az ugyanily nevü járás székhelye Tobolszk szibériai kormányzóságban, a Tobol balpartja közelében, (1888) 4954 lak., szélmalmokkal, élénk marhavásárokkal.
község Horvát-Szlavonországban, Varasd vmegye varasdi j.-ban, (1891) 1050 (mint politikai község 6819) horvát lakossal.
kisközség Krassó-Szörény vmegye jámi j.-ban, (1891) 1183 oláh lak.; a járási szolgabirói hivatal székhelye: van vasuti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.
(tatár), igy nevezik az olyan postaállomásokat, aminőket Oroszországban legelőször a mongolok rendeztek be. Azoknak a falvaknak, amelyek az országut mentén terültek el, kötelességükké tették, hogy a khán követeinek és hivatalosainak segítségére legyenek. A moszkovita uralom alatt az ilyen szolgálatokat tevő parasztokat (jamscsiki) felmentették az adófizetés alól. Most ez a továbbítási rendszer nem divik.
ind istenség. A Rigvedában az első ember megfelel a zend Jimának, kit a későbbi parszok a hőskori királyok közé számítanak. Ő halt meg először és mutatta meg az embereknek az alvilágba vezető utat, ezért a brahmanizmus vallásos rendszerében az alvilág istenévé és a holtak birájává lett. J. küldöttei vonszolják a jól megkötözött lelkeket az alvilágba J. birói széke elé. Emberfőkből készített nyakékekkel és eltorzult arcvonásokkal, több karral, fekete, sokszarvu bivalyon ülve, néha fáklyával és mérleggel kezében ábrázolják. V. ö. Muir, Original Sanskrit texts (5 köt., London 1868-73).
gróf, japán államférfiu és tengernagy, l. Yamagata.
l. Jamburg.
a. m. berberin (l. o.).
a Nagy-Antillák egyike a Karibi-tengerben, 140 km.-nyire Kubától és 185 km.-nyire Haititól, amelytől a paso de los Vientos (Szél-csatorna) v. J.-i csatorna választja el. Területe 10860 km2, a hozzá tartozó Turks és Caicos szigeteket is beleszámítva 12019 km2; lakóinak száma (1891) 639491 (1 km2-re 59); ezek közt fehér: 14692, korcs 121955, néger 488624, K.-indiai 10116, khinai 481. Kerülete több mint 800 km. Haitiéhez hasonlít; legalább 30 kisebb-nagyobb öböl és mélyedés van a partjaiban. A felülete igen hegyes. Hegyek és felföldek két, egy É-i és egy D-i részre osztják, amelyek közt a közlekedés csak hajókon történik. Legmagasabbak a K-i részen a Blue mountains; ezek a Great Cascade és Cold Ridge-ben 2361-2488 m.-re emelkednek; Ny-i folytatásuk 600-1000 m. magas hegylaposokból és hegytömegekből áll; középen a Bull Head 957 m., É-ra tőlük viznyelőkben gazdag mészkő-fensik nyulik a tengerig. A hegyekről számos patak rohan a tenger felé; a legnagyobb és egyedül hajózható a Black River (60-70 km.); kisebbek: a Dry River, Cobre, Great River. Az éghajlat a fekvés szerint különböző; az alsóbb helyeken forró; Kingstonban 22-27° közt váltakozik, de 1200 m. magasban 13 és 16° közt; amott a sárga láz is fellép, emitt szanatoriumok épültek. Két esős és két száraz évszak van; emez május-juniusban és nov.-decemberben szokott tartani. A talaj termékeny ugyan, de munkáskéz hiányában nagy része parlagon hever. 1891. művelés alatt állott 640249; ha.; ebből cukornádra esik 32487, kávéra 22476, banánára 9959, kókuszdióra 7816, gabonára 581, kakaóra 1231, legelőre 124586, közös legelőre 325787; közös legelőre és pimentóra 45832. Ezenkivül az erdőkben sok az értékes mahagoni-, kampes- és egyéb fa. Legtermékenyebb részek a S. Thomas, S. Catherine, Trelawny, S. James stb. járások. A kiterjedt legelők következtében az állattenyésztés is igen virágzó. Az állatállomány volt (1893) 52822 ló, 16238 szamár, 104821 szarvasmarha és 15180 juh; az apró majorságot is nagy számmal tartják. A hegyekben ólom van bőven; ezenkivül még réz, ezüst és cink is. Az ipar legjelentékenyebb és csaknem egyedüli ága a rumkészítés. A forgalom előmozdítására szolgál 89 angol mértföld hosszu vasut. A külkereskedelmet a következő számok mutatják (1892): A kivitel értéke 1,76 millió (ebből esik a cukorra 241683, rumra 255737, kávéra 336839, gyümölcsökre, főképen banánára 262745), a bevitelé 1 millió font sterling (pamutáruk 262294, besózott halak 130975, buza 177225, rizs 69811). A hajóforgalom u. a. évben 1285493 tonna. Az angolok kormányát 1867. szabályozták; e szerint a végrehajtó hatalmat a kormányzó kezeli, aki mellé egy titkos tanács és egy 17, részint kinevezett, részint választott tagból álló törvényhozó gyülés van rendelve. Közigazgatásilag 3 countyra (Surrey, Middlesex és Cornwallis) és ezek összesen 14 járásra vannak felosztva. A bevételek (1892) összege: 713332, a kiadásoké: 734524, az államadósság 877 font sterling. Összesen van (1892) 877 nyilvános iskola, amelyekbe 45927 gyermek jár; az iskolakötelesek száma: 164552. Kingston mellett van egy főiskola 51 tanulóval. A fölebbviteli biróság (1) a high court of justice; első foku biróságok a circuit courts, azonkivül minden járásban van egy resident magistrate. A szárazföldi rendőrség 735, a vizi 27 és a mezei 1512 főből áll. A haderő 1638 főből és egy 465 emberből álló önkéntes csapatból áll. A főváros Kingston.
Történelem. J.-t a benszülöttek Xamayca-ját 1494 máj. 3-án fedezte föl Kolumbus Kristóf, aki San Yagónak keresztelte. 1509. kezdték el gyarmatosítani a spanyolok, akik a benszülötteket kegyetlen módon csakhamar teljesen kiirtották. Gyarmataik közül a főbbek voltak: Sevilla de Oro, Mililla, Santiago de la Vega, a mai Spanishtown stb. 1655. Cromwell hadai az angolok számára foglalták el. 1664-ben megkezdték nagyobb mértékben a néger rabszolgák importálását. 1680-1786-ig több mint 2 milliót hoztak be; oly kegyetlenül bántak velök, hogy több izben föllázadtak, de mindannyiszor leverettek. 1838., midőn a rabszolgaságot megszüntették, a szigeten 311000 rabszolga volt, akik, mivel még mindig szigoru elbánásban részesültek, 1865-ben J. Gordon mulatt baptista hitszónok vezérlete alatt fellázadtak; e lázadást Eyre kormányzó vérfagylaló kegyetlenséggel fojtotta el. Ezért 1866. visszahivatott és J.-t koronagyarmattá tették és neki a mai alkotmányt adták. V. ö. Long Eduárd, Hist. of J. (1774); Letters from J. (1873); Gardner, A hist. of J. (1873); Sawkins, Reports on the geol. of J. (1869); Handbook to J. (1893).
a Simaruba excelsa fája, l. Simaruba.