Leusták. Rátót nembeli Péter fia. Nevét a gömörvármegyei Jolsva (akkoriban Ilsva) várostól vette. 1385-90-ig királyi főajtónálló, 1394-1395. nádor, kunok birája és fehérvármegyei főispán volt. Birta Bajmóc várát. Felesége: Anna, ismeretes fia György, ki 1424. zólyomi főispán volt. V. ö. Katona, Hist. Crit. XI. 210, 219, 262, 295, 361, 379, 538; Wertner, Magyar nemz. II. 301, Magy. Tört. Tár. XII. 282; Fejér, Cod. Dipl. X. 3, 52.
Ellora (l. o.) rontott neve.
1. Kis-I., kisközség Beszterce-Naszód vármegye ó-radnai j.-ban, (1891) 1191 oláh lakossal. - 2. Nagy-I., nagyközség u. o., (1891) 2808 oláh lak. Hozzátartozik Borvölgy fürdő (l. o.).
Elba sziget (l. o.) régi neve.
falu Erfurt porszt kormányzóságban, Erfurt tőszomszédságában, a Schmale Gera és vasút mellett, (1890) 6648 lak., kősóbányával, amely évenkint 20 000 tonna sót szolgáltat.
nagyközség Háromszék vármegye sepsi j.-ban, (1891) 1386 magyar lakossal; népbankkal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. I. a kiváltságos helyek közé tartozott, régi református templomát várfalak övezik. Vidékén barnaszén fordul elő.
Lemberg városának régi neve. A Rákóczi-kor emigránsai is igy hivták.
54 km. hosszu baloldali mellékfolyója a Dunának a bajoroszági alsó-bajor kerületben; a Cseh-erdőben fakadó Kis- és Nagy-Ohe összefolyásából keletkezik és Passaunál torkollik.
az ugyanily nevü járás székhelye Radom orosz-lengyel kormányzóságban, 31 km.-nyire Radomtól, az Ilsanka partján, (1886) 3682 lak., agyag- és bőriparral.
v. imádság, tág értelemben a legfelsőbb lény, isten iránti hódolatunk bárminő nyilvánítása. Ebben az értelemben minden vallásos cselekedet I., tehát az áldozatbemutatás is, az ünneplés, az isten tiszteletére végzett munka stb. Szoros értelemben az I. a léleknek istenhez való felemelkedése, mely által az ember a legfelsőbb lény tökélyeit megismeri, előttök tisztelettel meghajol, s tőle való feltétlen függését átérzi és bevallja. Módjára nézve kétféle az I.: észbeli (mentalis), mely vallásos érzelmektől áthatott gondolkodásban áll, anélkül, hogy szavakban nyilvánulna; szóbeli (oralis), melynél az áhítatos gondolkodás szavakban is nyilvánul. Tárgyára nézve: a) dicsérő, b) hálaadó, c) könyörgő, d) engesztelő; aszerint, amint istent az ő tökélyeiért magasztaljuk, vagy neki a vett jókért hálát adunk, v. ujabb jótéteményeket kérünk, vagy végre vétkeink bocsánatáért esedezünk. Keresztény erkölcstan szerint az I. szükséges az üdvösségre, mivel Krisztus és az apostolok az imádságot sürgették, s példájokkal is ajánlották. A katolikus egyház közelebbről határozza meg e parancsot, kijelentvén hiveinek az imádkozás idejét. E szerint azok imádkozni tartoznak az istentisztelet alatt, reggel és este, déli és esti harangszóra, evés előtt, evés után, szükség, különösen életveszély idején. Ugyancsak a katolikus egyház erkölcstana szerint a jó szándék mehet, s ilykép az egész élet érdemszerzővé válhatik.