(szokottabban J.-Galaád) város ókori Palesztinában, a Manasszé-törzs területén, a Galaád hegység lábánál. A héberek lerontották, mert nem akart a Benjamin törzs ellen tervezett háboruban szövetségesük lenni. Környékén volt Saul sirja.
Oroszországban azelőtti rendőri hivatalnok, most a. m. hamis vádló.
község Horvát-Szlavonországban, Lika-Krbava vármegye zenggi járásában, (1891) 790 (mint politikai községnek 3713) horvát lak., tengeri kikötővel, postahivatallal és pakar tengeri kikötővel, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A község felett J. vár romjai látszanak; a vár 1251-ben épült, amikor István herceg a községet sz. kir. várossá emelte és Arbe sziget lakóival betelepíté.
kisközség Krassó-Szörény vmegye orsovai j.-ban, (1891) 1822 oláh lak., vasuti állomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Határában barnaszén- és vasércbányák vannak.
Pál, orosz elektrotechnikus, szül. Szerdobszkban 1847 szept. 14., megh. u. o. 1894 márc. Mérnöki kiképeztetését a szt. Pétervári katonai mérnöki akadémiában nyerte s tanulmányainak befejezése után 1866. a katonai hatóság a galvanotechnikai inténetben alkalmazta. 1871. kinevezték a moszkva-kurszki telegráf-vonalak vezérigazgatójává. 1875. az állami szolgálatból kilépett s Párisba ment, hol a Bréguet-cég műhelyeit és tudományos laboratoriumát rendelkezésére bocsátotta, s ezzel tudományos kutatásainak tág utat nyitott. Itt szerkesztette meg J. a nevéről elnevezett elektromos gyertyát, l. Ívlámpák.
cseh neve Gablonznak (l. o.).
kisközség Nyitra vármegye szenici járásában, (1891) 1872 tót lakossal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral, gr. Apponyi-féle kastéllyal. 1704. Bercsényi a szakolcai járás lakosainak segélyével Ricsan császári tábornokot itt megverte és elfogta.
kisközség Árva vármegye trsztenai járásában, (1891) 3243 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
falu Varsó (l. o.) mellett.
(a. m. alma-hegység), Szibéria K-i részében, a Bajkal-tótól D-re kezdődik; a mongol Kenteinek folytatása; az Olekma forrásvidékénél végződik. Hossza 650 km. Hegységalakja csak az Ingoda és Selka fölött van; egyébként keskeny fensíknak a szegélye. Legmagasabb csúcsa 1450 m. Nagyobbára gránitból és paleozói kőzetekből áll; sürü, szép fenyvesek takarják. A Bajkáltól Csitába vezető ut a legjártabb hágóján visz keresztül. A kimagasló csúcsok nagyon gyérek.