(Ilfovulu), sik, jól öntözött és termékeny kerülete Romániának, 5200 km2 területtel, (1889) 420 591 lak., Bukarest székhellyel.
(ejtsd: ilfrekum), város Devon angol grófságban, 14 km.-nyire Barnstapletól, a Bristoli-csatorna mellett, (1891) 7692 lak., kikötővel, amelybe 200 t. tartalmu hajók juthatnak be; tengeri fürdővel.
Albert, osztrák műtörténész, szül. Bécsben 1847 okt. 11., ahol egyetemi tanulmányainak befejeztével a mű- és iparmuzeum tisztviselője, 1873. a műtörténelem docense, 1878. a császári ház műtörténelmi gyüjteménye második csoportjának igazgatója, 1893. kormánytanácsos lett. Irodalmi működését az Eitelberg által kiadott Quellenschriften für Kunstgeschichte-ben kezdte meg (1871-től), amelynek Eitelberg halála óta szerkesztője. Több jeles fordításán kivül említendő: Die Glasindustrie (1874); Die kunstgewerblichen Fachschulen des k. königl. Handelsministeriums (1876); Geschichte und Terminologie der alten Spitzen (1876); Ornamente für Architectur und Kunstindustrie (1876); Wiener Schmiedewerk des 18. Jahrhunderts (1878); Zeitstimmen über Kunst und Künstler der Vergangenheit (1881); Messerschmidts Leben und Werke (1885); Kunsthistorische Charakterbilder aus Österreich-Ungarn 1893).
1. Henrik Rüdiger, porosz államférfiu, szül. a XVII. sz. közepe táján, megh. 1728 dec. 6. Frigyes Vilmos és III. Frigyes titkára volt és ebben az állásban különösen III. Frigyes alatt nagy befolyást gyakorolt az összes kormányzatra, sőt még a külügyre is. I. Frigyes Vilmos alatt különösen a külügyi politikának szabta meg irányát, ő dolgozta ki a külügyi hivatalnak uj szervezetét is.
2. I. Károly Dávid, német pedagogus, szül. Sehnaban, Eckertsberga mellett 1763 febr. 26., megh. Berlinben 1834 szept. 17. 1783-tól fogva egy darabig Lipcsében hittudományt és nyelvészetet tanult. 1789. a naumburgi városi iskolában rektor lett, 1794. pedig Jenában a keleti nyelvek tanára s 1802-től rektor Schulpfortában, mely helyet 1831-ig töltötte be, azután Berlinben élt nyugalomba vonulva egész haláláig. Munkái: Hymni Homerici (Halle 1791); Scholia S. carmina convivalia Graecorum (Jena 1798); Natura atque virtutes Jobi (Lipcse 1798); Urkunden des ersten Buches Moses in ihrer Urgestalt (Halle 1798). Kisebb értekezései e cim alatt jelentek meg: Opuscula philologica (Erfurt 1797).
járási székhely Beira portugál tartományban, 4 km-nyire Aveirótól, az Atlanti-oceánnal összeköttetésben levő laguna partján, (1878) 7752 lak., halászattal, sófőzéssel. 3 km.-nyire a Vista Alegre nevü királyi üveg- és porcellángyár van.
1. folyó Közép-Ázsiában, khinai és orosz területen, hossza 1500 km. Két forrásfolyóból ered; ezek a hosszabb Tekesz, amely a Muszart-hágó közelében, 3540 m. magasban fakad és a Kungesz; a kuldsai sikságon fölveszi a Kast; Iliiszknél hajózhatóvá és ÉNy-i irányuvá lesz. A sikságra érvén, számos ágra oszlik, amelyek 13 000 km2-nyi területet fognak körül, de csak áradások idejében vannak vizzel telve, egyébként csupán a D-i ág nem szárad ki. - 2. I., khinai tartomány. 1863 előtt I. az Isszik-kul területét foglalta magában, de az 1881-iki orosz-khinai szerződés értelmében a khinai I.-terület 70 000 km2-rel (70 000 lakossal) gyarapodott. A lakosság török földmivelőkön (Farancsi) kivül vándorló kozákokból (kirgizek), kalmükökből és bevándorolt khinaiakból, mandzsukból és mongolokból áll. Főváros Kuldcsa (l. o., khin. Hveijüen). V. ö. Dilke, On the valley of the I. (Proc. 1874, 246-52 l.).
vagyis Illés nemzetsége 1260-79 közt Somogy és Veszprém vármegyékben virágzott; legkiválóbb embere Ipoly comes, kinek fiai (Ugra, Miklós, Bálint és Ipoly) IV. Bélának s V. Istvánnak több háborujában résztvettek. Ugra különösen az Ottokár cseh király ellen való küzdelemben tünt ki, midőn Győr visszafoglalásakor meg is sebesült; 1728. az ifjabb Ipoly már esztergomi kanonok volt.
l. Rea Silvia.
l. Verőér és Vivőér.
l. Iliumi tábla.