(nervi), az idegrendszernek vezető fonalai, melyek több v. kevesebb idegrostból vannak összetéve s aszerint vastagabbak vagy vékonyabbak; a rostok idegsejtekből indulnak ki az agygerincvelőből vagy körzeti ducokból. Az idegsejtekben indul meg az idegerő, ők veszik fel az ingert, az idegek csak vezető fonalak, melyekben a vezetés a központ felé vagy onnan elvezettetik. Az érző idegek centripetál, a mozgatók és elválasztók centrifugál irányban vezetnek. Anatomiai különbség a kétféle vezetésü idegek között nincs, mindkétfajta az agygerincvelői idegekben fehér szinü, az együttérző idegekben szürkés-fehéres. A szimpatikus idegrendszerben az idegek többnyire hálózatok képezésére egyesülnek (plexus gangliosi), a végszervekhez nagyobbára a vérerekkel jutnak s ezeken mint érmozgató (vasomotorikus) szálak végződnek. L. még következő cikkeinket: Agyvelő, Bolygóideg, Dúc, Elválasztó idegek, Éridegzet, Érmozgató idegrendszer, Érző idegek, Gerincvelő, Halló ideg, Háromosztatu ideg, Idegrostok, Idegsejtek.
ellentéte a belföldinek (akár személy, akár tárgy), ami nem a hazához tartozik, nem idevaló. A haza fogalmának tágabb és szükebb köre szerint változik az I. szó fogalmának köre is, s igy vonatkozhatók különböző helységre v. vidékre épp ugy, mint különböző országokra és néptörzsre. L. Idegenek.
Zsoldba fogadott külföldiekből alakított csapatok, milyen p. a francia Légion étrangere. A legujabb korban főleg csak oly államokban tartanak külföldiekből alakított csapatokat, melyek tengerentuli gyarmatokkal birnak, ahová az általános védkötelezettségnél fogva a hadseregbe lépő állampolgárokból képezett csapatokat vinni a nép nem engedi meg, belföldi önkéntesek meg nem jelentkeznek kellő számban. E század közepéig több európai uralkodó svájciakkal alakíttatott magának főleg személye és udvara védelmére hivatott svájci ezredeket, melyeket a svájci kantonok a velök kötött szerződések alapján állítottak ki. Franciaországban 1790. 14 000 svájci katona (12 ezredet képezve) állott a király zsoldjában. A pápák is a XVI. sz. eleje óta folytonosan svájci csapatokat tartottak zsoldjukban (most már csak egy csekély számu svájci testőrcsapat őrzi a vatikánt) és a két Szicilia királyai is 1520-1860-ig svájci csapatokkal őriztették magukat Nápolyban a kormányzásuk miatt folytonosan háborgó népük ellen. V. ö. Rudolf, Geschichte der Feldzüge u. des Dienstes der Schweizer im Auslande (Baden 1845).
Ellentétben a régi felfogással, mely az állam szuverenitásából kiindulva, az államhatalmat feljogosítottnak tekintette arra, hogy területéről az I.-et feltétlenül távoltarthassa, s azáltal az államterületet a világforgalom elől elzárhassa, a modern nemzetközi jog, mely az államokat az emberiség tagjainak tekinti, s a szuverenitásban nem abszolut, hanem a nemzetközi jog által korlátolt jogot lát, az államhatalomnak ily messzemenő jogát el nem ismeri. A tétel, hogy az állam elvileg az I.-et területéről ki nem zárhatja, a civilizált államoknak kivétel nélkül tételes jogát képezi, habár a nemzetközi forgalmi és utazási szabadság nem egyenlő mértékben talál mindenütt elismerést. Az utlevélkényszer, mely a nemzetközi forgalomban ott is fennállt, ahol a belföldi forgalomban eltörölték, mint rendőri s közbiztonsági tekintetek által igazolható intézkedés, a forgalmi szabadság elvének megsértését nem képezi. Jogi s politikai indokokból az állam mindenesetre jogosítva van egyes I.-nek a területére való lépést megtiltani, ha ezt az államrend s az állami és közbiztonság érdekei követelik, aminek megitélése természetesen az államot illeti meg, amely területén kizárólag gyakorolja az államfenség jogait. Épp ugy jogosítva van az állam a fennemlített indokokból a területén tartózkodó külföldieket kiutasítani (droit du renvoi). A magyar büntető törvénykönyv 64. §-a szerint külföldiek büntett miatt, a törvény különös részében meghatározott büntetésen felül, az országból való kiutasításra is itélhetők, s a visszatéréstől is örökre v. határozott időre eltilthatók. A fölött, vajjon az I. egyáltalán vagy mily feltételek alatt fekvő birtokot szerezhetnek, ipart s kereskedelmet önállóan üzhetnek-e, nem a nemzetközi jog, hanem az illető államjog határoz; a kérdés nemzetközi szerződéseknek is képezheti tárgyát. Napjainkban mindkét irányban az idegenek a honosokkal egyenlő tekintet alá esnek, de az egyenjogusítás csak ennek a századnak képezi vivmányát. Magyarországban a tilalmat, amelynél fogva I. fekvő birtokot nem birhattak, s örökösödés v. más jogcimen kezökbe került birtokot minden honfi illő becslés mellett visszaválthatta (1715. XXIII. t.-c.), csak az 1852. évi ősiségi nyilt parancs 14. §-a szüntette meg, amely szerint «fekvő javak szerzésében a honosulás v. belföldiség hiánya miatt jövőben senki sem gátoltathatik». Az iparüzésből a fennállott céhrendszer zárta ki az I.-et, kik a kereskedés terén is többféle megszorításoknak voltak alávetve. Csak a vásároknak árukkal látogatása állott régi idők óta az I.-nek is szabadságában. Mostani iparjogunk az egyenjoguság alapján áll.
Az I. személyi, családi s vagyoni jogaikban törvényes oltalmat igényelhetnek. A jognak követelménye itt a teljes paritás, melyet a tételes jogok rendszerint a viszonyosság feltételéhez kötnek. Igy csődtörvényünk 71. §-a szerint a külföldi hitelezők követeléseire nézve nemzetközi szerződés hiányában a külföldieket a belföldiekkel egyenlő jogok illetik, amennyiben a külföldi állam a belföldieket hason kedvezményben részesíti. A törvénynek az a rendelkezése, mely szerint ez a szabály azokra a követelésekre is alkalmazandó, melyeket a külföldi hitelező a csődnyitás után ruházott át belföldire, a törvény kijátszásának megakadályozását célozza. Azon felfogás alapján, hogy az adókötelezettség az adókötelesek honpolgárságát v. az adóköteles javaknak területiségét tételezi fel (fekvő javak, vállalatok), az államban csak ideiglenesen tartózkodó I. adómentesek. Az adómentesség természetesen nemterjed ki a fogyasztási adókra, valamint az esetleg igénybe vett közszolgáltatásokra megállapított illetékekre. A teljes joggal megadóztatás alá vehető vállalatoknak pedig nem kell szükségszerüen bizonyos állandóság jellegével birniok. A külföldi művész, aki a belföldön hangversenyt ad, nem panaszkodhatik jogtalanságról, ha bevételei után megadóztatják. Az országban letelepedett I. az adókötelezettség szempontjából a belföldiekkel egy tekintet alá esnek. Védkötelezettség mint politikai kötelesség az I.-et nem terhelheti, amint viszont politikai jogokra az I.-nek igényök nem lehet. Az I.-nek a középkorban nem mindig elismert szabad távozhatási joga a forgalom szabadságának követelmnye, s kiterjed nemcsak az I. személyére, hanem vagyonára, s jelesül az országban elhalt I. hagyatékára. Az u. n. albanagium (l. o.) - jus albinagii, vagy levonási jog (jus. detractus) - számos államban szerződésileg eltöröltetett, mai nap gyakorlása államszerződés hiányában is, általánosan elismert nemzetközi jognak megsértését képezné. Hazánkban a 10 évnél tovább itt tartózkodott I.-nek hagyatékára nézve a királyi kincstár a levonás jogát az ujabb időkig gyakorolta; a levonás az örökös tartományokba kivitt vagyon után 5%; külföldre mező vagyon után 10% volt. Ha örökös nem jelentkezett, a hagyaték mint kaducitás a kincstárra szállott. privilegium alapján a levonási jogot egyes városok is birták, p. Pest, Temesvár, Nagyszombat. Oly privilegiumokat vagy rendi előjogokat, melyek saját hazájuk törvényei szerint megilletik, az I. belföldön igénybe nem vehetnek. Külföldi nemességök elismerésére, a nemesség közjogi jellegénél fogva, igényt nem tarthatnak. Annál inkább áll ez oly privilegiumokról és előjogokról, melyek a belföld alkotmányával s alaptörvényeivel ellentétben állanak. Az I. viszont az államnak, melynek vendégszeretetét igénybe veszik, alkotmányát, jogrendét s törvényeit tiszteletben tartani kötelesek, s a területiség elvénél fogva a belföldi államhatalomnak alávetvék, éppen ugy mint a belföldiek. A büntetőtörvénykönyv 5. §-a szerint, a törvény érvényességi területén akár magyar honosok, akár külföldiek által elkövetett büncselekmények a büntetőtörvénykönyvnek határozatai szerint büntetendők. A büntetőtörvénykönyv 81. §-a pedig, mely szerint a büntető törvény nem tudása a beszámítást ki nem zárja, magyar honosokra s külföldiekre egyaránt szól. Nem lehet azonban tagadni, hogy ez egyes csekélyebb súlyu kihágásoknál, amelyek nem mindig viselik önmagukon az erkölcs vagy jogellenesség bélyegét, tulságos szigorra vezethet. A modern jogfejlődésnek kettős vezérelve akként állapítható meg, hogy egyrészt az I. mindazoknak a jogoknak élvezetében vannak, amelyek kifejezetten vagy a dolog természeténél fogva állampolgári minősítéshez nem kötvék; s hogy másrészt az I. megszorításai kizárólag közjogi természetüek. Igy jelesül nálunk az I. nem birnak aktiv és passziv országgyülési választói joggal; nem lehetnek állami s törvényhatósági tisztviselők, ügyvédek, közjegyzők.
(Légion étrangere), mely a juliusi forradalom után (1830.) minden nemzetblei elégületlenek és politikai menekültekből Franciaországban alakult s első szolgálatait Algeriában tett. 1835 jun. Abd el Kader a Makta-mocsárok közt teljesen megverte. A légió a francia kormány engedélyével még ugyanazon évben spanyol szolgálatba lépett és Don Carlos ellen harcolt s bár itt is nagy veszteségek érték, 1840. résztvett a Miliana elleni hadjáratban, mely alkalommal a rossz élelmezés és bánásmód miatt két (olaszokból és spanyolokból álló) század megszökött. 1854. a kormány mind a két ezredet a Krimbe küldötte, ahol azok több ütközetben kitünvén, különösen Szebasztopol bevételekor szereztek érdemeket. 1859. Mac Mahon hadtestével Felső-Olaszországban harcoltak, mire 1862. a légió feloszlott. Két év mulva azonban III. Napoleon parancsára ujra szervezték s 800 ember részt vett a mexikói expedicióban. A német-francia háboru alatt a Loire melletti ütközetekben alkalmazták. Az 1884 december 12-iki törvény értelmében az I.-t ujra szervezték, s most két ezredből (4-4 zászlóalj) áll. - 1803. alakult egy angol-német légió, még pedig a feloszlatott hannoverai hadsereg tagjaiból (mintegy 17 000) s King's German legion c. alatt mint az angol hadsereg egy része 1805-től kezdve az összes európai hactereken működött, különösen a spanyol félszigeten, Franciaország déli részein és első sorban Waterloonál. A légi 1816. feloszlott s tagjaiból állították vissza a hannoverai hadsereget. Az egyes ezredeknek 1866-ig használt jelszavai: Peninsula, Waterloo, Barossa, Garcia Hernandez stb. a légió vitéz haditetteire emlékeztettek. A krimi hadjárat idejében ugyancsak Anglia alakított egy német légiót a feloszlott holsteini hadsereg tagjaiból, mely azonban a béke megkötése folytán déli Afrikába telepíttetett s csak Angliának a zulu-kafferekkel vivott harcaiban vett részt.
minden, ami az idegenség benyomását teszi, kivált pedig a nyelv használatában minden, ami valamely idegen kifejezés utánzása s a hazai nyelvszokással ellenkezik. A mi nyelvünkbe legtöbb I. a német s a latin nyelvből került; l. Germanizmus, Latinosság.
az idegen nyelvekből átvett szók; l. bővebben Jövevényszók.
(alien-bill), 1793. hozott angol kivételes törvény, mely az Angliában felmerült s politikai menekültek által szított üzelmek ellen irányult. Anglia példájára más államok is - igy 1830-ban Franciaország, 1835. és 1865. Belgium, 1848. Svájc - hoztak ily I.-t a politikai menekültek fékentartása céljából.
(eszt.), a komikumban szivesen felhasznált jellem- és testi sajátság, mely egész nagy vigjátékoknak szolgál alapjául. Azelőtt, mikor még az I.-et nem ismerték mint kórjelenetet, a neve szeszélyesség volt és főleg Shakespeare nőalakjaiban (Makrancos hölgy, Kleopátra stb.) kitünően van ábrázolva. - I. az orvostudományban, l. Neuraszténia. - Ideges század, l. Fin de siecle.
l. Neuraszténia.