(állat, Bubalis caama Cuv.), l. Bubalis.
Afrika vidéke a Szahara D-i részében a Szenegal középső folyása körül. K-i része nedvesebb és termékeny. Területe mintegy 60000 km2; lakóinak száma 300000. 1854. a mohammedán tukulörök Hads Omar vezérlete alatt elfoglalták; ennek halála után 1864. fiai közt feldarabolódott. 1891. Archinard francia ezredes elfoglalta és 1892. a francia Szudánba kebeleztetett be.
Ivor báró, publicista, szül. Lonthón (Hont) 1842 jan. 24. Családja dán eredetü. Atyja, K. Ede báró, mint a Walmoden lovasezred főhadnagya jött hazánkba, s nőül vette Ivánka Idát. K. középiskoláit 1853-59. Pozsonyban és Szarvason végezte; ezután 1863-ig a pesti egyetemen jogot hallgatott; ekkor Amsterdamba ment bankárnak s itt 1865 jan. maradt; 1866. visszatért hazájába s a Hon, később a Hazánk szerkesztőségébe lépett. 1868 őszén K.-Ázsiába utazott, majd meglátogatta a Fokföldet, Sziamot, Khinát, Japánt és É.-Amerikát. 1870. febr. visszatért s egy évig Andrássy Gyula gróf mellett volt fogalmazó;1871. a Reform szerkesztőségébe lépett, később a Budapesti Hirlap és 1875-94. a Pesti Napló főmunkatársa lett. Az előbbi lapnak most is főmunkatársa. Az 1875-78. országgyülésen a hátszegi, az 1888-92. országgyülési cikluson a fővárosi IV-ik kerületet (belváros) képviselte.
l. Clauson-Kaas.
(Vadi el-Gab), oázis Nubiában, a libiai pusztaságon, Dongolatól Ny-ra.
nagyközség Hajdu vármegye nádudvari j.-ában, (1891) 6364 magyar lakossal, községi téglavetővel, vasut-, táviró- és telefonállomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral; termékeny határa 9497 ha. A község közelében 1857 ápr. 15. egy 3 1/2 kg.-ot nyomó meteorkő hullott le, mely arról nevezetes, hogy szerves anyagokat is tartalmaz. E meteorkövet tudományosan Kabait néven irták le, l. Földviasz.
a nem egyenesen folyó és igy a partba ütköző viz forgásának s kimosott árkának öble, mely mintegy medencét képez.
(Kaaba, arab) a. m. kocka, Mekkában egy 12 méter hosszuságu, 10 méter szélességü és 15 méter magasságu négyszögletes épület, melyet ősidők óta az arab törzsek egy nagy része nemzeti szentélyként tisztelt. Mohammed nemzetének e pogánykori szent házát az iszlám vallás gyakorlatának középpontjává avatta. Feléje fordul a mohammedán ember imái alkalmával (kibla); hozzá zarándokol életében legalább is egyszer minden moszlim (hadds). «Isten házá»-nak (beit Alláh) nevezik és azt regélik, hogy legelőször Ábrahám építette. A délkeleti szögletében 5 méter magasságban a falba illesztett fekete kő (hadsar) képezi ez épületen a tisztelet főtárgyát; a zarándokok az épület körül végzett processziójuk alkalmával a követ csókjaikkal illetik. A K. az idők során gyakran elpusztult és ujraépült; különböző khalifák bővítették is eredeti terjedelmét. Legutószor IV. Murád török szultán (1630) bővítette. A K. falait fekete szőnyeg (kiszva) födi, melyet a török szultánok évről-évre az egyiptomi zarándokkaravánnal nagy ünnepélyességgel Mekkába küldenek. A K.-t nagy udvar környezi, melyet magas oszlopsorok határolnak és mely számos épületet s szent helyet foglal magában. Itt van a szent mecset (meszdsid al-haram), a Zemzem-forrás fölé épült ház. Ábrahám helye, amelynek egyik kövén Ábrahám lába nyomát mutatják. A zarándokolók bucsujárásuk alkalmával hétszer kerülik meg a K.-t (taváf a. m. körjárás).
Gellért, ref. lelkész, szül. valószinüleg Kabán 1640., megh. Debrecenben 1681. Iskoláit Debrecenben végezte s 1664. kecskeméti rektor volt. Innen külföldre ment s 1665 okt. 16. Lejdában, 1667 ápr. 20. Franekerben iratkozott be az egyetemre. Hazajőve, még 1667. kassai lelkész lett, honnan azonban 1673. elüzetvén, Debrecenbe vonult s 1674. itt választatott lelkésszé. Művei: De fide (Franeker 1667); Lelki flastrom (Debrecen 1677); Traditionum humanarum flagellatio (u. o. 1677); Hegyes ösztön a sátánnak angyala (predikációk, u. o. 1678, 2. kiad. u. o. 1682); Halotti beszéd idősb Dobozi István fölött (A jó elüljáróknak, u. o. 1679).
l. Kaba és Földviasz.