(állat), l. Gőtefélék.
(gör.-lat.), az ásatag halfogak tudományos elnevezése.
Marsh., kihalt madárnem, amely a tarajosmellüek rendjén belül az odontotormae alrendjébe tartozik. A krétakor közepén éltek Észak-Amerikában. galambnagyságú, erős szárnyakkal. A mellcsont erős tarajjal van ellátva. A csontok léggel teltek. A koponya nagy, a hatalmasan kifejlődött csőrök fogazottak; a fogak külön-külön kis gödrökben (alveola) ülnek. Eddig 7 faja ismeretes, leggyakoribb az I. Victor Marsh. és az I. dispar Marsh.
König (Proteosaurus Home., Gryphus Wagler, halgyik), kövült állat. Ősvilági ragadozó vizi gyiknem. A testük hal- vagyis inkább delfinalaku. A koponya elöl a delfinekre emlékeztetően hosszu ormányszerü állakapcsokban végződik. A hosszu, keskeny állkapcsok több apró csontból állottak. A szemüregek nagyok és csontos gyürüvel voltak ellátva. A csigolyák mozgathatóan izültek és miként a halaknál, ugy itt is elől-hátul homoruak (amphicoelikus) és éppen azért mindaddig, mig egész csontvázat nem találtak, a csigolyákat cápacsigolyáknak tartották. Az agyüreg igen kicsi. A gerincoszlop körülbelül 150 csigolyából áll, melynek több mint a fele: körülbelül 80 a farkcsigolyákat képezi. Nyaki rész hiányzik. A nagy mellkas nagyban előmozdította, hogy a vizben könnyen alábukhattak. Valószinüleg függélyes farkuszonya volt mint a cápáknak. A mellső és hátsó pár végtag rövid, evezőszerü, mint a ceteknél. A bőre valószinüleg sima, csupasz volt, mivel eddig bőrváznak vagy pikkelynek nyomást sem találták. Ragadozó állat volt, apró halakkal táplálkozott és valószinüleg nem rakott mint a legtöbb kétéltü és hulló tojásokat, hanem elventszülő volt (képét l. a Juraszisztéma mellékletén). A liasz-, jura- és krétakorban éltek kizárólag. Voltak kis, csak 10 láb hosszu fajai, de éltek 40 láb hosszu óriási alakok is. Több mint 50 faja ismeretes, legközönségesebb az I. communis Conyb., mely a liaszkor elején élt.
l. Leukoplakia.
a görög (hal) latinos leirása. Az ó-keresztény művészetben krisztus jelképe volt. L. hal.
(gör.-lat.), l. Halméreg.
okolija (járás) székhelye Tatár-Bazardsik K.-ruméliai kerületben, a Topolnica közelében, vasut mellett, (1888) 3426 lak., köztük 142 oszmán, Mehemed Köprili nagyvezértől alapított (1660) fürdő romjaival. A városon át vezet a régi római ut a 12 km.-nyire fekvő Trajna-kapu felé.
(gör.) a. m. halevők, általában azoknak a népeknek a megjelölése, amelyek tenger mellett vagy tavaknak környékén laknak, s melyeknek fő-főtáplálékát halak képezik. szükebb értelemben fő-főtáplálékát halak képezik. Szükebb értelemben véve mégis bizonyos népek azok, melyekre az antik világ az I. elnevezését alkalmazta. Ilyenek voltak: az egyenlítő és a sziami öböl (Sinus magnus) közt elterülő vidéknek partlakói; Gedrosia népei a Vörös-tenger mentén; a persa öblöt környékező népek Boldog-Arábia irányában: Trogloditika vidék lakói Afrikában az Arab-öböl mellett, valamivel magasabban Egyiptomnál és Etiopiánál és végül Afrika nyugati partlakói, délre a Masitholostól (a mai Gambia mellékén).
l. Apofillit.