a. m. idomító (traineur). A szót Széchenyi használta először. Utána Jókai használta Lélekidomár cimü regényében.
Deukalion krétai király fia. Mint Helena egykori kérője résztvesz a trójai háboruban, hol a leghősebb vitézek egyike. Midőn hazájába visszatért, vihar lepte meg a tengeren, azért fogadalmat tett, hogy ami hazájában először utjába esik, azt föláldozza Poseidonnak. Fogadalma értelmében saját fiát kellett föláldoznia. Az istenek ezért dögvésszel büntették országát, mire a krétaiak elüzték. I. ezután Kalabriába, majd Kolofonba ment, hol állítólag meg is halt. Diodoros szerint Knozoszban van a sirja. Homeros szerint I. minden baj nélkül jutott vissza hazájába.
(ang. training), a testgyakorlatokban a versenyre való előkészülés. Az I. célja, hogy a versenyző a verseny napján erejének legnagyobbját érje el és hogy a legnagyobb megerőltetésnek tehesse ki magát egészsége veszélyeztetése nélkül. Az I. szigoru egészségügyi szabályai mellett napról-napra megszabja a versenynek megfelelő testgyakorlatokat. A káros élvezetektől való óvakodás, az étkezésben, testi és szellemi munkában való okszerü mértéktartás az I. főszabályai. Az I.-nak tulhajtása időben és gyakorlatokban épp oly káros, mint az idomítás nélkül való versenyzés. A lósportban, l. Training.
(ábrás számok, figurális számok), bizonyos magasabb rendü számtani haladványok (l. o.) tagjai. Elnevezésük onnan ered, hogy a pontok számát adják oly pontrendszerekben, melyek egyenlő távolságban levő pontokból szerkesztve, bizonyos szabályos idomokat ábrázolnak. P. a háromszög-számok egy oly háromszögben adják meg a pontok számát, melyben legfelül 1 pont van, alatta egy sorban 2 pont, egy ujabb sorban 3 pont stb. Szorosabb értelemben n-ed rendü I.-nak a következő sorozat tagjait nevezzük:
Az első-, másod- és harmad-rendü I. tehát:
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, ...
1, 3, 6, 10, 15, 21, 28, ...
1, 4, 10, 20, 35, 56, 84, ...
Az elsőrendü I. sora megegyezik a természetes egész számok sorával; a másodrendü I. a háromszögszámok (triangulár vagy trigonál számok); a harmadrendü I. a háromoldalu gúla számok (tetraedrálszámok, szorosabb értelemben vett piramidál szám). A negyed- és magasabb rendü idomszámok szerkesztése csak egy képzelt többméretü térben történhetik. Tágabb értelemben az I.-hoz számítjuk a sokszögszámokat (poligonál szám), gúlaszámokat (piramidál szám), és a soklapu számokat (poliedrál szám) is. A sokszögszámok, melyek a háromszögszámoknak általánosításai, másodrendü számtani haladványok, p. a négyzetszámok (quadratok) rendre az
1, 3, 5, 7, 9, 11 ...
elsőrendü számtani haladvány első, első két, első három stb. tagjának összegei. Hasonló módon adódnak az
1, 4, 7, 10, 13, 16 ...
1, 5, 9, 13, 17, 21 ...
1, 6, 11, 16, 21, 26 ...
1, 7, 13, 19, 25, 31 ...
1, 8, 15, 22, 29, 36 ...
1, 9, 17, 25, 33, 41 ...
1, 10, 19, 28, 37, 46 ...
1, 11, 21, 31, 41, 51 ...
haladványokból rendre az ötszögszámok (pentagonál szám), hatszögszámok (hexagonál szám), hétszögszámok (heptagonál sz.), nyolcszögszámok (oktogonál szám), kilencszögszámok (enneagonál szám), tizszögszámok (dekagonál szám), tizenegyszögszámok (hendekagonál szám), tizenkétszögszámok (dodekagonál számok) stb. Tehát az egyszerübb sokszögszámok:
3 szög sz.: 1, 3, 6, 10, 15, 21, ...
4 szög sz.: 1, 4, 9, 16, 25, 36, ...
5 szög sz.: 1, 5, 12, 22, 35, 51, ...
6 szög sz.: 1, 6, 15, 28, 45, 66, ...
7 szög sz.: 1, 7, 18, 34, 55, 81, ...
8 szög sz.: 1, 8, 21, 40, 65, 96, ...
9 szög sz.: 1, 9, 24, 46, 75, 111, ...
10 szög sz.: 1, 10, 27, 52, 85, 126, ...
11 szög sz.: 1, 11, 30, 58, 95, 141, ...
12 szög sz.: 1, 12, 33, 64, 105, 156, ...
Ha e haladványokban ujra összeadjuk a tagokat, a 3, 4, stb. oldalu gúlaszámokat kapjuk. Végre a poliedrál számok a következő harmadrendü számtani haladványok:
tetraedrál sz.: 1, 4, 10, 20, 35, ...
hexaedrál sz.: 1, 8, 27, 64, 125, ...
oktaedrál sz.: 1, 6, 19, 44, 85, ...
dodekaedrál sz.: 1, 20, 84, 210, 455, ...
ikozaedrál sz.: 1, 12, 48, 124, 255, ...
Az I. feltalálását a pythagoreusoknak tulajdonítják; a legrégibb értekezések e tárgyban Nikomachos és Diophantostól valók. Általános képleteket az I. kiszámítására Fermat és Pascal állítottak fel a XVII. sz.-ban.
tégla, melynek homloka - mint valamely párkány vagy keret profilja - tagolva van. A nyers téglaburkolatnál a párkányok, keretek stb. kirakására szolgál.
l. Hengerelt vas.
Kant szerint az idő épp ugy mint a tér érzéki fölfogásunk eredeti formája, amely nem a tapasztalat utján származik, hanem tiszta szemlélet a priori (l. Kant). Az idő tehát e nézet szerint nem valami, ami objektive, mellőzve fölfogásunkat, tényleg léteznék, csak mi fogunk föl mindent az idő formájában, mert az idő fölfogásunk eredeti formája. Ezzel szemben áll az a fölfogás, mely az időnek objektiv valóságot tulajdonít; az idő van; az események tényleges egymásutánjának formája. Egy harmadik fölfogás az időfogalom lélektani keletkezését kutatja. De akármikép keletkezett a fogalom s akármint vélekedünk metafizikai mivoltáról, bizonyos, hogy az időt mintegy egyenes vonal módjára képzeljük, melynek minden egyes pontja következik a megelőző (multtá vált) időpontra s megelőzi a következő időpontot (jövőt), ugy hogy az időnek ez a három főmomentuma van: jelen, mult és jövő. Az I. mértékéül az egyforma közökben ismétlődő tüneményeket - mint a Földnek tengelye körüli forgását, illetve ennek tartamát, valamint sokszorosát, a Földnek a Nap körüli mozgását - vesszük (l. Év). A katolikus egyház az évnek azon részét, melyben a lakodalmak és lármás mulatságok tiltvák: zárt időnek (tempus clausum) nevezi; tart advent első vasárnapjától vizkeresztig és hamvazó szerdától husvét utáni vasárnapig (Quasimodo geniti v.). Azonkivül az egyházi évet három szent időre osztja: a karácsonyi, a husvéti és pünkösdi időre. Az I. összeségét örökkévalóságnak nevezzük. (L. még Folytonosság, Időjárás.) - I. a nyelvtanban, l. Igeidők.
Az idegen vasutakon futó kocsikért fizetendő bérösszeg két részből: futás- és I.-ből áll. A futásbért a kocsi által befutott km.-mennyiségért fizetik, az I.-t pedig ama napok és órák mennyisége utján számítják, melyeken át a kocsi a használó pályán időzött. E célból a határállomásokon a kocsi átvétele irásba foglaltatik. Az átlépés órái éjféltől-éjfélig számított 1-24-el jelöltetnek; p. az este 10 órakor átlépő kocsiról azt mondjuk: «a kocsi a határállomásba lépett a nap 22. órájában».
l. Esőcsinálás.
v. időegyenlítés. A valódi és a közép napi idő közt különbség az I. Rendesen középidőben fejezik ki olyformán, hogy az I.-et a valódi időhöz algebrailag hozzá kell adnunk (azaz hozzáadni, ha pozitiv, levonni, ha negativ az I.), hogy a középidőt kapjuk. Négyszer évenként az I. = 0, azaz a valódi napi idő és a közép napi idő összeesnek (a Nap valóságos delelésekor éppen közép-dél is van), még pedig ápr. 15., jun. 14., aug. 31. és dec. 24.; kétszer egy évben legnagyobb értékü az I., azaz a középidő legnagyobb [ÁBRA] mértékben előzi meg a valódi időt, még pedig febr. 12-én, mikor +14 p. és 34 mp. az I. és jul. 26-án, mikor +6 p. és 12 mp.; kétszer egy évben meg legkisebb, azaz a középidő leginkább visszamarad a valódi idő megett, t. i. május 14-én az I. = -3 p. és 53 mp. és nov. 13-án -16 p. és 18 mp. Az I.-nek ezen 2 maximumot és 2 minimumot magában foglaló lefolyását igen jól ábrázolja az itt látható ábra, mely az I.-nek görbéje.