(állat), l. Kullancslégy.
Egész országban, különösen Somlyó és Magyarád környékén elterjedt kitünő magyar szőllőfajta, mely nevét hosszu, hengeres, a juh farkára emlékeztető fürtje után kapta. Bogyói sárgásak, vékony héjuak, levesek, zamatosak. Egyéb nevei: durbancs, tarpai, sárga boros.
a lónál az, melyen a homlok nagyon kidomborodik; nem éppen csunya, de állítólag gyakran csökönyös természettel jár.
l. Trágya.
az emberorvostanban, l. Bárányhimlő; az állatorvostanban, l. Himlő.
csak juhok legeltetésére alkalmas, rendszerint száraztalaju és alacsony fűnemekkel benőtt legelő, melyen a ló s a szarvasmarha elegendő táplálékot nem talál. Ilyen legelők feltétlen J.-k. A jó J.-k sorába tartoznak különösen a sürü gyeppel borított hegyi legelők, ellenben a gyéren benőtt homoktalaju J.-k kevésbé értékesek, mert ilyen legelőket járó juhok gyapjuja sokat szenved a homoktól. Lápos s mocsaras legelők pedig egyáltalában nem alkalmasak a J.-knek, mert azokon a juhok könnyen felszedik a máj-mételyt. A jó J.-től megkivánjuk továbbá, hogy az mentes legyen oly gyomoktól, melyek tüskés levelei vagy termései a gyapjuba kapaszkodnak. Ily gyomok irtandók. A természetes J.-kön kivül mesterséges J.-k is alkalmaztatnak juhtartó gazdaságokban. Ezeket silányabb talaju, a majortól távoleső szántóföldön megfelelő fűkeverékek elvetése által létesítik.
(növ.), az Alföldön néhol a Scirpus Michelianus L. nevü mocsári fű népies neve.
az ugyanily nevü járás székhelye Szmolenszk (ettől 296 km.-nyire) orosz kormányzóságban, az Ugra jobb partján, (1888) 3662 lak.
(növ.), Baumgarten igy nevezi a csenkesz némely faját a Festuca ovina rokonságából; l. Festuca.
az, amiből a juhokat az istállóban etetik. Megkülönböztetnek hosszu és kerek rácsot. A kerek rács körül jobban elférnek a juhok, de az drágább és több helyet foglal el az istállóban. A hosszu rács lehet egyes vagy kettős. Az egyes rács azért jobb, mert a fal mellé állítható s igy legkevésbé van utban, de miután kétszer annyi egyes rács kell, mint kettős, drágább, s e miatt kevésbé van elterjedve. A J. fából készül, oldala lajtorjához hasonlít, alul jászollal van ellátva, négy m.-nél hosszabbra nem célszerü készíteni.