Ikcsont

l. Koponyacsontok.

Ikelemba

baloldali mellékfolyója a Kongónak (l. o.).

Iker

v. ikerképződés, növényiker (symphisia), két növényszervnek összeforradása. A gyökértől kezdve a magvakig, sőt a sziklevelekig a növénynek zsenge korában valamennyi tagja összeforrhat egymással, ha egymáshoz közel keletkeznek v. a szélök közel van egymáshoz, vagy érintkezik is. V. ö. Borbás, Növényikrek, különösen ikerlevelek, Természettud. társulat, Pótfüzet XXIV.

Ikercsira

(növ., Synophthia), a növényteratologiában az az eset, midőn két csira vagy két rügy egymással összenő.

Ikergyalu

a kádároknál használt négy kézre járó gyalu, l. Gyalu.

Ikergyümölcs

(növ., syncarpia), a Lonicera v. a juharfa gyümölcse, amely 2, néha 3-4 szem gyümölcsnek összeforradásából ered, és rendesen állandó. De némelykor más fának, kiváltképen húsos gyümölcsnek egymáshoz közellevő két szeme v. egynek a helyén jelentkező két szem is többé-kevésbé összeforrad egymással, p. az ikerszilva, ikergesztenye (ez néha hármas is, hármas iker), ikeralma citrom, narancs stb. V. ö. Tanáregyesület Közlönye 1880-81, 286; Erdészeti Lapok 1884, 497; Földmivelési Érdekeink 1881, 91. old.

Ikerke

ükörke, ikeres, ükeres v. kutyacseresznye Benkőnél (növ.), a Lonicera Xylosteum L. népies neve, állandó ikergyümölcséről, l. Lonc.

Ikerképződmények

a fiziologiában l. Hiperplázia.

Ikerkristály

két vagy több mindig bizonyos meghatározott sik szerint összenőtt kristálya egyazon ásványfajnak. Ama sik, mely irányában az egyének összenőttek: az ikersik. A legtöbb I. egyénei szimetrikusak ezen sikkal. Az ikersik igen gyakran valamely kristálylap, de merőlegesen is állhat valamely lehetséges kristálylapra, anélkül, hogy bármely kristálylapnak felelne meg. Az ikersikra merőlegesen képzelt vonal, mely körül a kristályegyének forgatva gondolhatók: az ikertengely. Összenövési módra kétfélék az I.-ok: ránőttek és átnőttek. Az elsők, másképen még juxtapoziciói vagy kontakt I.-ok olyanok, melyeknek kristályegyénei valamely határozott sikkal nőttek egymáshoz. Az oly ránőtt I., melynek egyénei ugy látszanak, mintha egy egyénnek megfordított helyzetben levő két fele volnának, hemitrop I. Minden egyes kristályrendszerben ismeretesek I.-ok és pedig nemcsak kettős, hanem többszörös ikrek is.

Ikermagzatok

l. Ikrek.


Kezdőlap

˙