Apollon és Gaia fia, titán, Klymenének v. Asiának férje, gyermekei Atlas, promotheus, Epimetheus és Menoitios. harcolt a titánokkal az Olimpus ellen s ezért Menoitios fiával a Tartarosba került. A hellén törzsfa élén ő szokott állani.
v. Iasios, Demeter kedvese, akivel Plutost (gazdaság) nemzette, s emiatt Zeus I.-t villámával sujtá. Neve főkép a szamotrakéi minisztériumokban fordul elő, mint a föld termékenységének személyesítője, vagyis Demeternek férfiui mása.
a görög hősmonda kiváló alakja, Aison jolkoszi király fia s Cherion kentaurosz tanítványa volt. Gyermekkorában el kellett rejtőznie Pelias nagybátyja elől, ki apja uralmát elragadta. Később azonban megjelent pelias előtt, még pedig félsaruban. Pelias a jóslattól figyelmeztetve, hogy valamely félsarus ember veszedelmet hoz rája, elküldé I.-t az aranygyapjuért Kolchiszba (l. Medieát feleségül, kit azonban Kreusa kedvéért elhagyott. A monda egyik változata szerint I. önmaga oltotta ki életét, az ismeretesebb változat szerint azonban az Argo hajó romjai temették el, midőn árnyékában meg akart pihenni.
a latin ibidem a. m. ugyanott rövidítése.
a kháridista (l. o.) mohammedán felekezet egyik ágának neve, igy nevezve 'Abdalláh b. 'Ibádh-ról, ki II. Merván, utolsó omajjád khalifa idejében élt. A kharidsiták ez ágának képviselői mai nap az Omán, Zanzibar és az afrikai Mzáb-tartomány mohammedánságában vannak.
Tamás, esztergom-szentgyörgymezei prépost. 1487-94. a gyermek Hippolit (Mátyás király unokaöccse) mellett, mint az egyházi és polgári törvényekben egyaránt teljesen jártas férfiu, az esztergomi érsekség vikáriusa, miután Hippolit (l. Estei) még kiskoru, alig kilenc éves volt. I. mint vikárius érsektartományi zsinatot is tartott, melynek határozataiból a fenmaradt töredékeket Péterfi bocsátotta közzé.
(ejtsd: ibage) v. San Bonifacio de I., Tolima kolumbia departamento székhelye, 50 km.-nyire Ambalemától, a Kombeimba partja közelében, termékeny sikságon, 1280 m. magasban, (1886) 12,000 lakossal, meleg forrásokkal, kén- és ezüstbányával.
baszk neve Bilbaonak (l. o.).
Latr. (állat), a hártyásszárnyuak rendjébe, a tojócsöves gubacsdarazsak családjába, az élősködők csoportjába tartozó rovarnem, melynek nősténye petéit rovarokba rakja és a kikelő álcák ott élősködnek. Legismertebb faja az I. cultellator Latr. Ez hegyes vidékeken él, mintegy 12 mm. nagy. Álcája egyik fadarázsban (Sirex juvencus) élősködik.
Carlos I., marquis de Mulhacen, spanyol tábornok és geodeta, szül. Barcelonában 1825 ápr. 14., megh. Nizzában 1891 jun. 29. Már 14 éves korában a katonai genie-iskolába lépett s 18 éves korában hadnagy, 1845. adjutans, 1847. kapitány lett. Részt vett a portugál háboruban s a Szt. Ferdinánd-renddel tüntették ki, majd 1849. kommendás lett. 1853. a Spanyolország térképének elkészítésére kiküldött bizottság tagja lett s itt megtalálta igazi hivatását (l. Háromszögelés). 1865. jelent meg nagy műve: Base central de la triangulacion de Espana és Nuevo aparato de medir bases geodisicas. 1862. genie-ezredes, majd 1864. a madridi akadémia titkára lett. 1870. sürgetésére megalakították Madridban a geográfiai és statisztikai intézetet, melynek elnöke is lett. 1871. dandártábornoknak nevezték ki. 1886-ban Baeyer (l. o.) halála után a Nemzetközi földmérés elnöke lett. 1876. Budapesten volt I. a nemzetközi statisztikai kongresszuson s erről irt egy jelentést: Resena de la nueva reunion del Congresso intern. de Estadistica en Budapest. Legnagyobb művei: Resena geográfica y estadistica de Espana továbbá: Memorias de Instituto Geografico y Estadistico, 8 kötetben. Óriási munkálkodásának koronája Spanyolországnak Afrikával való háromszögeléses összekötése. Erről irt műve: Jonction géodésique et astronomique de l'Algérie avec l'Espagne (Publication internationale).