a fizikában, a másodperc, a Föld tengely körüli forgása tartamának 1/86400 része. - I. a drámában, l. Dráma.
(hangjegyeké), l. Hangjegy.
lélektani fogalom, az a képességünk, melynél fogva valamely idő hosszát közvetetlenül (óra nélkül) felfogjuk és összehasonlítjuk más időhosszal. Az objektiv időmérés (l. o.) is ez időérzéken alapszik, mert az objektiv időmérés csak egyenletes mozgás alapján történik, azt pedig, hogy a mozgás egyenletes, az I. alapján mondhatjuk. V. ö. Vierordt, Der Zeitsinn; Münsterberg, Beiträge zur experimentellen Psychologie (2 füzet, Freiburg 1889).
(geologiai), l. Geologiai formációk.
(time-ball), egy 1-2 m. átmérőjü fonott gömb, melyet magas árbocon elhelyezve bizonyos pontos időben (rendesen a közép-délben) onnan leejtenek, hogy igy a kronométereket és egyéb órákat beállítani, illetve állásukat javítani lehessen. Először 1833. alkalmazták a green wichi csillagvizsgálón és használata nemsokára aztán Anglia minden fontosabb kikötőjére kiterjedt, sőt más országokban is használják, igy p. Németországban Kuxhavenben és Swinemündeben vannak I.-k.
l. Határozók.
(l. a mellékletet).
[ÁBRA] IDŐJÁRÁSI KÁRTYA 1894. OKTÓBER4.
Lásd a mellékelt táblázatot.
A levegő mindenkori állapotát az I. szóval szoktuk kifejezni, s midőn száraz vagy nedves, meleg vagy hideg I.-ról beszélünk, a levegő állapotának egy-egy fontosabb tulajdonságát használjuk az I. jellemzésére, azon hatás szerint, melyet a szerves életre gyakorol. Valóságban az I. felette bonyolult dolog, melyet - hogy kellőképen megérthessük - részletjelenségekre kell bontanunk, ilyenek a szerves élet szempontjából: a hőmérséklet, a csapadék, a szél, a légköri nedvesség, a felhőzet, a verőfény. Ezek a részletjelenségek, másképen meteorologiai elemek a maguk összeségében alkotják az I.-t és amint sokféleképen változnak, okozói lesznek a különböző időjárási viszonyoknak. Az egyes elemek nem függetlenk egymástól és az időjárási tanulmányok egyik főcélja, megállapítani a meteorologiai elemek cserehatásait. Tudvalevőleg a szél az, mely bizonyos időjárási viszonyokat visz át egyik helyről a másikra; másrészt pedig érthető, hogy a szél nem egyéb, mint következménye a levegőegyensúly megzavarodásának, vagyis a légáramlás, a légnyomás egyenlőtlen eloszlásából ered, mely utóbbi megint visszavezethető arra, hogy a levegő a Föld más-más részein különbözőképen melegedik fel. Az I. bonyolult problemáját tehát elméletileg a következőképen oldhatjuk meg: a) meghatározandók a légkör pontos hőmérsékleti viszonyai a Föld minden pontjára nézve; b) ebből ismét megállapítandók a légnyomás eloszlása és annak időbeli változásai; c) mire ennek következményeként az időjárási viszonyok volnának megfejtendők. A gyakorlatban a meteorologiai elemek kölcsönös hatását az észlelési anyag módszeres feldolgozása által akarják kideríteni. Igy p. meghatározzák, hogy különböző szélirányoknál milyen az I. Az u. n. szélrózsák akképen készülnek, hogy minden szélirányhoz megkeresik a hozzátartozó hőmérséklet, nedvesség, csapadék stb. átlagos értékét s ilyeténképen minden szélirányhoz a neki megfelelő időjárási jelleget. Egészben véve a szélrózsák azt az eredményt adják, hogy az É-i fölgömbön az egyenlítő felől jövő szelek magas hőmérséklettel és páratartalommal, nagy borultsággal és gyakori lecsapódásokkal járnak együtt; ezzel ellentétben a sark felől jövő szelek az időt az ellenkező tulajdonságokkal ruházzák fel. Budapestnek szélrózsáját e módon kiszámította Weszelovszky. Ujabban kiderült, hogy a szélrózsák módszere a szigoru kutatásra nem alkalmas, mert ugyanazon széliránynak még egyazon évszakban is más lehet a hatása, aszerint, amint a szél barometrikus minimumhoz vagy maximumhoz tartozik, mert mindkét esetben a szél eredete más-más helyen keresendő. Sőt van rá eset, hogy a szélirány meg sem változik és az I. mégis megváltozik; a szél ugyanis végső irányát megtartva, a természetét változtatja meg az által, hogy a ciklonális alakból az anticiklonális alakba megy át. Ez okból most már a szélrózsákat az időjárási térképek hozzávonásával állítják össze, olyképen, hogy minden szélirányhoz két csoportba sorozzák a többi meteorologiai elemeket, amint a szél más rendszerhez tartozik. Az által a szelek klimatikus sajátosságai sokkal élesebben nyilvánulnak. Csak amióta tekintettel vannak a légnyomás eloszlására és amióta felismerték a barometrikus maximumok és minimumok fontosságát, sikerült az I. lényegébe jobban behatolni és az összefüggést a légnyomás, szél, és a többi elemek között megtalálni. A barometrikus minimumok (l. Depresszió, Ciklon) oly területek, melyeken a légnyomás kisebb mint a környezeten; hatáskörükben szeles, felhős, csapadékos, télen enyhe, nyáron hüvös idő uralkodik. Viszont a maximumok területén a légnyomás a környezeténél magasabb és ott az idő csendes, derült, száraz, télen hideg, nyáron meleg. A maximum és minimum elhelyezése igen fontos, mert a légnyomás bizonyos sajátos eloszlásának megfelel az időjárás egy bizonyos neme. Az időjárási viszonyokat a meteorologiai állomásokon (l. o.) szokás arra alkalmas műszerekkel megfigyelni és a megfigyelési adatokat feljegyezni. A megfigyelési anyag egyrészt megadja valamely hely időjárási történetét, másrészt pedig alapul szolgál a Föld klimatikus viszonyainak kipuhatolására (l. Éghajlat, Meteorologia). Az időjárás ismeretének gyakorlati fontossága ujabb időben arra késztette a meteorologiai intézeteket, hogy naponta időjárási jelentést adjanak ki. Az adatok gyors beszerzése céljából az egyes meteorologiai központok csereviszonyban állnak és hálózatainak adatait telegráf utján közlik egymással. Igy fejlődött az időjárási telegrafia, melynél nemzetközileg megállapított szkémák szerint számjegyekre (chiffre-ekben) szerkesztik az időjárási táviratokat. A budapesti központi intézet időjárási jelentése (l. a mellékletet) 34 hazai és 61 külföldi állomásról tartalmazza a légnyomás, hőmérséklet, felhőzet, szélirány és erősség, csapadék adatait, melyek a reggeli leolvasási terminusra vonatkoznak, csak a csapadék adja az előző 24 órai mennyiséget, ugyszintén a hőmérséklet maximumra és minimuma az előző 24 óra szélsőségeit. Ezen számbeli adatok, melyek az európai időjárás általános és a hazai időjárás részletes képét adják, a fővárosi lapokban is olvashatók. A budapesti jelentéshez még két időjárási (szinoptikus) kártya van csatolva (l. a melléklet), az időjárási helyzet szemléltetésére. Az egyiken az 5 mm.-enként huzott izobárok a légnyomás naponkénti eloszlását tüntetik fel, a barometrikus maximum és minimum területén pedig a «Magas» és «Alacsony» felirások vehetők észre. Azonkivül a felhőzet és szél is felismerhető rajta a nemzetközileg elfogadott jelekből. A másik térkép 5 C. fokonkint megrajzolt izotermák által szemlélteti a hőmérséklet eloszlását és nagyjából a csapadékmennyiségeket is adja a városok mellé rajzolt pontok által. Az időjárási jelentést kiegészíti még egy rövid átpillantás az időjárási helyzetről, továbbá az európai és hazai időjárás nevezetesebb jelenségeiről és befejezi a következő napra kiadott prognózis. L. Időjóslás.
l. Időjárás.
a tapasztalásból vagy a néphitből merített és a bekövetkezendő időjárásra vonatkozó mondások (parasztregulák), melyek sokszor tudományosan megokolhatók, máskor pedig babonaságon alapulnak. Igy ismeretes azon szabály, ha Medárd napján esik, akkor az eső 40 napig tart. Vagy a hirhedt fagyos szentek (l. o.) hatásáról elterjedt hiedelem. Egyes tájakon a népköltészet versekbe foglalta az I.-at, nem ritkán tréfás tartalommal.
-t képez oly magas hegylánc, melynek két oldalán egymástól lényegesen elütő éghajlati viszonyok uralkodnak. A hegység mint klimatikus tényező sokféleképen nyilvánul, egyrészt a szelek ellen természetes védelmet nyujt és egyáltalán a levegő cirkulációját akadályozza, másrészt az eső eloszlására is van hatása. Az I. feltünő példáját adja az Alpesek hatalmas hegylánca, midőn a Gotthard, Brenner vagy Simplon szoros áthágása után a középeurópai éghajlatból hirtelen az olasz éghajlat alá kerülünk. Hazánk éghajlatában a Kárpátoknak jut hasonló szerepök, mert az északi hideg szeleket feltartóztatják. Ennek a következménye az Alföld klimájában felismerhető.