(lat.) a. m. beleavatkozás.
igy nevezik valamely inger azon legkisebb fokát, mely mellett az érzést, az izmokban összehuzódást, a mirigyekben elválasztást képes támasztani. Azon alól az inger hatástalan, azon tul növelt inger pedig fokozódott működést vált ki. A szem látóidegének ingere p. a fény; e fény azon legkisebb foka, mely mellett az, ha szemünkbe esik, már fényérzést okoz az I.; ennél gyengébb fényt nem tudunk még megérezni; erősebb fény behatása pedig az I.-nél nagyobbfoku fényérzést okoz.
v. izgékonyság, az élő szervek, kiválóan az ideg- és izomállománynak az a képessége, hogy inger behatására működésbe, izgalmi állapotba jut. Megérezzük azérző szervekre történt behatást, összehuzódásra indíthatjuk izmainkat, elválasztásra mirigyeinket, mert idegeink és a megfelelő szervek ingerlékenyek. - I. a botanikában, l. Bibe.
(eszt.), a bájos egy alsóbb, kevésbé nemes faja. Az I. aljasabb vágyakra számít és csak apró adagokban használandó.
(Ingria, Isorszkaja zemlya), egykori tartomány a Finn-öböl körül, most Szt. Pétervár orosz kormányzóság tulnyomó részét alkotja. Egykori lakói az inger törzs, a kareliaiak egy ága volt, közülök mintegy 16 000 maig is fenmaradt. I. az oroszok és svédek közt sokáig volt viszálykodás tárgya, mig 1615. a stolbovai egyezségben a svédeknek jutott. 1703. Nagy Péter cár visszafoglalta és a nystadi békében meg is tartotta.
a szerveknek az inger iránt való tompultsága.
(lat.), a testbe felvett anyagok, kiválóan az ételek és italok, sőt a levegő is.
(ejtsd: ingem), county Michigan É.-amerikai államban, 1450 km2 területtel, 45 000 lak., Mason székhellyel.
flamand neve Enghien (l. o.) városnak.
(ejtsd: ingirámi), régi toscanai patricius-család Volterrából, melynek következő tagjai vivtak ki nevet: 1. I. Tamás, szül. volterrában 1470., megh. Rómában 1616 szept. 6. 1483 óta Rómában élt és mint latin szónok, költő és szinész tünt ki. A Riario bibornok által fölélesztett klasszikus szinművek közül kiválólag a Phädrában aratott babérokat. VI. Sándor és X. Leo pápa kitüntetésekkel halmozták el, I. Miksa császártól pedig koronát és a comes palatinus cimet nyerte. Művei közül csak hét beszéd maradt ránk. - 2. I. Ferenc, olasz régiségbuvár, szül. Volterrában 1772., megh. Firenzében 1846 máj. 17. 1785 óta a nápolyi katonai intézetben tanult, azután könyvtáros lett Firenzében, ahol a hires Poligrafia Fiesolana nevü könyvnyomdát és kiadóintézetet alapította. Jó tollal irt művei közül megemlítendők: Monumenti etruschi (Firenze 1820-27, 10 köt.); Galleria Omerica (1831-38, 3 köt., 390 rézmetszettel); Pitture dei vasi fittili (1831-37, 4 kötet, 400 rézmetszettel); Museo etrusco chiusino (1833, 4 kötet, 216 rézmetszettel); Lettere di etrusca erudizione (1838-39). Befejezetlenül maradt a Storia della Toscana c. műve (1841-45). - 3. I. János, csillagász, az előbbinek öccse, szül. Volterrában 1779 ápr. 16., megh. Firenzében 1851 aug. 15. Firenzében a csillagászat tanára és a Jimenes jezsuita által alapított csillagvizsgáló intézet igazgatója volt. Műveivel európai hirnévre tett szert; megemlítendők: Effemeridi dell' occultazione delle piccole stelle sotto la luna (Firenze 1809-30); Effemeridi di Venere e Giove all' uso de' naviganti, pel meridiano di Parigi (1821-24); Tavole astronomiche universali portatili (1811); Carta geometrica della Toscana. Része volt a berlini Csillagászati atlasz szerkesztésében is.