(török) a. m. villám; Bajazid szultánnak a mellékneve.
törökösebben kösk, a. m. csillagpalota. A jelenlegi szultán palotája ez, melyet ő építtetett a Boszporusz európai részén Nisan-tas nevü városrész közelében. E palota-csoport a szultán lakásán kivül magában foglalja a főbb udvari hivatalok helyiségeit is. E palota előtt van az a dsámi is, ahol pénteki napokon a szelámlik ünnepet tartják. A palota köré ma már egy rész városrész csoportosult.
l. Dsemsid.
(ejtsd: hi-), város Cadiz spanyol tartományban, 25 km.-nyire San Roqutől, a Hozgarganta partján, (1887) 8622 lak., mór eredetü kastéllyal, érdekes barlangokkal.
l. Ximenes.
Alajos, cseh novellairó, szül. Hronovban 1851 aug. 21. Jelenleg prágai gimnáziumi tanár. A cseh történeti elbeszélők egyik legkiválóbbika. Jelesebb művei: Mezi proudy (Áramlatok közt), Proti vsem (Mindenki ellen) regények, a XVII. és XVIII. sz.-ból vett regényei: a Skaláci, Psohlavci, elbeszélései közül különösen kedveltek a Starostvětské obrázky (Régimódi képek) stb. Drámairással is próbálkozott. Művei összegyüjtve 1890. jelentek meg Prágában (Sebrané spicy).
(ejtsd: -csek), l. Hermenegild lovag, cseh jogtudós, szül. Hohenmauthban 1827 ápr. 13. Jogi és történeti tanulmányai végeztével Bécsbe került a közoktatásügyi minisztériumba, melyben 1883. tanácsosi rangra emelkedett. Művei: Über Eigenthumsverletzungen u. deren Rechtsfolgen nach dem altböhmischen Recht (Bécs 1855); Die Echtheit der Königinhofer Handschrit (Bécs 1862, ezt bátyjával, Józseffel együtt irta); Das slawische Recht in Böhmen und Mähren bis in das XIII. Jahrhundert (csehül, 3. köt., Prága 1863 s köv.); Entstehen christlicher Reiche im Gebiet des heutigen öst. Kaiserstaates (Bécs 1865); Das Recht in Böhmen u. Mähren (1. köt. 2 részben, Prága 1867-89); Codex juris bohemici (u. o. 11 köt., 1867-92); Népiskolai rendeletek tára (csehül, 1880); Antiquae Boemiae topographia historica (u. o. 1892); Unser Reich vor 2000 Jahren (u. o. 1893).
2. J. József, cseh filologus és volt osztrák miniszter, szül. Hohenmauthban 1825 okt. 9., megh. Prágában 1888 nov. 25. J. Hermenegild jogtudós bátyja. Miután Prágában jogot és nyelvészetet hallgatott, a közoktatásügyi minisztériumba lépett; 1871. közcsodálkozásra a közoktatásügyi tárcát kapta a Hohenwart-kabinetben, melynek bukása után Prágába költözött, ahol a cseh tudományos társulatnak elnöke lett. 1878. a cseh tartománygyülésbe, 1879. a birodalmi tanácsba is beválasztották, hol, mint boldogtalan miniszter korában, a klerikális és federalisztikus párthoz szított. Rövid minisztersége nem hagyott maga után nyomott. Több és méltó elismerés füződött irói tevékenységéhez. Fontosabb cseh és német munkái: Handbuch des Unterrichts- und Prüfungswesens in österreich (Bécs 1868); Cseh antologia (3 köt., Prága 1858-61); A cseh irók biográfikus lexikona (2. köt., u. o. 1874-76); Hymnologia bohemica (u. o. 1878); Die Echteit der Königinhofer handschrift (Bécs 1862, azt öccsével, Hermenegilddal együtt irta); Slavata biográfiája (u. o. 1876). Németre fordította a königinhofi és grünbergi kéziratot (Prága 1879) és kiadta Blahoslavnak cseh nyelvtanát, Slavata emlékiratait, Koldinnak Cseh városok jogait és a Dalimil-féle krónikát.
3. J. József Konstantin, cseh történetiró, szül. Bécsben1854 jul. 24. J. József fia. Történeti tanulmányokat végzett Prágában, azután délszláv (dalmát és bolgár) levéltárakban kutatott és 1879. a bolgár közoktatásügyi minisztériumban titkár, 1881. pedig miniszter lett. Ebben az állásban a kezdet nehézségeivel küzdő fiatal állam szellemi lendülete körül nagy érdemeket szerzett. Miután 1882. politikai okokból tárcájától megvált, visszaköltözött Prágába és 1884. az általános történelem tanára lett az egyetemen. 1893. pedig Bécsbe nevezték ki a cseh régiségtanszékére. Munkái közül nevezendők: Geschichte der Bulgaren (csehül és németül 1876, oroszul 1878; magyarra ford. Mayer Rezső, Becsekerek 1889); A bolgár irodalom bibliográfiája (Bécs 1872); Das Typikon des heiligen Sava (szerbül Belgrád 1874); Die Heerstrasse von Belgrad nach Konstantinopel, sok tekintetben uttörő és a hazai történetünket különösen a Hunyadiak korában érdeklő mű (Prága 1877); Die handelsstarassen u. Bergwerke von Serbien u. Bosnien im Mittelalter (u. o. 1879); Die Beziehungen der Ragusaner zu Serbien 1355-1371 (u. o. 1888); Das Fürstentum Bulgarien (1891); Spomenici srpski (szerb oklevélgyüjtemény, Belgrád 1892).
volt török aranypénz és jelenleg török ezüstpénz 20 piaszter értékkel. Mint aranypénz 3,62, mint ezüstpénz 2,10 korona értékü.
(ejtsd: iron), város Kolumbia Santander departamentójában, a Rio del Oro partján, közel 10 000 lak., aranymosással, panamakalap-készítéssel, szarvasmarha-tenyésztéssel.
l. Iszmael.