a. m. az ürlövedék gyujtókészülékét ugy igazítani, hogy a kivánt időköz mulva az ürlövedék robbantó töltését meggyujtsa.
(bány.). A bányahatóságtól időzést nyert vállalatról mondják, hogy időző munkában áll; ami annyit jelent, hogy minden munka szünetel.
(ejtsd: idrak) János Mária Antal, francia szobrász, szül. Toulouseban 1849., megh. Párisban 1884 dec. 28. Guillaume, Cavelier és Falquiere tanítványa; 1873. elnyervén a római nagy dijat, Rómába ment. Két szobrát, melyeknek egyike a méhtől megcsipett Amort (1873), másika a caduceus-botot föltaláló Hermest ábrázolja, a francia állam megvásárolta. Legkitünőbb műve: Salammbônak szobra, márványkivitelben (1881) a párisi Luxembourg-muzeumban van. Korai halála akadályozta meg a további fejlődésben.
a marokkói Atlas (l. o.) egy részének neve.
város Loitsch (ettől 20 km.-nyire) krajnai kerületi kapitányságban, az Idriza magános völgyében, (1890) 5084 lak., vászonszövéssel, csipkekészítéssel, bányaigazgatósággal. Ismeretes főképen az 1497. fölfedezett kénesőbányáiról. A bányákba 757, mészkősziklába vágott lépcső vezet le. A tiszta kéneső ritka; nagyobbára cinnoberércekből állítják elő, az Idriza jobbpartján fekvő kohókban. Az évi termelés 300 000 kgrm., amibő 50-60 000 kgrmot a helyszinén cinnoberré dolgoznak föl. 1814-1880-ig az állami kincstár a bányákból 24 millió frt hasznot huzott. V. ö. Das Quecksilberbergwerk zu I. (Bécs 1881).
v. Idrialit (ásv.), cinnabarittal keverve termő ásatag gyánta, illetőleg földi szurok Idriából (Krajna). Ujabban cinnabaritot tartalmazó, mészkövön sárgás, kristályos lemezekben is találták, ugyszintén mint impregnációt cinnabaritot hordozó bitumenes agyagban. Anyaga az I. (C21H14).
(Edríszí) Abú Abdalláh Muhammed, arab geográfus az Idriszídák (l. o.) családjából. 1100 körül született Ceutában, ahol uralmától megfosztott őse menedéket keresett volt. Kora ifjuságában Cordovában találjuk őt, ahol nagy buzgalommal képezte ki magát a tudományokban, majd pedig Spanyolországban, É.-Afrikában és Kisázsiában tesz tudományos utazásokat. II. Roger sziciliai király megbizásából egy nagy geográfiai munkát szerkesztett szövegként a király birtokában levő ezüst földabroszhoz. E munkából legelőször Rómában (1592-97) adtak ki egy kivonatot és ennek alapján két maronita tudós, Gabriel Sionita és Johannes Hesronita az I. munkájának latin fordítását (Geographia Nubiensis, Páris 1619). A tudomány számára legelőször Jaubert francia fordítása (2 köt., Páris 1836-1840) tette hozzáférhetővé I. munkáját. Egyes részletes fejezetekről külön kiadások és fordítások is megjelentek; igy az Afrikáról és Spanyolországról szóló részt Hartmann I. M. (Göttinga 1796., Marburg 1802); a Sziriáról szólót Rosenmüller (Lipcse 1828), majd Palesztinával együtt Gildemeister (Bonn 1885) dolgozta fel; Dozy és De Goeje (Lejda 1866) az afrikai és spanyolországi fejezetet, Amari és Celestino Schiaparelli (Róma 1878) az Itáliára vonatkozót adták ki. I. elhalálozásának éve nem ismeretes.
(Edriszídák), arab dinasztia, mely É.-Afrika nyugati részén 791-926. uralkodott. Alapítója az Ali családjának egyik ágából származott Idrisz, ki 784. az abbászida khalifa üldözései elől É.-Afrikába menekült és mint Ali ivadéka számos berber-törzstől az igazhitüek jogos imám-jául elismertetett. Rövid uralkodás után 791-ben a khalifa fondorkodásai folytán mérgezésnek esett áldozatul; az uralkodásban fia, II. Idrisz követte, ki hódításai által az uj állam határait tetemesen kibővíté és Fez városát, az I. államának fővárosát alapította. De már fia, Mohammed uralkodása alatt (829) kezdett az I. ifju állama elgyengülni, amennyiben az uralmat II. Idrisz fiai között felosztották. 916. Jahja a Fatimidák (l. o.) támadásának nem volt képes ellentállani, a győzők megfosztották trónjától és saját uralkodójuk udvarára vitték, ahol meg is halt. Csak rövid időre birta Haszan Fez székvárost ismét hatalmába keríteni; 926. a Fatimidák az I. afrikai hatalmát végleg megszüntették. Csak kevés partváros maradt még rövid ideig egy-egy idriszida fejedelemnek birtokában; de ott is csak mint az Omejjádák v. Fatimidák hűbéresei uralkodhattak. Ez uralkodó caládból származott Idríszí (l. o.) hires geográfiai iró.
vagy Idrisz-Jaghi a. m. geránium-olaj, l. Gólyaorrfélék.
a Chiese folyótól alkotott tó Brescia olasz államban, 378 m. magasban, 1370 ha.-nyi területtel; legnagyobb mélysége 88 m., halakban igen gazdag.