nagy kiterjedésü, falakkal és árkokkal körülfogott város Jorubában (Afrika), a Niger mellékvizének, az Azának partján. Milum szerint (1880) 150 000 joruban, nupe, fula, haussza és kaniki lak., szőnyegszövéssel, fegyver- és bőrkészítéssel.
Trosnak fia, Assarakos és Ganymedes testvére, Laomedon atyja és Priamos nagyatyja. Frigiában egyik versenyen a pályadijon, 50 ifjun és 50 szüzen kívül még egy tarka tehenet kapott azon megbizással, hogy azon a helyen, hol e tehén lefekszik, építsen várost. Igy alapította a saját nevéről Ilionnak (Ilios), atyja nevéről pedig Trojának nevezett várost. Zeus kegye jeléül a palladiumot (l. o.) küldte neki.
1. I. (Irsava), kisközség Bereg vmegye felvidéki j.-ban, (1891) 1013 rutén és német lak., a járási szolgabirói hivatal székhelye, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Ismeretes őstelep, melynek vidékén számos régiség találtatott. - 2. Felső-I. (Tirlisua), kisközség Szolnok-Doboka vmegye betleni j.-ban, (1891) 1002 oláh lak.
a Keleti-Kárpátok erdély É-i határláncolatának tagja, mely a Cibles (l. o.) csúcsából DNy-felé, majd Ny-felé ágazik ki s a Lápos és Nagy-Szamos folyók közeit tölti ki. Magassága az 1000 métert nem haladja meg. Több közlekedési út szeli a hegységet.
-család (nagyilosvai). Szerteágazott magyar nemes család, Bereg, Bihar, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa vármegyében. Eredetét Tatamér Vlachi de Ilosva révén - ki az Árpáddal bejött főemberek egyikének, állítólag egy Kiev ostrománál önként a magyarokhoz csatlakozott orosz hercegnek utóda volna - a honfoglalásig vezeti vissza. Az I.-család egy ága rokonságban áll a Dolhay-családdal. I. Jeromos jelen volt az 1505-iki rákosi országgyülésen, mint Kraszna vármegye követe. I. Orbán 1538. a krakói egyetemet látogatta. I. Mihály 1560. különféle érdemeiért királyi adománybirtokot nyert Szatmárban. Ugocsa vmegyében I. István 1670. második alispán volt, ugyszintén 1708. I. György. Ez utóbbi 1716. már első alispán. I. Imre, Rákóczi Ferenc hű embere; a fejedelem hadában kitünt mint ezredes, majd mint tábornok. I. István 1744 körül több magas egyházi méltóság viselője. Hogy Ilosvai Selymes Péter, XVI. sz.-beli iskolamester, az Arany János forrásául szolgált Toldi Miklós szerzője, szintén e család tagja lett volna, mire előneve látszik mutatni, nem valószinü. L. Selymes.
Lajos, kémikus, szül. Deésen 1851. Középiskoláit Kolozsvárott végezte, 1872-ig gyógyszerészettel is foglalkozott. 1872-76-ig budapesti egyetemi rendes hallgató volt. Itt lett gyógyszerészmester, és bölcsészetdokotro. 1874-1876. vegyésznövendék, egy évig Lengyel Béla, 1876-1880-ig pedig Than Károly tanárok segéde. 1878. megszerezte a középiskolai tanári oklevelet. 1880. állami ösztöndíjjal támogatva, külföldi laboratoriumokban dolgozott, Heidelbergában, Münchenben és Párisban. Berthelot-val végezte a magas hőmérsékleten keletkező kettős sókról való tanulmányt, mely a Compte-rendu 1882. évfolyamában jelent meg. 1882. a királyi József-műegyetemen az általános kémia helyettes tanára, 1883. pedig rendes tanár lett. 1886-87-től 1891-92-ig az egyetemes és vegyészi szakosztálynak volt dékánja; 1882-83. az építészi és mérnöki szakosztálynak választott prodékánja, míg 1893-94. ezideig ugyanazon szakosztálynak dékánja. 1891. a magyar tudományos akadémiának levelező tagja. A k. m. természettudományi, a m. földtani társulat választmányi tagja, az orsz. közegészségi egyesület technikai szakosztályának elnöke, a kémia-ásványtani szakosztály jegyzője. Az országos közoktatási tanácsnak rendes taga, nemkülönben tagja a középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak. Irodalmi tevékenysége kiterjed szakjának tudományos művelésére, népszerüsítésére, de működik irodalomtörténeti s közművelődési téren is. Szakszerü dolgozatai közül felemlítendők: Adatok a carbonylsulphid fizikai sajátságaihoz (Ért. a term.-tud. köréből, X. és XI. kötet); Adalék a salátromossav és salétromsav kémhajtásaihoz; Gyors égés közben képződik-e ozon, esetleg hidrogenperoxid? Van-e a levegőben ozon és hydrogénperoxid? Salétromossav a nyálban és a kilélegzett levegőben; Észrevételek ama kisérletekre, hogy a talaj és növények nitrogentartalmukat a levegőben foglalt nitrogen közvetetlen áthasonlítása folytán szaporítják; Salétromossav képződése a gyors égés néhány különlges esetében és cyanképződés a megfordított lángban (Term.-tud. Közlöny VII. és VIII. Pótfüzete, továbbá a Bull. de la Société chim. de Paris 1889 és Math. und Naturwiss. Ber. aus Ung. VII. kötet); Adalék és ásványos vizek összetételének megváltozásához (Földt. Közl. XVI. köt.); A budai keserüvizek eddig ki nem mutatott alkatrészei (Term.-tud. Közl. XVIII. Pótfüzete); Levegőben való égéskor keletkező nitrogentartalmu melléktermékek mennyiségi meghatározás (Ért. a term.-tud. köréből XXIII. köt., Bull. de la Société chim. de Paris XXX. sor. 11-12. köt.); Über d. in d. Luft u. in den atmosphärischen Niederschlägen vorkommendes Wasserstoffhyperoxid (Ber. der deutsch. chem. Gessellsch. 1893 és Math. und Naturwiss. Ber. aus Ungarn XII. kötet); Adalék a levegő összetételéhez (Math. és term.-tud. Ért. XII. köt.); Az ozon és az ammonia egymásra hatásakor keletkező termékekről (u. o. és Berichte det deuttsch. chem. Gessellschaft 1894); Tanulmány a torjai büdös barlangról (sajtó alatt); A hydrogen-peroxid uj kémszere (sajtó alatt). Elemezte a buziási József, a luhii Margit és a budisi Sarolta nevü ásványos vizeket. Népszerü és más munkái közül még felemlítjük: A chemia alapelvei (A term.-tudom. könyvkiadó vállalat XXX. kötete); Budapest ásványos vizei és fürdői (Az orsztr.-magy. monarchia irásban és képben. Magyarország III. kötet); A tudományos chemia állapota külföldön s hazánkban (Term.-tudom. Közl.) cimü munkákat.
(Illov, Ihlov, Ilow) Keresztély báró, császári vezér a 30 éves háboruban, szül. Neumarkban 1585 körül, megöletett 1634 febr. 25-én. Miután neje, Rziczan-Fürstenberg grófnő révén némi vagyonhoz jutott, Tilly alatt a liga hadseregébe lépett (1623), később pedig mint ezredes Wallenstein zsoldjába szegődött, ki őt 1633-ban tábornaggyá tette. Erőszakos és kapzsi ember volt és ha hű maradt Wallensteinhoz és ennek többi alvezérét a pilseni estélyen a Wallenstein iránti hűségnyilatkozatnak aláirására rávette, ezt első sorban jutalom reményében tette meg. Wallenstein megöletése után azonban Gordon és cinkosai I.-ot is, Terzka-s Kinskyvel együtt Egerben, lakoma közben, felkoncolták. Tetemét Miesbe vitték, vagyonát elkobozták; gyermekei nem maradtak.
l. Ilov.
v. Elsan, német hősmonda egy komikus alakja: öreg szerzetes, akiből a régi harcvány csodálatos módon kitör. A Hildebrand-testvérek (1. Hildebrand, 1.) legtöbb forrása szerint I. a Rosengarten c. költeményben olyanul szerepel, aki Berni Detre oldalán győzedelmesen küzd Volker ellen és bozontos szakállával verésre csókolja a szép Krimhildát. A Rabenschlacth c. dal szerint I.-t Detre megöli, mert a rábizott Helche-fiukat nem elég gondosan őrizte.
község Magdeburg poroszt kerületben, az Ilse és vasút mellett, 138 m. magasban, a Brocken lábánál, (1890) 3318 lak., nagy vasművekkel; mint nyári klimatikus gyógyhelyet sokan (1893. 2650-en) látogatják.