.
(gör.), esős, Zeus mellékneve; megfelel a latin Jupiter pluviusnak.
a görögöknél az egészség istenasszonya, Asklepios leánya, akivel együtt tisztelték és együtt ábrázolták; de magánosan is megjelenítették jóságos tekintetü szüznek képében (aminő a brit muzeum szobrán), kigyóval, melyet csészéből itat. A rómaiaknál Salus.
l. Közegészségtan.
Gajus Julius, római grammatikus, aki Hispániában született és mint Augustus császárnak szabadon bocsátott rabszolgája megbizást kapott, hogy a maga idején hires palatini könyvtárára felügyeljen. Neve alatt két munka maradt reánk, egy Fabulć c. (277 mese és adomaszerü elbeszélés, mely számos elveszett tragédiának meséjét őrizte meg), kiadta Schmidt (Jena 1872), és egy Astronomica c. (4 könyv csillagászati és mennyiségtani tartalommal), kiad. Bunte (Lipcse 1875). Tőle kétségkivül megkülönböztetendő egy másik H. (melléknevén Gromaticus), aki Domitianus, Nerva és Trajan idejében élve, munkát irt a táborok erődítéséről (De munitione castrorum, kiadta Gemoll, Lipcse 1879).
pápa, szül. Athénben, pápa lett 139., megh. 142. Egész kormányzása alatt a tévtanítók, különösen Cerdo és Valentin ellen küzdött. Természetes halállal mult ki; de a vértanuk közé is sorozták, azon üldöztetések miatt, amelyeknek Antonius császár alatt ki volt téve.